Szamos, 1910. március (42. évfolyam, 48-73. szám)

1910-03-18 / 63. szám

2. oldal SZAMOS 'IW 10. március 18.) 63. aaám­márnémeti sz. kir. város iránt mindenkor érzett, családjában úgyszólván hagyomá­nyosan tápláh szeretet és ragaszkodását amely körülmények teljes biztosítékot nyújtanak nekünk arra, hogy Méltóságod­ban városunk érdekeinek mindenkor egy tántoritbatlan és ügyburgó munkását fog­juk birni és biztosítékot nyújt Méltóságod egyénisége, hogy a terem falai közt, ahonnan közügyeink intézésénél a pártpo­litika a múltban is ki volt zárva, ezentúl is egyedül a város fejlődését és gyarapo­dását célzó békés munka fog folytathatni. Ezen érzelmek közt ismételten kife­jezvén Méltóságod kinevezése feletti örö­münket, felkérem Méltóságodat, hogy a hivatali esküt letenni móltóztassék. A polgármester beszédének elhang­zása után a főispán letette a hivatalos esküt, amelynek mintáját dr. Papp Zoltán tanácsjegyzö olvasta fel e.ötte. Ezután dr. Keresztszeghy Lajos a város törvényhatósági bizottsága nevében üdvözölte a főispánt. Kétségkívül igeu nehéz — úgymond — a főispáni hivatal betöltése, de meg vagyunk győződve arról, hogy a főispán Ö8mert tapintatosságával sohasem fogja szem elől téveszteni azon elvet, amelylye! a törvényhatóság szeretetét, elösmerését kivívhatja. Ez az az elv, hogy a politika mellőzésével csak a város érdekeit, előre­haladását, felvirágoztatását tartsa szeme előtt. Ezt az elvet eddig is együttesen szol­gálta a töryényhatóság a mindenkori fő­ispánnal karöltve. Hisszük, hogy ezután is igy lesz s enuek nyomán a legszebb összhang kél a város és a főispán között, aminek a városi közérdek iáija majd hasznát. Meg vagyunk győződve, hogy uj főispánunknál tapasztalni fogjuk ezt s ezért örömmel üdvözöljük ő\ Méltóságodat — úgymond — minden szatmári ember ösmeri, mindenki őszinte nagyrabecsüléssel, szeretette! viseltetik irányában. A város polgárának tekintjük Méitóságodat akit gyermekkorának úgy, mint férfikorának emlékei idekütuek vá­rosunkhoz, akinek szive együttérez, együtt dobog & miénkkel, aki ösmeri minden vágyunkat. A mi irányelvünk: dolgozni a pol­gárság jólétéért, munkálkodni azon, hogy ezt a várost az északkelet legszebb, leg- virágzóbb városává tegyük s ha Méltósá­god erea velünk együtt fog igyekezni, minket ebben segíteni fog, kinyeri vele nemcsak barátainak elösmerését, hanem ellenfelei tiszteletét is. Ösmerjük Méltóságodat s meg va­gyunk győződve arról, hogy erre irányuló reményünkben nem fogunk csalódni. Munkájában szorgalmas, pontos, Jelki ösmeretes, derék tisztikar fogja támogatni Méltóságodat. Meg vagyunk győződve arról is, hogy az admimsztráoió körüli teendők ellátásában Méltóságod pártatlan, igazság- szerető s ha kell, erélyes is lesz. Reméljük, hogy' Méltóságod személye kapocs lesz közöttünk és a vármegye kö­zönsége között s az által a jó viszony a város és vármegye közönsége között még bensőbbé, szilárdabbá válik. Azt talán felesleges mondanom is, hogy ha Méltóságod a város érdekében fog munkálkodni, nemcsak a városnak, hanem a hasának is szolgálatot tesz vele. mert a városok az ipari és kereskadelmi fejlődésnek legbiztosabb forrásai. Ismételten kérjük, hogy vegye ki részét a városunk javára szolgáló munká­ból s a főispáni széket ne csak elfoglalja, hanem tartalommal és pártatlan munkával töltsa ia be. Dr. Keresztszeghy beszéde után a főispán emelkedett szólásra és elmondotta székfoglaló beszédét, amelynek szószerinti szövege a kővetkező: Tek. törv. hat. bizottság í Az előzőleg elhangzott meleg hangú üdvözlő szavakra annyira meg hatottnak érzem magamat hogy hálám éa köszöna- tam kifejezésére a méltó szavakat nem is tudom megtalálni a életem legnagyobb feladatául tűzöm ki, hogy tettekben rójam le e város közönségével gísmben a mai szives fogadtatásból ream háramló köte­lezettséget. Mikor én a magas kormány ajánla­tára ó felsége koronás királyunk kegyei­méből a főispáni állásra kineveztettem s ezen állást elfogadtam, talán nem is mér­legeltem e éggé gyenge erőimet s tehetsé­gemet s csak akkor midőn a higgadt s nyugodt gondolkodás stádiumába jutottam, éreztem a reám háramló nagy faládátok súlyát és horderejét. Megvallom, az első időkben kisleikü- ség és kétség f'ogett el vajou használhatok e csekély erőimmel e vármegye, ezen város és a magyar társadalomnak oly mértékben, mint azt a főispáni állás kép­viselőjétől megvárni lehet. De aztán megnyugtatott azon meg­győződésem, hogy erős akarat minden nehézséggel szembe állhat, Becsületig munkássággal a fogyatkozásokat pótolni, s igazságos és törvényes kormányeással az erőket egyesíteni lehet. Ezeket a» elveket tűztem ki magám­nak főispáni működésem alapjául ezen elvek vezérelnek nehéz feladataim teljesí­tésében s az a kérelmem, hogy ezeu irány­ban á!!jou a t. törv. hat. bizottság segít­ségemre. T. törv hat bizottság. Magyarországon kezdetben a városok fejlődését tekintve as csak gazdasági szempontból volt jelentőségtelje.», a meny­nyiben Ukói túlnyomó!ag ipari és keres­kedelemmel foglalkozván a gazdasági élet szempontjából a többi községekkel szem ben előnyösebb helyzetbe jutottak. Az ilyen előnyösebb helyzetbe jutott helyek a fejlődés stádiumában aztán a jogrend figyelmét is felhiván annak részé­ről bizonyos előnyök kivá’ságokban része i-ittettek, melyebben a polgárai részére szemben a nem nemesek osztályával bizo­nyos előjogok biztosíttattak. Már a középkorban mikor az ipar ás kereskedelem felvirágzása a földművelés­sel szemben előtérbe jut, kezd a városok nagyobb jelentősége is kibontakozni s kibontakozik egyidejűleg egy újabb eleme a társadalomnak, egy müveit, vagyonos- osztály, mely a maga műveltségének meg­felelő részt követel a közügyek intézésé­ben, s lassanként közjogi szellemű szerve­zetté é* a közkormányz*. uak önálló tényezőivé lesznek. Királyaink felismervén a városok gazdasági jelentőségét s különösen nagy jelen őséggel bírván reájuk edózó képes­ségük, azok minél nagyobb mérvű növe­lését saját érdekükben állóknak tartották s ellenértékéül a részükről várható szol- gálmányobnak kiváló privilégiumokkal í jogokkal látták el. Ilyen kiváló privilégiumért aztán egyes városokat abban midőn a vármegyei hatóság alól kivétettek • közvetlen kir. hatóság alá helyeztetvén, immunitás és önkormányzattal ruháztattak fel. így keletkeztek Magyarországon a szabad királyi városok, melyeknek önkor­mányzata a vármegyétől eltérfíleg demo­kratikus alapon nyugodott. Mig előző évszázadokon keresztül a városok fejlesztése hazánkban gazdasági szempontokon kívül alig részesült, más tekintetből figyelemben, ma a dolog mi­ként áll. Ma a magyar városoknak gazdasági fejlesztésén kívül a kulturális és erősen nemzeti szellemben való fejlesztése a leg- elsőrangu kövelelmény — különöseu ott hol a kultúra még oly sok követelni valót hagy fent, mint vármegyénk keleti részé­ben. Szatmár-Németi sz. k. város helyrajzi fekvése, lakosságának műveltsége vezető­ségének bölcs előrelátásával mindazon kellékkel rendelkezik, mely egy város fejlesztésére, felvirágoztatására előfeltétel­ként megkívánható. Hivatva van e város arra, hogy na csak az általa felölelt országrész kereste deimi és közgazdasági gócpontja legyeD, de hivatva vau sokkal inkább *rr«, hogy a falai között kifejlődött kultúrát még tovább fejlesztve, azt mint a jótékony nap sugarait úgy árasztva szót, *z általa nralt részekre. T. t. h. bizottság! Ez a nemes város azzá seni, saját, erejéből lett. Az a fejlődési processus a ssi itt végbe megy, csak az egészség*« szer­vezet automatikus működése, Ida ezideig külső tényezők csak a legminimálisabb mértékben működtek közre, s volt idő midőn a közreműködés ueg-i'iv irányú volt. A belső erőknek növelését, s a ne­gativ erők elhárítását tűzöm ón ki felada­tomul, mert e várost mely nekem is ott­honom, szeretném nagynak, virágzónak s kalturmissiója magaslatán állónak látni. Működési tervemet illetőleg ma éa nagyobb szabása programmal nem átlha- tok elő, erre nézve előbb a város veze­tésre hivatott férfiúi részéről kell egy látképet szereznem. Egyet kijelentek azon­ban, hogy mindazon társadalmi s gazda­sági követelmények, melyek a város fej­lesztésére befolyással bírnak állandó gon­doskodásom tárgyát fogják képezni Két kérdés van, melyet a kózeljöv# feladatai közé sorolok. Egyik a vízvezeték és csatornázás kérdése, mely a fejlődésnek a mai modor* egészségügyi követelmények szempontja ból conditio si ne qua uonja. A másik kérdés a város technikai téren való fejlődésének alapjául szolgáló, s évtizedekkel előre szóló ervezeti pro­gramra elkészíttetése. Ezen kérdés szerintem a város mo­dern fejlődése szempontjából nem kevésbé fontom, de a mennyiben nagy mérvben bevág a magánjogi érdekekbe is elismerem, hogy rendkívül nehé ségekbel jár. D« ötletszerű s alkalmi intézkedésekkel egy modern város alapját lefektetni nem lehet.. S a jövő nemzedék hálájában íalálj*k meg jutalmát az e téren hozott áldoza­toknak. Én azt hiszom, hogy erős akarat a a város jól felfogott érdeke e tekintetbe* sikerrel járó munkát fog végezhetni Társadalmi politikai téren s a közig, vezetése tekintetében kénytelen vagyok Kávét legjobbat és legolcsóbban beszerezhetünk Benkő Sándor kávékereskedőnél Szatmár, Kazinczy-utca 16- szám­MnlfifA Ifűyüfiál/Ü cégem különlegessége 1 kilogramm 4 korona ^glURRft RpiOluh 40 fillér villany erővel pörkölve. Üveg, porczelián, tükör, lámpa, képkeret, alpaca és nikkel evőeszközök úgyszintén minden fény űzési és háztartási cikkek legolcsóbban szerezhetők be GYŐRY KÁROLY iivegkereskedésében Szatmár-Németi, Deák-tér.

Next

/
Thumbnails
Contents