Szamos, 1910. január (42. évfolyam, 1-24. szám)

1910-01-12 / 8. szám

SZAMOS 8-ik oldal. 19Q9. január 12. (8. szám.) gyakran hívtak a lámpák elé. Somogyi inas szerepét nagyon ügyesen dolgozta ki. Talán a kar az, amely, mint rendesen, most is gyenge volt. hírrovat. Olvasóink figyelmébe. Régi dolog, hogy a legnagyobb, leg- találékonyabb regényíró maga az élet. Nincs az a tehetséges, nagystílű re­gényíró vagy novellista, akinek fantá­ziája versenyre tudjon kelni azokkal az esetekkel, amelyeket az élet produkál. Éppen ezért azt tartják, hogy min­den zsánerű újságírók között a legszebb, legnagyobb regényeket a legrövidebb for­mában a riporter írja. A tárcaíró, a regényíró, a cikkíró mind a saját véges fantáziájára van bízva, de a riporter tolla alá maga az élet ta­szítja oda a legregényesebb, legszebben megkonstruált eseteket, amelyek gyakran érdekes és értékes erkölcsi és társadalmi tanulságokat, leszögezósre érdemes kon- zekvenoziákat tartalmaznak. ágy-egy apró csendörségi, bírósági ri­portban, egy-egy csekélynek, érdektelennek látszó napihirben a gondolkozó fő sok­szor egy egész társadalmi életképet tud felfedezni. Ezeknek az eseteknek most egy uj rovatot nyitunk lapunkban Színes ripor­tok címmel, amelyben az értékesebb napi eseményeknek nemcsak a történeti részét, hanem annak mélyebb, valamely társa­dalmi bajban vagy kóros jelenségben rejlő indokait is tárgyalni fogjuk. Uj rovatunk megteremtése a lkaimé­val olvasóinkhoz is fordulunk kérelemmel. Kérjük lapunknak mindazon olvasóit, munkatársait és barátait, akik ilyen fel­dolgozásra, nagyobb figyelemre érdemes esetek birtokába jutnak, közöljék azt la- puuk szerkesztőségével. Színes riportok. Jól elkőtt a bornyu. Ha nem tanúskodnának az eset mel­lett komoly büntetőügyi akták, magam is tamáskodnék az eset igaz voltában. Hihetetlennek tartanám, hogy a jó­zannak, okosnak, sőt ravasznak jellemzett magyar parasztot, akinek 65 esztendő nyomja mar a vállát, akinek az élet for­gatagában megdoresedett a haja, ilyen naiv, ilyen bárgyú módon lehessen be­csapni, mint azt egy előttünk fekvő vi­déki tudósítás elmondja. Szomorú jele ez a hihetetlen törté­net annak az elmaradottságnak, annak a sötét tudatlanságnak, amelyben egyes vi­dékek népe ói ma, a huszadik században, amellyel váltig veregetjük a mellünket, kiabálván, ordítozván felvilágosodásról, öntudatos népről és az ezt megillető jo­gokról. Kegyetlenmcdon elkeseredik a szo­cialista érzésű ember lelke akkor, mikor ilyen képeket lát maga előtt arról a nép ről, amelynek a jogaiért a vérét is kész volna ontani. Olyan jogaiért, amelyekkel élni csak észszel, józansággal lehet, visszaélni pe­dig beláthatatlan szomorú következmé­nyekkel. így esett a dolog sorja. Tóth András gazduram, aki 65 esz­tendeje gyűjti már az élettapasztalatokat, elhatározta a minapában, hogy eladja a saját nevelésű két hornyát, mert hogy de- rága a takarmány, meg hogy nincs is. Éppen kapóra jött tehát a nagy- ecsedi vásár. A két bornyut összekötözte András gazda és elindította őket Eosed felé, jó maga meg ballagott utánnuk csön­desen számolgatván, hogy gyenge ugyan az ára a jószágnak, de egy ötvenes ban­kót mégis meg kell kapni a két ösztövér jószágért. A számadás után pontot is tett András gazda, görcsös botjával nagyot húzván a hajszra ievő bornyu girhes ol­dalán, amitől ez nyomban csalóra ugrott, a csáiéra levő megintelen hajszra, úgy forogtak körbe, mint a kerge birka. Me­lege volt a görcsös botnak, amig helyre hozta a rendet a bornyui sorban. Ilyen kalamitások £özt ért be Tóth András Fábiánházárói Ecsedre. A vásártéren megadott Tóth András a hornyaival és váltig igazgatta a rendet az eladók közt, hogy jót mutassanak. De alig fordult kettőt az egyik bornyu, a tavalyi a még riska szinü idei idei körül pocsékul görbére tartván a nyakát, jött a vevő. Finom vevő, jó vevő, gavallér vevő. Körülnézte a két eladót, megropog­tatta a nagyobbik bornyu marját, amitől az szépen begörbítette a hátát és akku- rátosat nyekkent, azután köszönt András gazdának : — Adjon isten. — Adják magának is. — Eladó? — ■ El a. — Hogy adná? — Hatvanért a kettőt. — Ötvenötöt adok érte. — Ötvenhót ötvenért. a magáé. — Az ötven pénzt engedje el kend. — Hát Ajtai uramnak odaadom, Más­nak nem adnám, de Ajtai uramnak olcsób­ban adom, mint másnak, mert nem ma látjuk egymást először, meg tán nem is utoljára. Kezeltek az emberek, Ajtai uram le­olvasott a Tóth András markába 8 kék- hasu bankót, még azon friss, gyüretlen volt, szinte ropogott, mint a frissen esett hó, adott rá 4 ezüst koronát, megint ke­zeltek. — Na sok szerencsét adjon isten a bornyuhoz. — Magának is bátyám a pénzhez. Ki jobbra, ki balra Hát kellett volna is bizony a sze­rencse a pénzhez Tóth András uramnak, amint ez mindjárt kitudódik. Nagy örömmel vitte haza a bankót András gazda, merthogy rossz ára van a jószágnak, a Somi szomszéd még most is ott tartja a malacz lábához kötött kötél végét a vásárba, nem tudja eladni, oszt ehuu e, ő meg 50 pengő helyett ötven­hatét kapott a bornyuórt. Hát gavallér vevőre akadt, szent igaz. Meg is ivott három utbaesö korcs­mában egy-egy kupica pálinkát az Ajtai István egészségére, aki valahun Mátészalka felé járt már a bornyuval. Nem szaporítjuk a szót, mert mindez nem fontos, elég abból annyi, hogy otthun kirakta a pénzt András gazda az asztalra, az egyik oskolás pulya meg, aki nagy betüfalásában még a tarisnya oldalán levő rovátkákból is betűket akar kiolvasni, el­kezdte a szép, komoly, fekete betűket ol­vasni. — K-ö-n - i - gÁ-rm - i-n. — Mi a fene ? Ebbe osztán beleszólott az asszony : — Kónik, kénik, azt se tudja kend? Mikor jánykorómban a zsidónál szolgál­tam, meg hogy szombaton járok tűzre raknifele, hát annyit má megtanultam, hogy kénik az király. A pénz meg a királyé, nahát. — Jó, jó, de a király nem Ármin. — Nem, hanem József. — Te asszony, csak nem zsidópónzt, adott az az ember. Eközben az oskolás fiú tovább be­tűzte : — bu - da - pesti ágy - toll ke - rés - ke - dő. András gazda haragosan kapta fel a fejét. — Zsidó pénz, zsidó, de még hozzá tallus zsidó pénz. Száz szónak is egy a vége, a kisbiró okosította fel András gazdát, hogy a há­rom kókhasu bankó nem ér egy fabatkát sem, nem is pénz, hanem egy pesti tallu kereskedő cég hirdetése, reklámbankója. így került Ajtai István uram neve csalás miatt a csendőr Urak elébe, akik tovább folyósították az ügyet a tekintetes királyi ügyész urhon. Eddig az eset, Szomorú a tanulsága. Mert azt már megszoktuk, hogy mi- nálunk a 65 esztendős emberek nem tud­nak olvasni, de hogy 55 pengő forintot három darab papirossal — a melyik az igazi bankónak igen, igen silány utánzata, hogy 55 pengő forintot három ilyen roDgy- gyal lehessen kifizetni egy ólemedett ma­gyar parasztnak, ez már nagyon, nagyon sötét állapotra mutat. Egy azonban bizonyos. Ha a pénzt meg a betűt nem is ös- meri meg a magyar paraszt, a hamis pá­linkát azt bizonyosan meg tudja külöm- böztetui az igazitól. És a kettő között talán van is valami öss* »függés. G) A közig, bizottság gyűlése. Váro­sunk közigazgatási bizottsága hétfőn d. e. tartotta gyűlését dr. Falussy Árpád főis­pán elnöklete alatt. Dr. Vajay Károly pol­gármester havi jelentésében előadta, hogy a bizottság 1909. évi ügyforgalma jelen­tékenyen emelkedett az előző évihez ké­pest, mindazonáltal hátralék nincsen. A közegészség állapota dec. hóban jó volt. Á kedvezőtlen idő dacára a hevenyfertözö betegségeknek csak igen szórványos esetei fordultak elő. A kir. tanfelügyelő jelen­tette, hogy a helybeli kir. kath. tanító­képző intézetnél Jankovics János lemon­dása folytán megüresedett gazdasági tan­széket a vallás- és közoktatásügyi minisz­Dr. Schwimmer-féle növényi hajszesz megakadályozza a haj hullását és korpásodá- sát és igy a hajnövését elősegíti. Egy üveg ára 2 korona 50 f. Ha pheumts vagy esuzos bántalmai vannak, miért nem használja az Izom-szeszt, mely néhányszori bedórzsölés után megsza­badítja rheumás, csuzos és minden hülésből eredő fájdalmaitól. Egy üveg 1 K. Hheuma, kószvény ellen legjobb az Izomszesz. Használja a hires Vénusz-készitményeket. Gyógyszertár a Szentháromsághoz. Szatmár, Deák-tér 12 sz. Telefon 226. Telefon 226. Az összes bel- és külföldi gyógy kü­lönlegességek, sebészeti és kötözősze­rek, gyógy- és pipereszappanok, franczia illatszerek nagy raktára. Ha szép Yénus-crémet —'80 hii. akar lenni, Yénus-szappant —’80 M­használjon Yénus-poudert 1*~ K Elismert kitűnő készítmények az arcbőr összes bán­i talmai ellen, az arcot és kezet pár nap alatt bársony­simává teszik. Szentháromság the a kiváló háziszer köhögés, rekedtség ellen, mely az Unger Ullmann Sándor-féle „Fehér j szalmiák cukor“-ral használva a köhögést pár I nap alatt megszünteti, a szamárhurutot feltű­nően enyhíti. Egy doboz Szentháromság thea I 40 f. Egy csomag Fehér szalmiák cukor 40 f.

Next

/
Thumbnails
Contents