Szamos, 1910. január (42. évfolyam, 1-24. szám)
1910-01-01 / 1. szám
(1910. jan. 1.) 1-ik. szám. SZAMOS 3. oldal. súlya lenue. Mi csupán kötelességérzetböl adtunk számot erről az esetről. De sokat várunk attól a kéréstől, amelyet ezennel Tankóczi Gyula főkapitányhoz, mint a mentők főparancsnokához intézünk. Ez pedig az : tiltsa meg a főkapitány ur a mentőknek azt, hogy a fogházban, amely semmilyen körülmények között sincs kórházi rendeltetésre szánva, bárminő beteget is elhelyezzenek. Tiltsa meg ezt, ne adjon betegeknek helyet a fogházban, egyben utasítsa a mentőket arra is, hogy minden olyan esetben, amikor a kórházban elutasítják őket, tegyék le a beteget a kórház udvarára. Nekik ez a kötelességük. Ennél több semmiesetre sem. Es ez a radikális módszer talán segít a közkórház botrányos állapotán i«! íFábián Györgyné Rákóczi-utczai virágcsarnokában naponkint friss cserepes és vágott virágok, elsőrangú kötészet, olcsó árak, pontos kiszolgálás. Ajánlja Rákáczi-u. 36- szám alatt, a Lengyel Miksa-féle házban levő, dúsan felszerelt raktárát. Vizsgálat egy bank ellen. Baj van a mérleg körülBajban van az igazgatóság. — Saját tudósitónktól. — Nagyszőllős, dec. 30. Mintegy három esztendeje annak, hogy Nagyszőllösön rendkívül hosszadalmas és kínos vergődés után megalakult egy pénzintézet, melynek az alapítók a „Nagy- szöllősi általános takarékpénztár r. t.“ címet adták. A pénzintézet már a megalakulás alkalmával óriási nehézségekkel küzdött, különféle szabálytalanságok miatt egyre- másra érkeztek eliene a feljelentések a beregszászi kir. törvényszékhez, egymást érték a hírlapi nyilatkozatok, ellennyilatkozatok, herce-hurcák, A banknak nagy nehézségek árán mégis sikerült megalakulnia és működését úgy, ahogy megkezdenie. Már a megnyitás után nyomban különféle kalandos hírek keltek lábra tz intézet pénzügyi viszonyairól, amelyeket azonban az igazgatóság mindannyiszor rosszakaratú rágalomnak és a bank ellenségeitől származó alaptalan támadásnak minősített. A beregszászi kir. törvényszéket azonban, úgy látszik, egyáltalában nem nyugtatták meg ezek a nyilatkozatok, mert a múlt héten elrendelte a vizsgálatot a „Nagyszőllősi általános takarékpénztár“ igazgatósága ellen a kereskedelmi törvény 218. § 3. pontjában meghatározott vétségek miatt s annak foganatosítására és a bank üzleti könyveinek megvizsgálására dr. Joanovits Ernő kir. törvényszéki albi- rót küldte ki. A végzés indokai szerint a vizsgálat elrendelésére a következő panaszok szolgáltak alapul, A bank igazgatósága 1908. óv jan. 26-án évi közgyűlést tartott, melyet azonban sem 8 nappal a gyűlés előtt, sem máskor lapban meg nem hirdettek. De nem hirdette meg sehol sem a bank az 1908. évről szóló mérlegét sem, bár ezt a törvény határozottan megköveteli. A másik panasz pedig, amely a vizsgálat elrendelésére alapul szolgált, az, hogy az intézet vezérigazgatója 126 drb részvényt magához váltott és a mérlegben mégis csak 23 korona. 10 f. van felvéve részvónyátiratási díj címén, holott az alapszabályok szerint minden részvény átiratási dija külön-külön l korona. Mindezek a vádak, amelyeket a kir. ügyészség is a magáévá tett, olyan természetűek, amelyeket előreláthatólag nem fog sikerülni a banknak hírlapi nyilatkozatokkal elintézni. Ugocsában természetesen nagy érdeklődéssel várják a bot-ánybank ügyének zajos és zavaros fejlődését. Színpadi tréfa. A Gonda-Kárel duett uj szövege. Az Elvált asszony a vidéken. A legapróbb vidéki színtársulatoktól ezer meg ezer krónikás adoma jár szájról- szájra. Ilyen az alábbi történet is, mely azonban — mint egyik vidéki laptársunk írja — a múlt napokban valósággal megtörtént egyik vidéki színtársulat színpadán. Az „Elvált asszony “-t adták. A Il-ík felvonás nagy kettősénél a primadonna észrevette, hogy a baritonistának az egyik ros.z karszékben végighasadt a nadrágja. A közönség is már-már észrevette a dolgot és mulatott rajta. A primadonna erre, hogy figyelmeztesse partnerét, igy dalolta a kettőst, önkényesen megváltoztatott, rögtönzött szöveggel: — Karel édes, Karel drága, Elszakadt az ön nadrága. Karel meghökkent a rögtönzés hallatára. Majd hidegvérét megőrizve, igy válaszolt: Gonda drága, Gonda édes, Mondja, miféle beszéd ez ? A primadonnát bántotta, hogy a baritonista nem veszi komolyan a dolgot. Hogy nem sikerült a figyelmét az elszakadt nadrágra felhívnia, tehát igy folytatta : Karel édes, nem hazudtam, A nadrágján tényleg lyuk van. A baritonista erre már csakugyan végig nézett magán és elhülve konstatálta a folytonossági hiányt. No de sebaj. A fö a hideg vér. Tovább folytatta ő is. Édes Gonda, drága Gonda, Mire nincsen önnek gondja ? A közönség azt hitte, hogy az egész nadrágelszakitási jelenet benne van a darabban. Ezért tomboltak a lelkesedéstől és nyolcszor ismételtették el a jelenetet. A direkció azonban nem vette ilyen tréfásan a dolgot és a rendező színházi törvényszék elé állíttatta a rögtönző partnereket, akiket a szigorú kollégák el is ítéltek 10—10 korona büntetésre. A dologban az a legnagyszerűbb, hogy a közönség azóta az „Elvánlt. asszony“ előadásain egyenesen megköveteli a nadrágelszakitási jelenetet, melyen elsőizben olyan jól mulatott. Szinház. Heti műsor: Szombaton délután „Bálkirálycö* ; este : újdonság — „Sasfiók" (páros). Vasárnap délután „Erdészlány“ ; este „Sasfiók" (páratlan). Hétfőn zónaelőadás mérsékelt helyárakkal „Elvált asszony* Operette (páros). Kedden „Sasfiók" (páratlan). Szerdán „Sasfiók“ (páros), Csütörtökön délután „Milliárdos kisasszony“, este „Szerencsefia“ (páratlan), Pénteken zónaelőadás „Báikirálynő" (páros). Szombaton „Kék egér“ újdonság (páratlan), Vasárnap délután „Próbaházasság“, este „Kék egér.“ HÍRROVAT. Circe szigetén. 1. Hiába, Circe. Ott künn a ködmegülte szürkület Didergve sir, mint tört, haldokló hárfa. Forró szemét a nyár már rég lezárta, A fény is fáradt léptekkel üget. Ám itt... Ez itt a dús szirén-sziget: Illat-varázsát telkemre bocsátja. Ha zeng, kacag a sok színes szonáta: Megostromol minden hajós-szivet. Oh Oirce, mért faggat könnyes szemed ! Hálót reám hiába bontogat, — Szerelmest megkötözni dolgot ad. Kék Penelópe-szem hiv engemet. S ha éjsötét hajadra fény remeg : Ragyogni látok szőke foltokat. 2. Leint a távol. Varázsrajod zümmög gomolygva körül. Az éjhajad fénye kápráztat, megejt. S amit szemed mélységes tükribe’ rejt — Én látom: a lelked úgy tapsol, örül. És csók lázadoz csukott ajkam mögül, Megérzi tiedről a bújtó delejt. S a szájam vonaglik, de csókot nem ejt — Mert lásd, a tengerre sejtelmes köd ül. S a távolban, túl kék homály határán, Én érzem: szőke Penelópe vár rám. — Eladnom nem szabad pár csókod árán. S a távolból, hol ködlenek a bércek, Két súlyos láb dübögve, rengve léptet — Érezned kell: a Valaki jön érted. 3. Odysseus adósod. De figyelj reám Circe, még maholnap Kiöntöm bűvös borod és e serleg Cserepjei bús roncsokként hevernek, S az istenek mind fölébem hajolnak. Aeolus fecske-szárnyat küld hajómnak S én lelkendezve szállók, mint a gyermek. Pár szőke hajfürt homlokomra permeg. És Penelope karjai karolnak. És akkor majd eszembe jut a jó sok Bizsergő mámorral telt italod, Eszembe jut: a szemed, hogy’ ragyog. Eszembe jutnak viharvert hajósok, Eszembe jut, hogy adósod vagyok. — Értsd meg Circém: Odysseus adósod. Kaczér Ignác. CSAPÓ LAJOS isspoffl sS SZATMAR, Deák-tér 7„ (I, emelet.) Magyar díszruhák, papi öltönyök, reverendák, cziinádák, palástok, fövegek, polgári ruhák, libériák, szarvasbőrnadrágok, bőrkabátok készítését elvállalom. Mindennemű öltöny készítésénél a fősulyt az elegáns szabás és finom kivitelre fektetem, amellett teljes kezességet vállalok szállítmányom valódi sziue és tartósságáért. Nagy raktár honi és angol szövetekben. Tisztelettel Csapó Lajos, szabó.
