Szamos, 1910. január (42. évfolyam, 1-24. szám)

1910-01-16 / 12. szám

á-tk »Ida.'. SZAMOS 12 *zá». (Itm ja». 16?) Itt van rá példaként a szegény Gilián Izsák esete. Gilián Izaák Szantiván köz ség ben túrta a földet. Földturásközben belé esett Izsák szi­vébe a borzasztó féreg: a szere!em. Kegyetlen, lene nagy érzés, a mely beusztatta Izsákot a szerelembe — égé szén a füléig. És ez nem is lett volna valami csuda nagy baj, kiszen még jól jön ez a kis szerelem ebben a sivár életben, — de ott volt a baj, hogy Izsáknak szerelmi mértékül szolgáló füle nem volt olyan fül, mint más szerelmes fül, — hanem bizony-bizony süket volr. az istenadta. OÍ3'an süket, hogy a „beszéljen a mamával“ kezdetű boldogító frázist csak akkor juttatta volna agyához az Eus- taoh kürtje, ha azt nem egy vőlegóny-fo gásra nevelt naiv leányzó osiasergő hangja, hanem valami hatfontos öreg ágyú böm- bölése rebegte volra el. Debát a finom kis pártára vágyakozó leánykák nem is voltak olyan tapintatla­nok, hogy Izsák süket fülét zavarba hoz* zák a boldogító igennel. Nem. Hanem mikor a jámbor házasulandó nem bírván tovább a keblében dúló nagy szerelem kinjait bevallót », a mint azt az Udvarlás kis kátéja cimii közhasznú füzet előírja, hogy : — Nagysád, én veszekedwtten bele- gabajodtam Kegyedbe a fülem hegyéig,— akkor az illedelmes leányzó elfőj"otta a szivéből kikivánkozó kacagást és a hüvelykujját keresztülbujtatva a mutató és nagy ujja között, nemzetközi nyelven tudtára adta Izsáknak, hogy : — Ágét. Izsák szegény modern fiú volt, azok közé a modern fiuk közé t rtozoct, akik nek van valami értékes és ritka gyöj teméuyük. Egyik gyűjti a szivargyürüket, a másik cigaretta, szivartárcákat, a harmadik az adósságokat, a negyedik a párbajjegy­zőkönyveket, az ötödik a színésznők fény­képét, — Izsák gyűjtötte ezeket a három rózsás újból alakult figéket. Volt már neki egy koszorúra való. Igen, egy koszorúra való. Éppen ennyi kellett. Egy koszorúra való. Mert mikor Izsák már végig-vailotta a szerel­meket vagy egy tucat leánynak, akkor összekötötte a figéket tartó zsinór két végét, mint a fűszeres boltban szokás, szépen eligazgatta őket sirkoszoru formára, azután kötött, egy jó vastag jegygyűrűt a nyakába jó erős kötélből, a mi & mes­tergerendáról csüngött lefele. Schluss! Izsák befejezte a leányké rési körutat és nászagy helyett belefeküdt a fagyos, hideg földbe, a mi csak abban külömbözik az agglegényi hónapos vacok- tól, hogy sem elsején, sem tizenötödikén fel nem mondható, ki nem fizetendő. Ab egész história pedig nem érdemel többet tiz soros napihirnél. Mert a ki ma — mikor a fosztott toll, az aszalt gyümölcs sincs akkora bóvli, mint az eladó leány — a ki ma sem tud feleséget kapni, az nem is lehet éleire való ember. Az nem társas lény, az mehet a pokolba! Mert olyan esetet már jegyeztek fel az annaleseb, hogy valaki megnősül ás ebből kifolyólag, sőt egyanest okozati összefüggésileg főbe kollintja magát, de olyan szam»rat, a ki dugába dőlt nősülési mánia miatt térjen Ábrahám kebelébe, keveset mutat fel a természetrajz. Pedig nem igy vau. £ Izsák esete nemcsak szomorú, de tipikus eset is. Sok az ilyen izsákok száma. Csak a szereplők közül nem mindé niknek a füle a síiket. Egyiknek a társa­dalmi pozíciója, másiknak a nagy kala­pokra szánt évi jövedelme, harmadiknak a ragyás arca, negyediknek a modora, más­nak az öltözködése, a tánca süket, meg mi egymás, a mi egy olyan komoly ügy­nél, mint a házasság, figyelembe jöhet. Sokan vannak ilyen izsákok, akik szinte bőgve vágynak belé Hymen rózsa­jármába a legimpozánsabb sikertelenség kíséretében. És én nem tudom, vagy jobban mondva tudom, hogy miért, de én nagyon méltányolom és átérzem azt a szivet mar- kolászó, cudar, nyomorult elkeseredést, a mely az ilyen izsákoknak a kezébe adja a revolvert vagy a póriasabb kötelet. Szinte elképzelni sem lehet ennél nyomorultabb, elkeserítőbb érzést. Mert az szent igaz, hogy az ember társp.s lény, nem élhet egyedül á* már az iskolai dolgozatokban is azt kellett tanén utasításra kifejteni, hogy Éva direkt eme iársaílényi és egyedülnemélhatési szempont elintézése végett alkottatott Mikor aztán az Urutea ilyen ssépen elrendezi az összes Ádámok társ&slényi mivoltát, mikor a fejlődő társadalom olyan »eápen felcicomázta azt, szentséggel, auya könyvvaee1 övei és hozományi-igéretekkel, akkor valaki "udatában az Ö táisasiényi rendelrítéséues bolyong, barangol, hányó­dik, vetődik végig a világon, ajtóról-ajtóra, mint a kivert kutya és nam kepe* meg­találni a társasióuyi mivoltának kiegészítő részét Igen, mint a kivert kutya, iá* passzol legjobb*n a híres gárszon-életre. Mikor egy ember vágyik, egyre vá­gyakozik, szivének teljes melegével, sze r telének minden erejével egy puha, kel­lemes ctaládi fészek, egy megértő lélek Után és ennek el enébeu gyűjti, gyűjtögeti a — figét Nincs utálatosabb, szomorúbb, nyo­morultabb. kietlenebb, elkeserítőbb ólat, mint az ilyen agglegénységbe beleunt s párja után nyavalygó embernek az élete. Az ilyen ember;,ek megduplázódik minden bánata redukálódik minden öröme. A magában élő ember bánata dupla bánat, mert senki sem osz'ja meg. Az egyedül álló kivert kutya öröme nem öröm — mert azt nem osztja meg senki. Pedig a bánat és öröm ilyen termé szetelleues viszonylagosságban állanak egymással. Mije van hát az agglegénynek ? Semmije! Van egy kiéi len, rideg, rendetlen ottboua, ahol lef kszik, felkel, sőt igen gyakran le sem fekszik, fel se.*. ké>. V»n egy szüreteire vágyó, égő nagy szive a me y az emberi természetből ki folyóUg egyszer csak kinő & -zülői házból é* tárgytalauul, tart,álmatlanul ég, lobog, a mig kiég. Van egy kávóháza, a hol felkel, eszik, füstöl, kártyázik, pletykál átmeneti társaságokkal, megint eszik, megint füstöl és egyszer csak azon veszi észre magát, hogy a társaság minden lagja dszéled, hazamegy az ő meleg, barátságos ottho­nába, a derék garszont pedig a seivaresut- kákkal együtt kiseprik a kávéházból az utcára vagy egy másik korcsmába. Az az övó : az utca meg a korcsma. Mikor azutáu teieszivta magát as utca erkölcsével, a korcsma bűzével, úgy hajnaltájban, világoskor elindul hazafelé. Akkor elhalad apró, barátságos abla­kok mellett, amelyek mögött virul, virág­zik, szinte kisugárzik a me!eg, az édes családi élet. Ilyenkor ökölbe szorul a fige- gyüjtö mirka és szeretné beverni a ba­rátságos, melegségtől izzó ablakokat. Azután iát utcai kofákat, akik a melag családi otthonból jönnek, lát nyo­morék koldusokat;, a kiket a feleségük visz ki nyikorgó ;aiigán a templom elé, lát mindeaü t férjeket, feleségeken, apró, vidám gyermekeket. És ilyenkor elfacsaroidk a gárszou férfi szive, elborul a lelke, könnyben ázik a szeme és zokogva borul hideg gar- szon szobája vánkosára, amelyet szerződés értelmében minden hó elsején és lizeuötö- dikéu húznak át, ráboru', zokog, híg ke­servesen és vágyva, vágyakozva irigyli *zt a boldogságot, ami ott lakik a nyomorék koldus vackán, a napszámos szslmuföde- les kunyhójában, a mi fut, rohan előle parányi, fehéreipeilös lábakkal, karcsú derékkal, ébeohajjal, irgalmatlan nagy kalappal, — fát, fut elérhetetlenül Ezzel a képpel aiszik el ruhástul az ágyán, azután e jön a réggé*, fel kél a garszon, felgyüri a kabátja gallérját és megy vissza a kávéházba. S mikor elhalad a gesztenyés előtt, aki maga kav&rgstja z üstben a friss maróuit, a felesége meg szedegeti a pénzt, — akkor megint eifacsarodik a szív® a gárszonnak, elfogja az irigység és a téli kábái ja zsebébeu görcsös n megszorítja élet© párját — a meglökött revolvert. Ez a gárszon izsákok s-omoru és egy cseppet sem tanulságos histórája, ami nem csoda, testék elhinni, nem o*oda, hogy sírba vitte a szegény, süket, szerelmetek szivü Gilián Izsákot. (f) Esik a hó. Azt tnoudják, hogy akkor esik a hó, h* kiszakad az angyalok párnácskája. Az idén ugyancsak jó helyről szerezhették be sz angyalkák a párnahajokat, mert so- hogysem akartak kis,akadni. Esett, zuho­gott az eső, csúnya locspocsbán lubickol­tunk még a napokban is De ninc-t olyan tartó# kanavész, ami örökké tartson, még a mesében sem. Ma reggel végre kisza­kadtak a mesebeli párnácskák és a sürü, fehér hó nagy pihésben kezdett esni. És esett egész napon át fehértakarót vonván erre a fekete váro<ra. Itt vau tehát a tél az ő vastag, fehér leplével, amelynek lát­tára kölömbözö emberek külömb izéképpen emigy kiáltanak fel. Gyógyszertár a Szentháromsághoz. Szatmár, Deák-tér 12 sz. Telefon 226. Telefon 226. Az összes bel- és külföldi gyógy'kü­lönlegességek, sebészeti és kötözősze­rek, gyógy- és pipereszappanok, ^frtmezia illatszerek nagy raktára. Hí szép Yénus-crémet - ’80 fiit. akar lenni, Yénus-szappant —'80 használjon Yéous-pouáert 1*- K ; Elismert kitűnő készítmények az arcbőr összes bán- í tahnai ellen, az arcot és kezet pár nap alatt bársony- simává teszik; Szentháromság thiea | kiváló háziszer köhögés, rekedtség ellen, mely az Unger Ullmann Sándor-féle „Fehér szalmiák cukorárai használva a köhögést pár nap alatt megszünteti, a szamárhurutot feltű­nően enyhíti. Egy doboz Szentháromság thea 40 f. Egy csomag Fehér szalmiák cukor 40 f. Dr. Schwimmer-fele növényi hajszesz megakadályozza a haj hullását és korpásodá- sát és igy a hajnövését elősegíti. Egy üveg ára 2 korona 50 f. Ha rheumás vagycsuzos bántalmai vannak, miért nem használja az Izom-szeszt, mely néhányszori bedorzsölés után megsza­badítja rheumás, csuzos és minden hülésből eredő fájdalmaitól. Egy üveg 1 K. Rheuma, köszvény ellen legjobb az Izomszssz. Használja a hires Venuaz-késaitmónyekst.

Next

/
Thumbnails
Contents