Szamos, 1909. december (41. évfolyam, 274-298. szám)

1909-12-30 / 297. szám

2*ik oldal. 297 szám. (1909. dee. 30. SZAMOS egyre váltakozó felfogásaival s feje tete­jére állított logikájával. Pompás alakja ennek a társadalomnak a félszeg Hamann Frigyes (Somogyi), akiből — feleségül vevén egy vén asszonyt — a legtökélete- ebb világfi lesz. Ami a darab előadását illeti, arról bizonyos mélabus rezignációval számol be a kritikus. Azzai a mélabus rezignációval, mely ama kényszer nyomán kél, hogy a szín- művészettel kenyérkeresetképpen foglal­kozó embereket eme kereset gyakorlásában le kell osepülnie. Pedig le kell. Mert a művész urak arra sem érdemesítették a kenyerüket ma este, hogy megtanulják érte a szerepüket. Valósággal kinos pauzák és még ennél is kinosabb zagyva, össze-vissza beszédek folytak a színpadon, amelyeket, reméljük, bogy a darab legközelebbi elő­adásán kellemesen nélkülözni fogjuk. Nem pécózzük ki a szerepeiket nem tudó szereplőket azzal, hogy mellettük megdicsérjük azokat, akik tudták a mon­danivalójukat. Nem akarunk vastagon kíméletlenek lenni. Kivételt csak Czakó Micivel teszünk, akinek szereptudását, ügyes, átgondolt játékát méltánytalanság lenne a többiek iránti kíméletnek feláldozni, ügy látszik, hogy Czakó Mici még elég fiatal ahhoz, hogy ambíció is legyen benne és törődjék a publikummal. A darab szereplőinek a javarésze azonban már kinőtte ezt a kicsinyességet. Színházi közlemények. Csütörtökön este Follinusz Aurél 35 éves színészi jubileuma és búcsúja a színészettől. „Náni vagy a glogováczi sváb leány“, Follinusz Aurél pályadijat nyert hatásos népszínműve kerül színre H. Bállá Mariska, Aitner Ilka, Czakó Miczi, Szerda­helyi Kálmán, Sipos Zoltán, Rónai Imre, Herceg Vilmos, Somogyi Károiylyal a vezető főszerepekben. A sasfiók. A szombati premier iránt való óriási érdeklődés még lázasabb mun­kára serkentette színészeinket. A „Sas­fiók“ próbái naponta 9-től 2-ig tartanak, A vezető szerepek Sipos Zoltán, Ssilágyi Ernő és Herceg Vilmos kezeiben vannak. A női főszereplők Aitner Ilka, Markovita Margit, Gömöri Vilma és Czakó Miozi. E névsor már eleve biztosítja a darab óriási sikerét. Az előadás, tekintettel a darab hosszúságára, 7 órakor fog kezdődni. Az előadásokra a kedvezményes jegyek sem érvényesek. HÍRROVAT. Follinusz Aurél. 1854—1910. Ebben a talentumdus, tehetségektől hemzsegő csoda-gyermek világban, a mi­kor az isteni szikra már a hátulgombolós cipőből kitör, amikor az eiső, egyénileg kezelt zsebkendővel egyidejűleg elökukkan a csodagyermeki kvalitás, szóval a mikor a tehetségeket avagy az annak vélt anti- tehetségeket már az óvodából dobják oda az élet küzdelmeiben vergődő képességek nagy piacára, — a babérból vajmi kevés szokott jutni azoknak a szegény emberek­nek, a kiktől a természet, az idő elrabolta a csodagyermeki kvalifikációt: megderesi- tette a hajukat, a küzdelem nehéz kenye­rének harapdálása közben kiverte a fo­gukat. A babért ma már learatják a rövid nadrágból kinőtt tehetségek elől a reklám- síppal, hir-dobbal játszadozó •»odagyvr- mekek. Ezek mellett fel sem tűnik a művé­szet sovány kenyerén emberöltőket leélő öreg művész zajtalan, impresszáriómentes működése, a ki más korban, más világban lépett rá a művészi pályára. Más korban, a mikor nem a művé­szet harcosai voltak a csecsemőkorban levő nagyságok, de csecsemő volt maga az a pálya, amely öreg, megvénült embe­rek vérén, zsírján hízott, növekedett nagygvá. És ime, nincs háládatlanabb, szükebb- marku, ridegebb lelkű gyermeke a legrosz szabb apának sem, mint a milyen ez a keserves küzdelemben, rápazarolt ember­életek árán felnevelt, mostohán viselkedő édes-gyermek. Igaz, hogy hajdanában, a mikor az öreg Follinusz bácsi 16 esztendős korában odaajáulotta a tehetségét, a vérét, az életét az akkor szűkén, savanyu tejen tengődő magyar Tháliának, akkor minden zseni csak egy brancsot ölelt fel. A ki művész volt, az a művészi brancsban éhezett, — a ki finánctalentum volt, az zsíros kamatlábakon rágódott, bízott. A jámbor, naiv, ambícióban dolgozó régiek még nem értették a módját annak, hogyan kell a finánc-zsenit beiebavarni a művészetbe, hogyan lehet a hervatag ba­bért hervadhatlan sarokházakra felváltani. A mikor aztán egy-8gy ilyen babé­rokkal dúsan megrakott, szegény öreg művész-legény búcsúztatására kerül a sor, haragosan összecsapjuk a pénzért dolgozó kezünket. Szegény, jó színpadtól búcsúzó Folli­nusz bácsi, aki 35 esztendei érdemes, te­vékeny — és a mi fontos: —eredményes munka után a felgyürt galléru kabátjának egyik zsebében el bírja vinni életének minden kenyérre váltható eredményét! Jó Follinusz bácsi, ha maga ezt a 35 eszten­dőt kevesebb tehetséggel, de több stré- berséggel kamatoztatja valamelyes jó fű­szeres boltban, — akkor maga ma — a hogy a szivét ösmerjük — bizonyára adna legalább 100 koronát annak az ün­nepelt művésznek a gyűjtő-ivén, aki maga helyett bucsuzkodnók. És látja, Follinusz bácsi, akkor ouga egy jótékonyságáról hires, hálát inkasszáló, derék fiú volna, a kinek köszönő puszikat dobálna Thália istenasszony és az ő összes hivatalos közlönyei. De maga rosszul csinálta, édes öre­gem, maga nem mérte a borsot kettőért, nem árult sáfránt, fűszert, sót és minden­féle osemegeárut, maga apró adagokban, olcsón, potom áron eladogatta a vérét, a zsirját Thália boltjában. Mit inkasszált érte ? Sűrűn jelentkező, jelentős sikerei alkalmával egy-egy kis babért ? Dudálhatnak nekem, hogy a babér hervadhatatlan! Ördögöt! Hervad biz’ az, hálátlanul, rutul elhervad és a pék nem ad érte még csak egy perecet sem. Többet érdemelt volna maga Follinusz báosi, többet követel, többet parancsol a maga részére az a lista, ami itt, én előt­tem fekszik. Nem újságcikket, nem vállveregetést, nem jótékonyságot érdemel ez a lista, hanem ellenértékét; kényelmet, nyugalmat biztosító ellenértékét azoknak az érdemek­nek, amelyeket egy 85 esztendős munkás múltban szerzett a színészetnek tollal és szóval való fejlesztése körül. Hogy zaj nélkül, hogy becsületesen, csak hivatásának működve önzetlenül élt, ast bizonyítja az, hogy immár második szezonban szolgálja a szatmári színházat anélkül, hogy bármikor is részt kért volna a nyílt színen, a hangos kritikákban meg­nyilvánuló sikerből. Pedig a legjobb darabok legnagyobb sikere az ő kezébe volt letéve, onna indult ki, onnan kormányzódott s.z ő kezéből, aki főrendezője és művezetője volt a tár­sulatnak. Beteg testtel, de fürge, munkára kész, ambiciózus szívvel dolgozott a ku­lisszák háta mögött a nélkül, hogy csak egyszer is jelentkezett volna a színen elösmerést váró markokkal. Pedig — a múltja mutatja — hozzá lehetett szokva az elösmerésuek zajos faj­tájához. Tizenhat esztendős korában még diák voit, amikor Brassóban színpadra lépett édes atyjának, Follinusz Jánosnak társula­tánál Fredrónak Reggeli előtt; oimü egy- felvonásosában, majd Aradra ment, ahol Fehórváry társulatánál számos jelentős sikert aratott Három évig igazgatója volt a kolozs­vári Nemzeti Színháznak s ez idő alatt nemcsak szakértelemmel igazgatott, művé­szettel játszott, de tollal is szolgálta Tháliát. Több jeles színdarabot irt, a melye­ket a fővárosi színházakban is előadtak. Legelső darabját a régi Miklósi-fóle budapesti színházban adták elő még a Népszínház felépítése előtt, Ennek „Bu­dapest húsz év muiva“ volt a cime. Sze­get-szeggel és Náni cimü népszínművei a Népszínházban kerültek először színre, mig a Vígszínházban Az öreg cimü vig- játókát és Rontó Pál cimü történelmi énekes színmüvét adták elő. Színdarabjai bejárták az ország min­den színpadát. 0 maga is tagja volt majdnem min­den nevesebb vidéki társulatnak, ahol mindenütt elsőrangú szerepeket játszot t, elsőrendű alakításokat nyújtott. Legutolsó szerepe az Éjjeli menedék­helyben Kosztilev volt, amit Budán Ko­csányinál játszott el. Az uj esztendővel nyugalomba vonul Follinusz Aurél, a magyar Thália rokkant testű bajnoka, aki 35 esztendőn át tehet­ségének minden erej-vel, színművészeti tudásával, a színpadi technikában való mesteri jártassággal, munkás tollal szol­gálta Tháüat. A szatmári színházban ez alkalomból „Náni“ cimü darabját fogják tiszteletére Üveg, porczellán, tükör- lámpa, képkeret, alpaca és nikkel e/őeszközök úgyszintén minden fényüzési és háztartási cikkek legolcsóbban szerezhetők be GYÖRY KÁROLY iivegkereskedé&eében Szatmáp-Németi, Deák-tér. ««gytisztitást, HclmefcstCst, gőzmoslst, ffoyVasalást C4f.il*« f — - —- 1 . —. Kifogástalanul csiszol /IIWllVl Szatmár, Vár domb-utca 12. Felvételek i Atilla-utca 1.. Magyar Áruház. — Kazincy-utca 14. Guttmaa palota

Next

/
Thumbnails
Contents