Szamos, 1910. február (42. évfolyam, 25-47. szám)
1910-02-16 / 37. szám
Sá-ik oláai. SZAMOS. 87. szám. (1910. febr. 16.) "TöSlQC uíl/n faÍ07Ű>i|,üÍáC’ob ! Szoba-toijia, súlyzók, mindennemű sport és vadászati cikkek. Úti bőröndök, bereu- ! ulju«) f>?U lö.vt.Ü! öiuuun . dezett caseita kofferek és necesserek. Manicürök, úti kosarak és gyermekkocsik, ülő és toló gyermekszékek. Solingeni és angol zsebkések, ollók, borotvák, szivar- és pénztárcák RAGÁLYINÁL, Düáií-tér 8. GHIfill lÚZ. Frakk és smoking ingek, mellények, nyakkendők, keztyük, cilinderek, zsebkendők, divatos harisnyák, legyezők, illatszerek, öv újdonságok és divat kézitáskák, a legújabb Turbán hajtük, fésűk, szappanok, ruha és hajkefe RAGÁLYINÁL, Deák-tér 8. Gillyén-ház. Báli újdonságok! azok a közjogi követelések, a melyek a 48-as és függetlenségi pártokat az 1867-iki kiegyezéssel szembeállították és ellenzéki programmjuknak sarköveit, az 67-es kormányok ellen vehemens támadásaiknak gerincét alkották., A 67-iki közjogi alap a függetlenségi párt többségre és kormányra jutásával véli legteljesebb diadalát, mert e párt programújának közjogi tartalmát éppen akkor kénytelen az ország jól felfogott érdekében félretenni, midőn a hatalom birtokával együtt reáliám 1 elvei megvalósításának kötelessége is. Ezzel a tónynyel és az ebben fakvő minden szónál ékesebb beismeréssel bezárul legújabb történelmünknek a közjogi ellentétek és harcok által betöltött időszaka. A közjogi kérdés leszorul a gyakorlati: politika színteréről, nem élő valóság többé, történelmi re- miniscencia csupán mindaz, ami a 48-as pártok közjogi 'álláspontját az 1867-iki közjogi alaptól elválasztja. Tartalmukat vesztett üres jelszavakkal játszanék frivol játékot az, aki ezekkel a jelszavakkal hívná újból romboló munkára a régi pártszenvedélyt. A 67-iki kiegyezés közjogi alapjára helyezkedve keresnek a koaliciu vezérei uj alapot egy a nemzet és dinastia közötti állandó összhangot biztositó uj pártalakulás ‘számára, de ezt a hadsereg szolgálati nyelve körüli oly újabb reform által kívánják a függetlenségi pártra nézve elfogadhatóvá tenni, amely a magyar nyelv mérsékelt újabb térfoglalása által egészítené ki a szabadelvű kormányzat utolsó éveiben biztosított katonai reformokat. Minden számottevő politikai tényező segítségükre jön, hogy e megoldás Htjából elhárítsák az akadályokat. A feladat nem könnyű, de nem látszik reménytelimnek mindaddig, amíg az idő előrehaladása a bankkérdést nem állítja előtérbe. Az önnálló bank követelése szétrobbantja a koalíciót, majd pártezakadást okoz magában a függetlenségi pártban is, amelynek éppen legintranzingensebbnek látszó cseportja a bankkérdés sürgős megoldása fejében az összes katonai reformok elejtésére késznek mutatkozik. Ezzel megszűnik bárminő újabb katonai reform elérésé-, nek minden reménye, de egyúttal megoldhatatlannak látszó állandó válság sodorja magával egész közéletünket s magában a képviselőházban oly mérvet ölt az anarkia, hogy a Ház többségét alkotó pártokból alakult kormány — az indemnitás tárgyalását sem tudja kieszközölni ■*—■ és a költségvetés nélküli állapotba kénytelen juttatni az országot. Reménytelen útvesztőbe jut egész közéletünk, a koalíció végleg felbomlik szervezetlen, tehetetlen állapotban minden ellenségünk szabad prédájára hagyva a nemzetet. Ennek sorsa nem maradhat ilyen gazdátlanul. Uj alapra kell helyezkednünk. utat kell mutatnunk, amelyen visszanyerhesse akcióképességét a nemzet és újból felvehesse az építő, produktiv nemzeti politika megszakadt fonalát. Kell-e sokat magyaráznunk minő égető sürgős szükség van erre? Minden téren, minden irányban züllésnek indultak az ország közállapotai, pénzügyeink egyensúlyát komoly veszély fenyegeti, közgazdasági fejlődésünkre ólomsullyal nehezedik a bizonytalanság és a reánk leselkedő ezer veszélytől való félelem társadalmunkat vallás-felekezeti, szociális és nemzetiségi ellentétek szaggatják ellenséges táborokra. Politikai súlyúnk, hitelünk a magyar nemzet belátásába, megbízhatóságába, hazafiui áldozatkészségébe, államalkotó erejébe vetett hit veszendőben. Tehetetlen vergődésünket mind nyíltabb kárörömei gúnyolják s min d vakmerőbben használják nemzetim k kisebb nagyobb ellenségei, pedig még ma kezünkben van a nemzet sorsa, ma még egy csapásra visszaszerezhetjük a nemzet számára a sikeres védekezés a nemzeti erőgyűjtés és fejlődés, biztos Nincs semmi másra szükség, minthogy bátor kézzel elhárítsuk Htunkból a nemzet és király között szükség nélkül felidézett ellentétek utolsó maradványait. Három hosszú keserves századon keresztül nyögött a nemzet ezen ellentétek súlyos átka alatt, végre annyi szenvedés után, nagy magyar államférfiak szavára hallgatva, oly iránt adott a dinasztina politikájának, a mely biztosittotta számunkra a nemzeti lót, a zavartalan alkotmányos élet, a szabad fejlődés összes áldásait. Folyik az alkotmányos élet, a nemzeti kormányzat közel négy évtizeden át és a magyar nemzet oly haladást tesz minden téren, a minőt ezelőtt soha. Nemzet és király megérti egymást a nemzeti akarat érvényesül meg oly kérdésekben is, a hol ő felsége mélyen gyökerező aggályait, vágyait hozza alkotmányos érzületének áldozatul. A szó teljes értelmében érvényesült a nemzet önrende kezési joga és mindezért azon egy korlátot keli viszon- szölgálatul elfogadnunk, hogy ne bolygassuk az 1867 évi XIL t.-c; közjogi rendelkezéseit és a hadsereg vezérlete, vezénylete és belszervezete körüli al- koimányos fejedelmi jogok gyakorlása térén ne akarjunk újabb reformokat kierőszakolni attól az uralkodótól, aki ■még ezen a téren is lekintet.be vette a nemzet kívánságait. Ha ebben az egy kérdésben deUrái a nemzet annak a ■Királynak, aki oly tagyogo példája az igazi alkotmányos uralkodónak, ezzel nem c;: csorbát szabad nemzetet megillető jogos önérzetén ^ és ne n hajiik nvg idegen tényezők előtt, nem szegődik idegen érdekek szolgálatába. E len- ikezőleg : király es nemzet eg>©térése teszi erőssé m.ndkeitőt, minden kül- és belellenséggel szemben. A királyával meghasonloit nemzet ellen intézheti merényleteit idegen b.folyás, idegen akarat és abban vigaszt bizonyára nem találhatunk, hogy a meg'nasonlás a dinasztiára nézve is gyöngeség, tehetetlenség es veszély forrása. Az 1908-ban elhatározott katonai reformok részé befejezésre vár, újabb reformokért folytatott meddő harc helyett fordítsuk erre e. munkára egész erőnket, hiszen ezek is csak a kölcsönös teljes bizalom s összhang termékeny talajában fejhetik ki áldásos hatásukat és ebből a talajból nőhetnek ki a király és nemzet együttes spontán akaratából egészséges gyümölcsöt hozó növény gyanánt azok a további reformok, a melyekben a nemzet érvényesülési törekvése a hadsereg jól felfogott érdekével találkozik. Az 1867 római \2 t-c.-ben érintett közgazdasági kérdések nem okoznak konfliktust nemzeté s király között. Azok közjogi oldalát a törvény, a nemzet szabad önrendelkezési jog alapján tisztázta és minden törekvés, a mely ezt kétségbe vonni vagy elhomályosítani akarná pánrtkülőmbség nélkül szemben találná magát az egész nemzettel. Politikai szempont közgazdasági kérdésben nem lehet a gazdasági célft legújabb augol ii francia szabászat szerinti és minden e szakmába Lampel Regin (Guttman-palota), vágó munkákat készít akit az 1909-iki párisi nemzetközi beruházkodási és-----------------T-------- hygienikus világkiállításon divatos szabászat és tt ipHpU «yprint hygienikus voltáért aranykereszt, nagy arany- .. _______-______ éremmel (Grand prix) és díszoklevéllel tüntettek ki. eg észségi pelenka orvosilag ajánlva, jól mosható 11 N fi F R kézimunka l5 G U y szegés nélkül darabja ©ö fillér «*«**■■ üzletében. 4
