Szamos, 1910. február (42. évfolyam, 25-47. szám)
1910-02-15 / 36. szám
2-ik oldal. S Z A M O a 96. szám. (1910. febr. 16.) adva, mint amennyi a tulajdonosok használatában van s ez alapon elrendelte az általános házbéradó behozatalát. A tanács ez ellen erélyesen tiltakozott s a határozat ellen felebbßz. Dr. Jéger Kálmán tiszti tőorvos terjedelmes jelentést tett a közegészség állapotáról és nyomatékosan sürgette a gözfertöileoitö telep felállítását, tekintet nélkül az állami segélyre. A Szatmári Kereskedelmi Társulat Dr. Kelemen Samu képviselőjelöltsége mellett. Egyhangúlag jelölték! — A vasárnapi gyűlés. — Szép és meleg ünneplésben részesítette a Szatmári Kereskedelmi Társulat városunk képviselőjét, dr.) Kelemen Samut. A komoly és előkelő kereskedőkből álló testület vasárnap délelőttre gyűlést hivott össze, amelyen mintegy 150 kereskedő jelent meg, hogy a bekövetkezendő képviselő- választások alkalmából egyhangú lelkesedéssel tanujelét adja a képviselő iránti osztatlan szeretetének, bizalmának és ragaszkodásának. A gyűlés hangsúlyozta azokat a kiváló érdemeket, amelyeket dr. Kelemen Samu a törvényhozásban, a kereskedelem és ipar támogatása körül szerzett és egyhangúlag elhatározta, hogy őt minden erejével támogatni fogja. A gyűlés lefolyásáról részletes tudósításunk a következő: Népes gyűlést tartott vasárnap d e. a Szatmári Kereskedelmi Társulat a bekövetkező képviselőválasztás alkalmából. A gyűlést, gmelyen 150 kereskedő jelent meg, Paskuj Imre nyitotta meg. Megnyitó beszédében előre bocsájtotta, hogy dr. Kelemen Samuban a kereskedelem érdekei a törvényhozás terén mindig kész szószólóra találtak. Ilyen körülmények között kötelességük a kereskedőknek pártkülönbség nélkül, hogy azon képviselőt, aki nem egyszer egyedül merészelt a törvényhozásban síkra szállani a kereskedelem és ipar érdekében, lelkiimeretesen támogassák. Ezután Thurner Albert szólalt fel, aki kiemelte dr. Kelemen Samu parlamenti szereplését a végrehajtási törvény, a fogyás :- tási szövetkezetek és adótörvény dolgában, amellyel hálára kötelezte nemcsak a kerület, de egész Magyarország kereskedői világát. Thurner éléck éljenzéssel fogadott beszéde után küldöttség ment dr. Kelemen Samuért a lakására. Megérkeztét nagy és lelkes éljenzés fogadta, melynek csillapultával Páskuj Imre ismét megnyitotta a gyűlést és üdvözölte a képviselőt. Dr. Kelemen Samu megköszönvén az üdvözlést a következő beszédet mondotta: Igen tisztelt uraim! Készséggel teszek eleget előttem szóló tisztelt Barátom felhívásának. Azzal, hogy szívvel lélekkel hive vagyok a kereskedelem jogos érdekeinek úgy hiszem nem mondok újat. Ami elmondandómban uj lesz, az inkább ebbeli meggyőződésem okainak a kifejtése. Kötelességemnek tartom, hogy rá mutassak önök előtt t-zokra az indító okokra, amelyek politikai pályámnak kezdetétől fogva arra az útra tereltek, amelyen a városi polgáiSágnak és a kereskedelemnek egymással kapcsolatos érdekei találkoznak. Történelmi osztályok. Tudják önök tisztelt, uraim! hogy hazánknak politikai szerkezete olyan, amely ma is az úgynevezett történelmi osztályoknak kedvez. A 48-as demokratikus átalakulás után is, az állami életnek nagy kategóriába még mindig bele zületnek az emberek és nem egyéni munkásságuk, arra valóságuk és képességük utján jutnak be. Amiként az uralkodóknak a gyermekei már csecsemő korukban hadnagyokká, 12 esztendős korukban tábornokokká lesznek, úgy vannak ma is uralkodó osztályok, amelyek gyermekeinek már bölcsőjére rá van írva, hogy ami»t a csecsemő törvényes korát eléri, sőt előbb is, főszolgabíró, alispán egyszóval közéleti tényező lesz, egyéni derékségére való minden tekintet nélkül. Minden országban, az államnak politikai tagozódása az, amely az ország gazdasági jellegének kialakulását megadja. — (ügy van! úgy van 1) Mert a gazdasági élet mindenütt a szerint alakul ki, hogy kiknek a kezében van a politikai súlypont. Olyan országban mint nálunk, ahol a történelmi osztályok uem úgy, miként Angliában, — iparral, kereskedéssel nem foglalkoznak, hanem kizárólag mezögazdassággal: szükségszerűen háttérbe szorulnak a kereskedelmi érdekek (ügy van ! úgy van !) Sőt akkor, amikor a mezőgazdasági társadalom szervezetten jelentkezik, mi t az utolsó 10 évben, a kereskedelem egyenes elnyomatásban részesül. — Azokat a politikai kivál Ságokat, amelyeket az uralkodó osztály 1848. előtt közjogi téren birt, most gazdasági és társadalmi kiváltságok alakjában igyekszik magának újból megszerezni és megmerevíteni. — Egy politikai táncfigurn ez, mint a franczia négyes sasszé kroázéja, ahol megváltozik a táncosnak a helye, talán a táncosnő is, de a tánc t Uraim mindig ugyanaz marad. — (Elénk tetszés.) Agrár ország — drága ország. Ámde azoknak az államoknak, ame lyek megmaradnak egyoldalú mezőgazda sági jellegükben az a végzetük, hogy miután egész berendezkedésük tisztán a mezőgazdaságra van alapítva, túlhajtott vámvédelemmel és egyéb módokon szükségszerűen meg kell drágitaniok azoknak a cikkeknek az árát, amelyek első rendű élelmi szerek, mint a kenyér, hús és a tej. (Úgy van! Úgy van!) Amikor pedig ezek megdrágulnak, akkor meg van ugyan védve ezreknek és tízezreknek mint termelőknek az érdeke, de velük szemben millió és millió fogyasztónak ellentétes érdeke áll. Az első rendű élelmi cikkek megdrágulásával a megélhetésnek előfeltételei megnehezülvén, az iparos két oldalról is sújtva van, mert drágább a munkásnak életfentartása tehát munkabére, de önmagának és családjának életfentartása is megdrágul, — szükségszerűen emelked nek tehát az ipari készítményeknek árai is. A mezőgazgasági és ipari termelvények nek ilyen együttes megdrágulása idézi elő aztán az általános drágaságot, amelyet az összes kereső osztályok egyaránt éreznek. Minden kereső osztály arra van tehát utalva, hogy maga is kénytelen saját élet fentartása szempontjából munkáját drágábbá tenni. Ez a helyzet egyenesen kétségbe ejtővé válik, a fix fizetésű hivatalnokokra és köztisztviselőkre, akiknek megélhetési szintje az általános drágaság közepette folyton csökken — és igy minden fizetés javítás helyzetöknek szinte csak ideig óráig való javulását jelenti. Ámde minden fizetés javitás milliónyi uj terhet is ró az államra, amelyet ismét csak a polgárság zsebéből lehet fedezni. így vezet az államnak egyoldalú •« túlzottan mezőgazdasági jellege szükség- szerien egy általános drágulásra, amelynek klaszikus példáját állami életünkben meg is találhatjuk, (ügy van !) £ sajnálatos helyzetben a bajok orvoslására való komoly törekvés helyett azt látjuk, hogy egy rég bevált politikai recipe szerint bűnbakot keresnek és ilyenül a kereskedelmet állították be. Mintha összes nyomorúságunkat az idézné elő, hogy a kereskedő pár krajcárt keres azon, hogy az árat összegyűjti ssszortálja és vevőjét megkeresi. Az általános elégedetlenség ilyen levezető csatornájául alkották meg nálunk a fogyasztási szövetkezeteket is. A szövetkezésnek nagy és értékes eszméjét nem arra használták föl, hogy as erők tömörítésével, a munka eszközöknek szövetkezeti utón \aló beszerzésével termelő képessé tennék a szegény embert, hanem elhitetik vele, hogy az ő baja egyszeribe* megszűnik, amint a fogyasztási szövetkezetek utján szerzi be a kávét, cukrot, meg a kocsikenöcsöt. £ szövetkezeti tömörülések tehát sokkal inkább szolgálnak politikai célokat, semmint gazdaságodat.. A paraszton nem segítenek, legfelebb „megfogják.“ Ám a kereskedelmet létfeltételeiben támadják meg, mert amikor megbontják annak alsó tagozatait, lehetetlenné teszik a városi kereskedelemnek fanálláeát is. (Úgy van!) Emelett a kereskedelem idegrendszere olyan, hogy bármelyik résznek fájdalma átsajog az egész testen és a kór, amely a szervezet egy helyén keletkezik, pusztító nyomokat hagy az egéss szervezeten. (Úgy van ! Úgy van !) Hiába hivatkoznak külföldi példákra. Ott más a helyzet. Ott a kereskedelemnek meg van a maga nagy terjeszkedése tengeren túlra, ott egy hatalmas gyári vállalkozás segítő szárnyat ad a kereskedelemnek. Ámde ha nálunk a kis kereskedelemnek tápláló csatornáit betömjük, pusztu lásra kárhoztattuk az egész kereskedelmet. (Élénk helyeslés.) Amikor ezekről az igazságokról meg vagyok győződve, amikor módomban volt közelről látni a törvényhozásban is megnyilatkozó irányzatokat, nem állhatott előttem más ut, mint az, hogy ezeknek az igazságtalanul megtámadott, érdekeknek önként, tisztán a saját magam elhatározásából köt.elességszerü védelmére keljek. (Z jós tetszés és éljenzés.) Távol áll tőlem mmdea támadó oéizat a közép és nagy birtokosság, még inkább általában a mezőgazdaság ellen Hisz a mezőgazdaság nagy fogyasztója a kereskedelemnek és vagy örült, vagy fegyházba való ember az,‘aki a mezőgazdaságot károsítani akarná. Amit kívánok mindössze annyi, hogy as úgynevezett agrár érdekek egyoldalú túlsúlyúkkal ne nehezedjenek a kereskedelemre, ne támadják és veszélyeztessék azt sem társadalmi konszolidációjában, sem gazdasági megélheté-ében. (Ugv van! ügy van!) Függetlenségi politika. Nagy örömömre szolgál, hogy ily irányú működésem biialmat és ragaszkodást keltett a szatmári kereskedő világ körében pártkülönbség nélkül. Annál inkább tölt ez el engem örömmel, mert hiszen politikai pártállásomat mindannyian ismerik és tudják, hogy a uegyUveg, porczellan, tükör, lámpa, képkeret, alpaca és nikkel evőeszközök úgyszintén minden fényüzési és háztartási cikkek legolcsóbban szerezhetők be GYŐRY KÁROLY Üvegkereskedésében Szatmár-Nómeti, Deák-tér.
