Szamos, 1910. január (42. évfolyam, 1-24. szám)

1910-01-13 / 9. szám

Xll évfoíyiB. Szatmár, 1910. januái ekí 13., esat^rtök. 9. szán A válság. Khuen-Héderváry Tiszánál. A függetlenségi párt harci álláspontja. Bpest, jan. 12. Gróf Khuen-Héderváry Károly ma megkezdte a kabinet, alakítására irányuló tárgyalásait. Megérkezése utáu gróf Tisza Istvánhoz ment. Gróf Khuen-Héderváry- *&k ex az első útja mutatja, hogy milyen irányban kívánja folytatni kabinetalakitási tárgyalásait. Az ó-szabadelvüeker. akarja ismét életre kelteni olyképpen, hogy feloszlatja a képviselöbázat és az uj választásokat agy vezeti, hogy azon a régi 67-ek kerül­jenek ismét többségbe. A programm, amelynek alapján a választásokat vezetni akarja, a választói reform megalkotásán sarkalik, mig a többi reformkérdóseket az állami szükségletek biztosítása és a rend helyreállítása cim alá rejti. Pedig ezek közt van a bank- kérdés rendezése is, mert a közösbank szabadalma ez év végén lejár, tehát gon­doskodni kell arról, hogy a jegybank ne kerüljön .1911. január elsején ex-lexbe. Ezt pedig bizonyára nem az önálló magyar jegybank felállításával akarja elérni. Tehát a függetlenségi párt részéről sem lehet kétséges, hogy Khuen vállalko­zásával szemben, amely még sokkal súlyo­sabb, mint a Lukács-féle volt, a legélesebb ellenzéki álláspontot kell elfoglalni abban az értelemben, amint azt Justfa Gyula tegnap este is kifejtette. Gróf Khuen a régi szabadelvűeken kívül megnyerni igyekszik a mostaui aktív hatvanheteseket is, mert gróf Tisza István már előzőleg megállapodott gróf Andrássy Gyulával, s igy, ha Khuen meg tud egyezni Tiszával, megszerezheti az alkotmánypártot is a hafcvanhetes tömörü­lésnek. Szóval az egész vonalon harcot indit a negyvennyolcasok ellen. Gróf Khuen-Héderváry egész dél­előtt gróf Tisza Istvánnál tanácskozott. A közel háromórás tanácskozásról a leg- ilietékesebb heiyen a következőket közük : Az a tárgyalás, amelyet gróf Khuen- Héderváry Károly folytatott gróf Tisza Istvánnal, pozitív eredménnyel még nem végződött, miutáu gróf Tisza István ez idő szerint nem hajlandó politikai aktivi­tásba lépni. Gróf Tisza tehát visszautasította gróf Khuen Hederváry ajánlatát, mert a k&ivanhetesek koncentrációját 6 akarja megcsinálni Neki ugyanis az a terve, hogy a Nemzeti Társaskört akkor ébreszti újra politikai párttá, ha ö lesz a minisz­terelnök. Bank és nemzet. Irta: Guttmann Henrik. Világostól Deák Ferenczig csak 18 esztendő telt el, de ennyi idő is elég volt ahhoz, hogy a császár hóhéraitól halálra keresett patrióták a nemzet érdekében elfogadják a király bizalmát és hogy a vértanuk nemzete kezet -fogjon a hóhérok nemzetével. Már az azóta eltelt 43 esztendő is gondolkozásra kell, hogy intse a nemze­tet további teendői felől. Szinte bizonyos, hogy a helyzet megváltozott, gondolkodnia kell tehát, hogy vájjon kitarthat-e, és mennyiben annál, amit negyven eszten­deje jónak tartott a haza bölcse? Elvek-e a 40 óv előtti elvek, üdvös-e hazánkra az, ami 40 évvel ezelőtt üdvös volt s kérdés, hogy az a Deák Ferencz, aki 48-ban ha­dat, üzent Ausztriának, 67-ben pedig gaz­dasági közösségre lépett vele, vájjon ő is nem kívánná 1910 ben a különválást ? Ne is vegye a nemzet as akkori idők minden mérsékletet intő szavát örökre tiltó pa­rancsnak s az akkori idők minden intéz­ményét sérthetetlen szeut templomoknak. Sőt : a szavak nagy része alighanem el­avult s institúcióink is aligha felelnek meg igényeinknek. Meglehet, hogy ami­ben akkor üdvös volt a mérséklet, abban ma & legcsekélyebb erélytelenség is gyil­kosán hat. Vizsgáljuk meg tőből a szem­pontból a gazdauigi különválás kérdését. A nemzetek fejlődése utóbbi időben egy tendencziát követ: a nemzetek töme­gének fokozotiabb igényeinek kielégítésit. A munkástömegeknek munkáját jól meg­fizethetni s azontóül illő polgári nyereség­gel dolgozhatni, ez kényszeríti az összes nagyobb államokat intenzivebb gyarmat­politikára. A helyes ipari politika két előny- nyel jár: a nemzeti államot szilárdítja, mert nagy vagyonával képessé teszi a leg nagyszerűbb védő és támadó intézmények felállítására s mert az állambeli általános jólét elsimítja az osztálygyülöletet. Azon­felül az ekkép gazdag és felfegyverkezett állam örök hatalmat fog nyerni a fejlet­len fölött. Ha a kettő között aráuytalanul nagy a különbség s ha egyszer legyűrte az erős a gyöngét, akkor örökre el van veszve. A természetes gazdasági fejlődés eredményei 24 óra alatt, forradalmi utón nem teremthetők meg s hosszú évek, mér­téktelen pénzek árán beszerzett katonai intézményekkel szemben a puszta ököl ke­veset ér. Mi gazdasági téren, mint eddig úgy most is, teljesen le vagyunk kötve Ausztria áital. Ám mig eddig e lekötöttség nem veszélyeztette állami létünket, mert Ausztriának ipara és gazdagsága nem volt aránytalanul nagy, addig most, tekintve, hogy odaát és egész Európában az ipar nagyszerű fejlődésnek indult, a mi passzi­vitásunk sem olyan veszélytelen többé. Nekünk is meg kell mozdulnunk, amíg még Ausztria nem bírja megakadályozni. Gazdasági fejlődésünket azonban quasi lehetetlenné teszik Ausztriával kö zös intézményeink. Á közös bank, a közös vámterület iparunkat csirájában fojtja meg s közös diplomáciánk szintén az osztrák érdekeknek szószólói és istápolói. Ha tehát nem óhajtjuk, hogy Ausztria majdani nagy gazdagságával agyonnyom jón minket, hazánkat kell gazdaggá tenni, hogy a döntő gazdasági harcban az ellent- állásra erőt nyerjen. Hogy harca lesz, az biztos, mert a hatalmas iparú Ausztriának piacssra lesz szüksége s piacnak mi va­gyunk a legalkalmasabbak, S a legelső lé­pés a teljes gazdasági különválás. A gaedasági fejlődést még sürgősebbé testi a hadsereg ügye. Már nem i* titok, hogy a közös hadsereg kizárólag az osz­trákoké. S a hadseregek Európaszerte és Ausztriában is oly irányban fejlődnek, hogy a legénység qualitásának és quantitásának a háborúban való jelentősége a minimumra redukáltassék. S a háborúk sorsát nem­sokára a nemzetek gazdagságának aránya ban, progressiv« kifejlett katonai felszere­lések fogják eldönteni. A Dreadnought- csatahajókban szűkölködő f otta komolyan még csak szembe se szállhat oly fiettával, melyet évtizedek munkája és pénze Dreadnought-okkal látott el. A szárazföldi csatáknak sorsát viszont valószínűleg a léghajóhadak fogják intézni s egy légi flottával szemben minden komolyabb szá- zazföldi elleutállás el sem képzelhető. S ha előre nem látható okoknál fogva nem változna ily irányban a háború rendje, több mint valószínű, hogy később mit sem kezdhetünk Ausztriával szembeD, ha még úgy 20 évig fogja hadi f szereléseit eddig hallatlan eréllyei, hallatlan eszkö­zökkel, hallatlan tökélyre fejleszteni. Amint tehát előre látható, Ausztria úgy 20 év múlva gazdag, hozzánk viszo­nyítva nagyon hatalmas, szilárd alapokon az általános jóléten nyugvó állam lesz. Ellenben Magyarország, ha igy folytatja, szegény, tehetetlen ipari provinciává vá­lik, melyet a szegénység és az éhezésnek ördög« számtalan darabra fog szakgatni. Százszor tehetetlenebb lesz akkor, mint most, mert Ausztria százszor hatalmasabb lesz nála Bármit tesz majd ellene az aránylag hatalmas Ausztria, mindenbe kénytelen lesz belenyugodni. Amolyan bal­káni nívón álló kizsákmányolási objektum válik belőle s Ausztriának lesz módja, hogy feljebb emelkedését megakadályozza. Akkor aztán újra előkerül a Xammtmon- arohie ábrándja a az osztrák császárok legközelebb megvalósítandó teendőik közé fogják sorozni. Rögtön rá kell tehát lépnünk a fej­lődés útjára, nehogy örökre lekössük a célt. A különválás nehezen bár, de most még valahogy csak menne. S igaz, hogy máris van késésünk, de ennyit még be­hozhatunk. Ha rögtön hozzáfogunk, ha megteremtjük az önálló bankot s utána végső célunkig, a tiszta perszonális unióig elmegyünk, akkor még minden megment­hető- Ha nem, akkor minden el van veszve. Fábián Györgyné Rákóczi-utczai virágcsarnokában naponkint friss cserepes és vágott virágok« elsőrangú kötészet, olcsó árak, pontos kiszolgálás. Vidéki megrendelések pontosan és csoraagolási-dij nélkül eszkö­zöltetnek. — — — — — ____________J Kr istály gözmosógyár és vegyiisziiióintézet Szatmár, Kazinczy-utca II. GsUért, kóselőt mos hófehérre, vasal esontkeményre, akár mintha esak nj volna. Függönyök, férfi és női fehérnemüek gyönyörű kivitelben leesnek előállítva. Yegyileg tisztított az egyszerű szövettől a legkényesebb selyemig. Mérsékelt árak, pontes kiszolgálás. Vidéké küldemények gyorsan és pontosan essközöltetnek. Hirdetések: Készpénzfizetés mellett, a legjntányosabb áriján közöl tetnek. — Az apróhirdetések között minden szó 4 füléi Nyilttsr sora 20 filfér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákóczi-utcza 9 szám na Tel8fonszám: 107. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Előfizetési dij : Ifc&gjen: 1 évre 12 K, '/a évre 6 K, */« évre 3 K, 1 hóra 1 K #8ílw-e:.. .. 10 * „8 .. . 4.. „ .. 150 Egy szám ára 4 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents