Szamos, 1909. november (41. évfolyam, 250-273. szám)
1909-11-17 / 262. szám
4-ik oldal.? SZAMOS 1909. dot. 17. (262. »niia) nem szép, ha valaki újságíró és éu fíákeres kocsis szeretnék lenni. De mivel meg hogy azt hallottam, bogy a tennapi újságba nem volt ideje a tekintetes — engedjenek meg, én nem csúfolódásból mondom, de ki kell mondani: — újságíró uraknak, hogy a népkonyha vasárnapi megnyitásáról megemlékezzenek, de meg mivel, hogyhát azt is hallottam és tanultam a magyar olvasásban, hogy a hála nem utolsó erény azok között, amelyek a menyországba segítik az embert, én pedig hálás vagyok & népkonyha iránt, hát mindezekért azt gondoltam, ha az — engedelmet kérek : — újságíró urak ki nem szerkesztik, én majd megírom. Mert az biztos, hogy én nagyon hálá- datos vagyok a népkonyha iránt. Úgy van az, tetszik tudni, hogy az édes apám az egy favágó és nincsen egyebe, mint öt apró pulyája, akik kegyetlen módon éhesek szoktak lenni, de mivelhogy gerjesztővel nem lehet jól lakni, hát ezt a sajátságukat, az éhséget, megőrzik híven egész napon át és legfeljebb éjszaka lakunk jól, ha valami finom ételről álmodunk. így volt ez, tetszik tudni, egész a múlt vasárnapig. Ha a nagy templomban delet harangoztak és a többi gyermekek, mint a kis malacok futottak haza enni, jól lakni, akkor az én apró szivem, az a kicsi gyermeki szív, amelynek az írás szerint mentnek kell lennie minden rossz érzéstől, elkezdett irgalmatlanul faosarodni és facsa- rodott . . . facsarodott, Éu nem tudom facsarodott-e már az uraknak a szive vJaha és különösen fácsa.- rodott-e már az éhségtől, de azt mondhatom, hogy az a szivfacsar egy rettenetesen fájó érzés. Annyi keserűség gyűlt össze ilyenkor, ebéd idején a szivemben, hagy ha az mind legalább száraz kenyér lett volna, jól lakhattam volna belőle mind a négy testvéremmel együtt. De nem kenyér volt, hanem facsar. És én ezért haza sem mentem délben az iskolából, mert istentelenül messzire lakunk és kopik a csizma, hanem keserű séget ebédeltem. Az ebéd ideje alatt leültem a padba és elvetemedett módon gyűjtöttem az én nyolc esztendős lelkemben a vagyonos gyerekek iránti gyűlöletet. Úgy gyűlöltem, olyan mélységesen, olyan őszintén azokat a jóllakott piroskópü gyerekeket, akik délután előttem, mellettem, hátam mögött vidáman körülültek, a hogy csak egy éhes ember — ha mindjárt 8 esztendős is — tud gyűlölni. Vasárnap azután megszűnt az ón rettenetes nyomorúságom. Megnyílt a népkonyha. Egy csapat szép néni, egy regement báosival eljöttek a népkonyhába. Teitel- baum Hermann ur rövid kis beszédben megnyitotta a népkonyhát és éltette az elnöknőt és társelnöknőt, majd felkérte dr. Jordán Sándor főrabbi urat, hogy áldja meg a népkonyhát. A főrabbi ur igen szépen beszélt. Lőwy úr, akinél az irkát szoktuk venni, az egész beszéd alatt sirt is. Én azt is tudom, miért sirt. A főrabbi ur ugyanis azt mondta, hogy a jótékonyság nem egyéb, mint réseletfizetés. Az Úristen ad egyes embereknek a földi életben való használatra vagyont. Ezeknek a vagyonoknak a haszonbérlői aztán részletet fizetnek az istenkének, mikor fölöslegük egy részét a szegényeknek adják. Hát a Lőwy ur biztosan azért sirt, mert az istenke nagyon sok részletet elveszít ezen az üzleten, mert sokan adósok maradtak neki a részletfizetéssel, Egyszóval megnyílt a népkonyha. Abból a közadakozás folytán mindig telve levő kis spájzból előkerülnek a finom, izietes eledelek és példának okáért vasárnap is olyan olyan finom kis gulyáshus- leve8t ettünk, hogy a leggazdagabb háztól való oskolástársam is megnyalhatná uránná a tiz ujjamat. Úgy hallottam, hogy nemsokára elindulnak a nénik gyűjteni a népkonyha javára. Hát tessék megírni a lapjában, hogy azok a bizonyos részletfizetők csak fizessék az istenke pánzbeszedőinek a jréezlete' kér, hogy minél kevesebb szegény gyermeknek faosarodjék dél idején a szive, minél kevesebbnek korogjon az éhes gyomra. Mert a gyomorkorgás utálatos zenéjétől kísért szivfacsarodás a legrettenete sebb valami a világon és maradok Rongyos Peti, harmadosztályog. Eljegyzés.^Balla István helybeli ácsiparos eljegyezte Nagy Júliánál. Halálozás. Özv. Kamaráth Lajosné szül. Thegze Ilona életének 50 ik, özvegységének 11-ik évében ; e hó 12-éu rövid szenvedés után elhunyt. Temetése e hó 14 én ment végbe Sziuórváraljáu nagy részvét mellett. Diszgyfllés. A kir. kath. tanítóképző intézet „Vörösmarthy-önképzőkör“-e nov. 19 én délelőtt 9 órabor rendkívüli gyűlést, rendez árpádházi szent Erzsébet és Istenben boldogult Erzsébet királynénk emlékére. Műsor a következő : 1. Mily csendes a sir nyugalma cimü gyászdal, énekli az ifjúsági énekkar. 2. A kapucinusok templomában, Ábrányi. Emiitől, szavalja Ehlauf Pá! III. é. növ. 3. Ünnepi beszéd. 4. Libera me, Liszt Fereacztól, orgonán játsza Lányi Károly IV. ó növ., zongorán kisérik Fa* lussy József és Kiss Antal IV. é. növ. 5. Az Erzsébet név kultusza, előadja két másod éves növ. 6. GHóriás asszonyunk, énekli az ifjúsági énekkar. Kérelem néhai Deák Kálmán barátaihoz, tisztelőihez. Pár évvel ezelőtt meghalt kedves barátunk emlékét megörökítendő, gyűjtést indítottam meg arcképének megfestésére. A kép immár nemsokára készen lesz, de a műnek árából még hiányzik egy bizonyos összeg. Bizalommal fordulok néhai kedves barátunk tisztelői- bez, barátaihoz, hogy a fenti célra szánt adományaikat mielőbb hozzám juttatni szíveskedjenek. Ha a szükségesnél nagyobb Összeg folyna be, azt a szegény gyermekek felruházására, a Deák Kálmán asztaltársaságnak fogom átadni. Ssatmár, 1909. nov. 16. Thurner Albert. Bál. A Nőegylet legutóbb tartott választmányi ülésén elhatározta, hogy a farsang folyamán, január 8-án jelmezes táncai ula* ságot fog rendezni a Pannónia nagy termében. Az előkészule'eket e bálra már megkezdették. A jótékonyság nevében. Krémer Ignáoz helybeli férfiszabó e hó 1-én városunkban elhalt. Süket és béna ötvegyén kívül nyolc kiskorú árvája maradt, akik most a tél előtt, a legnagyobb nyomornak néznek elébe. Lapunk utján hívjuk fel a könyörületes szivü embereket, hogy ezen nagy nyomorba jutott családon, ezeken az éhező árvákon megkönyörülve, némi adománnyal segítsenek. Az adományokat kérjük vagy szerkesztőségünkhöz, vagy Delimen Izidor kereskedőhöz juttatni. A legcsekélyebb adományt is lapunk utján fogjuk nyugtázui. Betörés Fehérgyarmaton. Weisz Ignácz fehérgyarmati ékszerész üzletét f. hó 15-ére virradó éjszaka ismeretlen tettesek feltörték s ounau több ezer kor. értékű arany- és ezüstnemüt elvi tek. A betörést úgy követték el, hogy még este fölmentek a ház padlására s a menyezetet felbontva behatoltak az üzletbe, ahonnan ug> auilyen módon távoztak is s a menyezetet, oly ügyesen helyezték vissza, hogy csak hosszabb kutatás után jöttek rá, hogy hol jöttek és távoztak a betörök. A csendőrség erélyes nyomozást indított Dr. Melehner Vilmos gyermek orvos, a budapesti Bródy Adél gyermekkórház volt alorvosa rendel: d. e. 8—9-ig, d. u. 2 -4-ig Hám János-u. 6. Mulatság. A fehérgyarmati ref. egyház e hó 14-en harang-alapja javára jól sikerült táncestélyt rendezett. Dr. Stainfeld Géza gyakorló orvos Rendel: délelőtt 9—10-ig és délután 2 —4-ig. Petőfi-u. 19. Dr. Farkas Antal ügyvéd ur házában. HA NINCS SZALMA, NINCS TRÁGYA. Ez a veszély fenyegeti a gazdaságot az idén, amely pedig nagyon megsínyli az állati trágya hiányát, mert annak különösen fizikai hatását a műtrágyák sohasem pótolják. A szárított hizósertéstrágyával kitűnő eredménynyel, jutányosán és biztosan pótolhatja mindenki BCJDRPEST-KŐBRNYRI TRRGYRSZRRITÓGYRR a hiányzó istállótrágyát, ha ismertetést és ajánlatot kér a lesányl, icMttrvepf ét Tárta oé|til Budapest, IX., QlUl-it 21- uáa
