Szamos, 1910. január (42. évfolyam, 1-24. szám)

1910-01-30 / 24. szám

2- 8 oj:ui. S Z A M O S 24 «xém (lblu. január 30) A nélkülözhetetlen örök égő. Imperator gyújtó ós zseblámpa 2 és 3 korona. Alkatrészei kaphatók és nálam javíthatók. A világhíre Thermes palack és annak javítása. Vívó felszerelések, szoba-torna, vadászati, sport és utazási eikkek. Ragályi Kálmán Szatmár, Deák-tér 8. Gillyén-ház. —— A házaink előtt elhúzódó széles árkon sehol egy hid sincs s e miatt szekérrel egyik házhoz sem lehet ‘bejutni. Nem is szólva arról a közlekedési mizériáról, ami ezáltal elő áll, tessék csak arra gondolni, hogy mi történnék itt, ha — a mitől isten mentsen — tűz találna kiütni és a tűzoltóság képtelen lenne a i házakhoz hozzáférni. Ha a Szamos folyó vize árad, a viz állása magasabb lesz, a zsilipet elzárják és akkor éppen csak a jó Isten óvja meg a veszedelemtől a három méter mély árok partján játszadozó, futkosó gyermekeket, a kik mellett a Csatorna-utca lakói nem tarthatnak bonnet vagy francia kisasszonyt. De nem is kell az árok meredek partjáig fáradni a veszedelemért, bejön az onnan magától házainkba. A posvánnyal, pocsolyával telt árkok kigőzölgése, az ott fejlődő ártalmas bacillusok nem várják, hogy az árokba másszunk értük, csak ki kell nyitni szellőztetés végett az ablakain­kat, nyomban megtöltik az egész lakást bűzzel, betegséggel. A vasúti internátusba 28 járványos beteg van s az iskola látogatásától az összes bentlakó növendékek el vannak zárva. Nem mondom, hogy egyedül az árkok miazmái okozták a bajt, de hogy nagy részük van benne, az bizonyos. Csak egy kis lengedező déli szél- áramlat kell és az árok fertőző kigőzöl­gése belefekszik az internátus játékterébe, betegszobáiba. Ezek voltak az indokok, amelyek alapján méltányos kérelmünk teljesítését, mint a város vezetőségének legelemibb kötelességét, méltán elvártuk. A kérvény annak rendje és módja szerint a mérnöki hivatalhoz került véle­ményezés végett. A mérnöki hivatal pedig vélemé­nyezett. Pofonvéleményezte a mi jogos érde­künket, ami méltányos kérelmünket, amit követelni is jogunk lenne. Röviden és velőtlenül. Köntörfalazás nélkül azzal, hogy „a városnak nem áll érdekében az ároknak tetemes költséggel járó betonozása. De majd ha elkészül a csatornázás (az isten addig éltesse ennek a véleménynek a szerzőjét, mi úgy sem érjük meg), akkor nem feledkeznek meg a Csatorna-utcáról sem. Tessék, itt van a bizonyítéka annak, hogy micsoda gondolkodás uralkodik azok körében, akiknek a kezébe Szatmár város polgárainak, azok gyermekeinek élete egészségének biztonsága van letéve. Tetemes a költség s ezért a város­nak nem érdeke, hogy egy utca lakóit megmentse a biztos veszedelemtől. Tessék várni, amig csatornázás lesz, — akinek pedig nincs türelme, az forduljon fel a bacillus októl. Kár, nagy kár, hogy ami utcánkban nem lakik egy tanács-tag sem, akinek úgy volna hat darab félteni való gyermeke, mint nekem. Akkor már régen be lenne tömve az a bacillus-termelö telep. Nekem van hála istennek hat gyer­mekem, akik közül kettő: egy harmadéves képezdésznő és egy 5 éves fiú, feküdt augusztus óta, amióta itt lakom, has­tífuszban. Ezeknek az egészsége nem áll érde­kében a városnak ! Hát ha a mérnöki hivatalnak ninos érzéke az ilyen kicsinyes dolgok iránt, apellálunk városunk agilis főorvosához és az internátus kezelő orvosához. Ők talán be fogják látni, hogy ennek a hiperázsiai állapotnak a megszüntetése képvisel egy kis városi közérdeket. Az ő szavukra talán hajt valamit a tanács. Egy utca lakossága, gyermeke iket és hozzátartozóikat féltő család apák, adófi­zető polgárok kérik és várják ezt tőlük ! Szatmár, 1910. január 29. Szerkesztő Ur tisztelője Egy Csatorna-utcai köteles­mester és háztulajdonos. Bertha Károly műkertéss élővirág és magkereskedése Szatmár, Deák-tér 3. sz. Telefon 27. Elsőrangú élővirág kötészete. Menyasszonyi, koszoruslányi, báli és más alkalmi csokrok, kosarak, állványok stb. Ravatal és sirkoszoruk. Szolid árak. Vidéki rendelések különös gond­dal, pontosan elintéztetnek. Kereskedelmi kertészetemet (Dinnyés-kert 6. sz.) a n. é. közönség szives figyelmébe ajánlom. Sürgönyeim: Bertha kertész, Szatmár. egy évek hosszú során át a lelkemben le­rakodott keserű tapasztalat. Tudom, hogy sokkal jobb és praktikusabb harcmodor magukkal szemben a versírás, az éjjeli zenézós, a lóháskodás, az úgynevezett szellemeskedás. Eu is voltam ilyea, Még most is tudok ilyen lenni. De ez nem őszinte. E;végre az ember nem tud végig léháskodni egy egész életet s ha azzal beszél, akivel ezt az életet le fogj* . . . — Le szeretné . . . — Köszönöm . . . tehát le szeretné élni, akkor sehogy sem megy a rimelés, a vicofaragás, a szóval való játszás. — Értem. A tőlem várt őszinteséget meg akarja előzni a maga őszinteségével. Figyelmeztetem, hogy ón még abban a korban vagyok, amikben a leány az úgy­nevezett rózsás álmokat álmodja az élet­ben. Háládatlan dolog ezeknek az álmok nak a fátylát a durva valóság kezével szétcibáini. — Hzt tudom. Ezért edzettem meg a lelkem jó keményre. Az bizonyos, hogy aki éjjeli zenével, szemforgatással, émely­gős bókokkal próbál hódítani, az többre megy. — Hja, mindenki el a maga módja szerint! — És az is bizonyos, hogy a házas­ságnak — mondjunk egy hosszú terminust — harmadik hónapjában megszűnik az udvarlás és jön a való, a csalódás. Nálam senki sem fog csalódni. Éu éppen olyan unalmas férj leszek, amilyen unalmas va­gyok udvarlónak, imádónak. — Hiszen mag* erőnek erejével azon igyekszik, hogy kiábrándítsa magá­ból még azt is, aki vonzódik magához. — Ha a valóság kiábrándító, aauál jobb Erre a valóságra előbb-utóbb rá­jönne. Nálam legalább rájön, még mielőtt érzékenyen és kárpótolhatatlanul csalódna. — Honorálom az őszinteségét. Ds én nem tehetek róla, hogy még fiatal vagyok, nem érett a nagy mondásokkal való jól— lakásra. Fiatal vagyok, fiatal, üde a szi­vem, a lelkem, undorodik a komo'yságtól- a fontoskodástól és vágyakozva tüzel, ég az igazi, a lángoló, a zajos, a hangos szerelem után, amelyik ott ül a lábaim előtt és egy percig sem hagy bókén, tola­kodva, szemtelenül ránoigálja a hiúságomat. — Tudja azt maga, Kató, mi az igazán, komolyan, mélyen szeretni ? — Da tudom ám. ügy nézek én ki, mint a kibe még nem voltak szerelmesek az emberek csapatostul? — Isten ments, hogy ilyet még gondolni is merészeljek. Da azok, akik eddig szerették, azok fiatalosan felüle­tes érzelmekkel, azzal a könnyű léha­sággal közeledtek magához, amely- lyel én is tudok nőkhöz közeledni, de amely éppen csak magával szemben mondja fel a szolgálatot. Tudja azt maga Katóka, mi az: szeretni valakit mélységes nagy, forró, igaz szerelemmel ? Benne élni egy lángoló, hatalmas, fájó tűzben, amely­nek közepén ott áll egy kiosinységünk tudatában soha el nem érhető nő ? Tudja maga, mi az: a napnak gondoktól teli minden percében, az éjszaka álomtalan, rémesen hosszú óráiban fanatikusan imádni egy nőt ? Gondolatban ott heverni kíntól, szenvedéstől égő szívvel egy meg nem értő nö lábai előtt? Reszketni a látásáért és fájdalmat érezni még a gondolatára is annak, hogy rajtam kivttl más profán szem is láthatja? Tudja maga, mi az: mindezekkel az érzésekkel közömbösséget színlelni, félni, aggódni a nevetségességtől. Tudja maga, mi az: az ajkamon h rdani éjjel, nappal, keserű kenyérkereset, kellet­len szórakozásközben egy szót, egy nevet és ezzel a szentté avatott névvel az ajkunkon beszélni időről, színházról, min­denről, osak éppen szerelemről nem. Nem, mert az illendőség nem engedi. Van az a rettenetes fájdalom, ami ezzel a lelki­szenvedéssel vetekedhetik ? — Meghallgattam, mondhatom, nagyon meg vagyok hatva. Felelek is reá. Még pedig megkísérelem ugyanazt a mon- datszerkezetet, amit maga olyau különös szépen kihasznált. Maga hízeleghet magá­nak, tetszeleghet bármilyen lelki öregséggel, a lányokat nem ösmeri. Mondja, hogy igen! Hát tudja maga, mi az: ha egy fiatal, pajkos leánysziv elkezd dobogui, a vére elkezd keringeni sebesen, vadai és édes, bájoló muzsikára, vidám, üde szépet- tevésre vágyik ? Tudja maga, mi az : szé­dülni a boldogságtól, mikor zajjal, hangos szóval ünnepük, körülrajongják, bálvány­ként körültáncolják a leányt, verseket zengedeznek a szeméről, a hajáról, ápolják, táplálják a hiúságát, amely — és ez nem A Ugajibb iBgtl Is fnicia szi- lisziit szerinti í és minden. ...tipib» Lampel Regin (Guttman-palota), vágó munkákat készít akit az 1909-iki párisi nemzetközi beruházkodási és ..... hygienikus világkiállításon divatos szabászat és mp ríplr a7print hygienikus voltáért aranykereszt, nagy arany- 111 Dl leik bábuin ére ”mel (Grand prix) és díszoklevéllel tüntettek ki. Baby egészségi pelenka orvosilag ajánlva, jól mosható II N R F R kézimunka szegés nélkül darabja 60 fillér üiletébw.

Next

/
Thumbnails
Contents