Szamos, 1909. október (41. évfolyam, 223-249. szám)

1909-10-03 / 225. szám

XU évfilyto. Szafmár, 1899, október hó 3,, vasárnap 225 szál, PfFGCKTEJBM MIJllHJU Előfizetési dij : Helyben: 1 évre 12 K, Vi évre 6 K, lU évre 3 K, 1 hóra 1 K , Vidékre .. 16 „ „ 8 .......... 4.........160 Eg y szám ára 4 isSies*. Szerkesztőség és kiadóhivatal: .Jtókó«zi;Utcza S. szám. tű Telefonszám: 107. Mincíenn<írnü dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Hirdetések: Készpénzfizetés mellett, a legjutányosabb áriján közOi- tetnek. — Az apróhirdetések között minden szó 4 fillér. Nyilttér sora 20 fillér. A szatmári lakáskérdés egyik oldaláról. (T.) A gazdasági életnek egyik sajátos jelensége, hogy mig a termé­szetben a fény és árnyék egymással fordított arányban állanak, addig a gazdasági fejlődés folyamatában a fény- nyel együtt nő annak árnyéka is. Estére elhal a fény, megnyúlnak az árnyak. A gazdaság fejlődésében a gazdagság felragyogásával együtt nő­nek meg a szegénység és más nehéz­ségek sötét problémái. A nagy gépek, nagy találmányok káprázatos eredményeiért nyomorog az ipari államok millió és millió főre menő ploretáriátusa, amelylye! szemben a mezei munkásnak mégis csak meg van az az előnye, hogy munkaközben hall­gathatja a fülemilét, a fészkes fü!e- milét. Az elvárosodás kulfurvivmányá- nak áldozataképpen pedig közélelmezés és a lakáskéidés nehézségei szakadnak ránk; olyan kérdések, amelyek a íalusi, vagy az ahhoz közel járó egészen kisvárosi életformák mellett fel sem merülnek. Szatmáron most indult meg az igazi elvárosodásnak az a folyamata, amely ezeket a kérdéseket megteremti. A közélelmezést egyelőre egészen félrehagyva, a iakáskérdésnek is csak egyik ágáról kívánunk megemlékezni. Csaknem minden városban és csaknem minden ház kölcsönből épül, vagy legalább is egyrészt kölcsönből. Budapest a bankoké és a vidéki váro­soknak is tetemes részben a pénz a tulajdonosa. A lakások ára tehát nagy­részt függvénye a pénz árának és köz­vetlenül a konkrét kölcsön kamat­lábának. A törlesztéses kölcsönöknek vidéki házakra való kiterjesztése C3ak a leg­utóbbi években indult meg. Ezeket a kölcsönüket is azonban az első forrás nem közvetlenül adja, hanem valamely helybeli pénzintézet közbenjárásával, rendszerint annak engedményeseképen. Ez a közbenjárás természetesen nem megy ingyen. Szokásos feltétel, hogy az árfolyam megállapításánál a közvetítő intézet az egész összeg után vesz egy fél percentet s azután éven­ként az eredeti rátánál további fel százalékot. Hatvanéves kölcsönnél ez 30—35 százalékát teszi ki az egész tőkének s ha ezek a közbenjárás! dijak alig érezhetők is egyes kölcsönöknél és egyes rátáknál, az egész város társa­dalmának gazdálkodásában és ennek u gazdálkodásnak nehány évtizedre számított életében jelentékeny tehertétel gyanánt áll be, amelynek viselése vég- sorban is a lakbért fizetők klasszisán akad meg. Valóságos közkérdés ez tehát, amelynek szőnyegrehozása kötelesség. Mikor ezt tesszük, elsősorban a város r"> » i I nehéz selyem nyakkendők, u. m. magán- UNGER kézimunka / OSOi I I i kötők, csokor és fregatt darabja 1 korona. ÜZl8t^b0D Egy vasárnap Parisban. Komor őszi reggel volt, mikor Zürich felöl jövet a Gare de L’Est pályaudvaron Parisba megérkeztünk. Az éjét mondhatni álmatlanul töltöttük, miutáu a vonat összes fülkéi tömve voltak és örvendhettünk, hogy helyet kaptunk a különben kényelmes ós minden tekintetben modernül berendezett kocsikban. A sweizi vonalon, melyeknek nem valami hires kupéi vannak, szinte büszkeség töltött el bennünket, arra gon­dolva, hogy legalább vasúti kocsijaink ver­sengenek, sőt különbek a külföldinél. A francia kocsik azonban ami „keleti kényel­münket“ is felülmúlják apró figyelmessé­gükkel. így például az elég alacsonyan elhelyezett lámpák mellett olvasni is iahet, villamos csengő áll az utas rendelkezésére, ha véletlenül a kalauzra volna szüksége, sőt ivó, mozsdóvizet, törölközőt, szappant is talál megfelelő helyen. Jelentéktelen dolgok ezek, de bennünket, kik ilyesmihez nem vagyunk szokva, mégis figjmlemre méltatnak. A jókor reggeli órák dacára a pálya­udvar igen élénk volt, ellentétben az ut­cákkal, melyeken csak itt-ott mutatkozott még élet. Konflisunk hosszú kaoskaringós uta­kon vi t befelé a nagy metropolisba, mely még aludni látszott. Mondhatom az első benyomás, — távol a boulevardoktói — nem volt valami meglepő. Szürke, az elmúlt napról az utcán maradt szemeten keresztül érkeztünk a rue de Kivolira, mely már Paris szivében húzódik pár kiioméiereu keresztül. Dói felé járt az idő, mikor ismét ki­jutottunk az utcára. Aki nem volt még Párieban, da be­járta Európa nagyobb városait, azt is fel­tétlenül meg kell, hogy lepje az a leírha­tatlan nagy forgalom, ami az utcákon ural­kodik mondhatni mindenütt. A mi Budapestünk zsibongása és élete szinte olyan összehasonlítva PárÍ3 val, mintha Szatmárt és Budapest-et hozzuk kapcsolatba. Szinte életveszéllyel jár az utcákon való átkelés, különösen a renge­teg ós őrültül vágtató automobilok mi tt. Határozottan megállapítható, hogy Páris utcáin több automobil jár, mint kocsi. És a nép áradat! Igazán leírhatatlan. Mintha az utcán élne ez a beláthatatlan nagy vá­ros. Az a sok kávé és italmérós keskeny kis asztalkáival mind a járda szélén méri a tarka italokat. Nagyobb ruha-üzletek ki hozzák portékáikat a front elébe és osődi- tik oda népáradatot. Az elmúlt vasárnap kütönben is rend­kívül élénk volt. Most az ősz kezdetén, mikor a nyaraló Páris visszatér ós a sze­zon kezdetét veszi, szinte látszik a fel­frissült élet. A hatalmas áruházak uehány négyzet méteres plakátjukon jelzik, hogy az őszi újdonságokat bemutatják. A Louore, Samaritain áruházai, me­lyek külön-külön városunk kereskedéseinél bizonyára több portékával rendelkeznek, ezer és ezer embernek kötik le a figyel­mét a több utcára terpeszkedő 4—5 eme­letes palotáikkal. Az ószi divat újdonságo­kat még csak a fényes kirakatokban szem­lélhetjük, miután még a nap meleg suga­raival vissza tartja a divat fordulását. Nyári kosztümöt ós kalapokat hordanak a sikkes párisi nőcskék. Igazán nem túlzók és nem képzelődés képen említem, hogy finomult Ízlést, ami különben talán a ru­házkodás terén a férfi szemet elkerülné, csak itt tapasztalni. A hö gyek nagyobb része még min­dig bitért a nagy kalapok mellett, melyen a struc toll az uralkodó á la Napoleon sü­veg után egyik oldalon, vagy kettőn is felhajtva. A legújabb formák már enged­Róth Simon nagyváiasztéku cipóraktárát ajánljuk a t. tfeif(íl(3z3flS$gneK. mirat legolcsóbb bevásaáFláai fopFástc Közvita a „Pannónia" szálloda mollon. - »Maár ás vidéke isgaagjobb oiipdraktára. az őszi és téli idényre megrendelt valódi finom schevraux és box bőrből készült legújabb divatu fekete és barna szinü úri-, női- és gyermek-ezipők!

Next

/
Thumbnails
Contents