Szamos, 1909. október (41. évfolyam, 223-249. szám)

1909-10-17 / 237. szám

4-ik oldal. üZAJtOb 237. szám. (1909, október 17 ) HÍRROVAT. Egy regény — több szerző. Berlinben legközelebb megjelenik egy regény, amelyet több jeles nevű szerző fog Írni. A regény hírére imitt is, amott is megjelennek közlemények, amelyek rá­mutatnak arra, hogy az uj és szokatlannak hirdetett eszme se nem uj, se nem szokat­lan, mert úgy külföldi, mint magyar lapok, sőt legutóbb Az Újság oimü fővárosi lap is közölt már effajta regényt. Hogy még kisebb legyen a berliniek irodalmi dicsősége, odasiet a Szamos cimü világlap is, hogy letépjen egy levelet abból a babérból, amelyet a regényírásra alakult irodalmi részvénytársaság le akar aratni. Évekkel ezelőtt történt Debrecen ▼árosában. Négyen dolgoztunk egy napilap szer­kesztőségében : Ady Endre, Siposs Béla, nemrég elhunyt lapszerkesztő, Kemény Emil nagybecskereki pénzügyi titkár és alulírott, — akkor mitdnyájan lelkes kerülői a debreceni kollégium jogi fakultásának. Siposs Béla volt a kezdeményező, aki Magda címen egy nagyszabásúnak terve­zett regény megírásába fogott. A regényt természetesen nem irta meg előre, hanem folytatásról-folytatásra készítette ás adta nyomdába. Szépen ment, haladt előre a regény és általános érdeklődést keltett a közönség körében. Figyelemmel kisérte az olvasó publikum a rokonszenves Magda sorsát és éppen azt várta és teljes joggal várta minden előfizető, hogy Elemér gróf, a dúsgazdag főur nőül kéri Magdát, mikor a szerző némi előleg kérdésben összeveszett a kiadóval és napokig felé sem nézett se a szerkesztőségnek, se Magda nevű árvájának. Nagy volt a kpnsternáció Magda váratlan balesetére és a kiadó szigorúan elrendelte, hogy a regényt folytatni kell. Végkimerülésig. Folytassa ma egyik, holnap másik szerkesztőségi tag. írja, aki tudja. És irta is. Nemcsak az, aki tudta, hanem az is, aki nem tudta. Irt abba a regénybe mindenki. írtak a munkatársak, írtak lapunk barátai, a nyomdászok, a szedőinas, a rikkancsok és mikor nagy volt a hiány, a vidékről be­érkező szenzációkat is a Magda folytatása­ként adtuk le. Az pedig régi rossz szokása az újság­írónak, hogy írni csak ir, ha minden kötél szakad, — de olvasni: azt nem. Arra sem vállalkozott senki, hogy a Magda cimü regényt elolvassa. Aki éppen a folytatást irta, az elolvasta az előző napi közleményt és ahhoz igazítva irta meg a magáét. így azután olyan bonyodalmak állot­tak be a Magda cselekményében, amelyek holtig nevezetessé tették a regényt a debreceni újságolvasók előtt. Ezt mutatja az a levél, amelyet a jobbára civisek-lakta Csapókért nevű városrészből kapott a szerkesztőség. Ebben erélyesen szemünkre vetették azt az embertelen bánásmódot, amelyet a a regény egyik főalakjával, Elemér gróffal szemben elkövettünk. Hiszen a gróf is csak ember — igy a levél. Már pedig az istentelensóg, hogy valamelyik folytatás írója ezelőtt két héttel beleejtette Elemér grófot vadászatközben a farkasverembe a a szegény gróf mind a mai napig étlen- szomjan hasztalan leei-várja tél idő kellő közepén a menekülést. A következő folytatásban Elemér kikerült a farkasveremből és hogy a Csapó­kért teljesen meg legyen nyugtatva: apai, anyai ellenzés daoára egy merész fordulat­tal elvétettük vele Magdát. A gróf édes anyja a legközelebbi folytatásban belehalt a bánatba. Az öreg gróf pedig az ón demokratikus jóvoltomból egy egész közönséges, polgári betegségbe esett: nekiadta magát az ivésnak. Elivott az öreg mágnás minden va­gyonát s megtörtént vele az a szokatlanul furcsa eset is, hogy egy szép napon, mikor az elseje utáni katzenjammeres hangulat uralkodott a szerkesztőségen, a vén para- litikus beitta a „saját özvegyének hátra­hagyott ruhaneműit*. De ez mind nem zavarta a regény folyását, különösen nem a folytatásoknak ama részét, amelyek az Elemér gróf és Magda grófné boldogságáról szóltak. Ezek éltek boldogan és zavartalanul valamelyik derék szerkesztőségi tag jóvol­tából, akinek kivételképpen volt érzéke a családi élet melegsége) iránt. Megérték a legnagyobb boldogságot is: a grófi korona örökösét és gyermekük­ben örömük tellett. Arról azonban már igazán nem tehe­tett a szerkesztőség és a Magdához címzett részvénytársaság egyik tagja sem, hogy hibás szedés és helytelen korrigálás foly­tán a regénynek ez a része igy látott napvilágot: „Boldogan élt Elemér gróf az ö hü nejével, Magdával és örömükben sok gyer­mekük lett.“ Hercegh Ferenc ezt úgy irta volna, hogy gyermekükben sok örömük lett. No de a Magda — mint regény — kibírt súlyosabb megpróbáltatásokat is. így haladt a regény lassan-lassan előre, amig mindenkiből ki nem fogyott a munkakedv. Nőm akart már Írni a szedő- gyerek sem. Be kellett hát fejezni a regényt. És igen különös módon fejeződött be. Kegyetlenül és nagyfokú poetica licentiávak Még a regény eredeti szerzője meg­írta, hogy Eiemér gróf százezer forint vagyon fölött rendelkezett. Szegény Siposs Béla, nagy pénz volt ez neki, azt hitte ennél több már egy gróf vagyonosságáiioz sem kell. Mivel pedig a bohém jó kedvű és adakozó ember, az innen onnan összekap­kodott folytatásokban Elemér gróf irgal­matlan nagy jótékonyságot folytatott, költekezett, jóiéit. Elosztogatott a regény során csak jótákouy célra, mintegy 150 ezer forintot. Es mégis, nit tesz Isten ? A regényt be kellett fejeaii hirtelen s valamelyik kegyetlen lelkű munkatárs nem átallott rablókat szerkessteni a befejezésbe, akik megtámadják siegóny Elemér grófot és megölik — a vagyonáért. Magda asszony pedig ólt tovább az elhalt férje után maradt vagyonból. Még ma is él, ha meg nem halt — éhen. (i) Eljegyzés. Farkas Vilmos csaholozi nagybérlő ma tartja eljegyzését Sámuel Ninuskával Csengerben. Esküvő. Goldfinger Dezső Miskolcról ma tartja esküvőjét Lefkovits Rózsikéval. Esküvő. Neszük János m.-szigeti iparos ma tartja esküvőjét Török Lajos polgártársunk leányával, Erzsikével. Választás a filléregyletben. A hely­beli izr. nők filléregylete legutóbbi választ­mányi ülésén Reiter Irmát és Gáspár Edét jegyzékül választotta. Halálozás. Maák Józsefnó szül. Buus Zsuzsanna életének 61. boldog házasságá­nak 11. évében hosszas szenvedés után f. hó 16-ón reggeli 2 órakor történt gyászos elhunyta. Temetése f. hó 17-én délután 2 órakor lesz a Honvéd utca 52 ik számú gyászháztól a református egyház szertar­tása szerint. Blériot Budapesten. A francia avia- tikus, aki bizonyára nem azért jött le Parisból, hogy a jó magyar közönségnek feledhetetlen pereeket szerezzen és elrontsa gyomrát, mint már jeleztük tegnapelőtt érkezett msg az express-vonaton. A fran­cia kolónia nagy számú tagjain kívül, & magyar mérnökvilág is tekintélyes szam­bán várta az ünnepelt férfiút az állomáson. Ott volt Ruszt József is, aki a Lipótvárosi kaszinó nevében invitálta meg ebédre Blériotot és feleségét. Ez alkalommal ér­dekes incidens történt. Ruszt József, aki tudvalevőleg nem tud franciául a lipótvá­rosiak nevében mégis franciául beszólt. Csináltak neki egy szöveget; melyet B'é- riot megérkezésekor virágcsokor kíséreté­ben próbált ledarálni. Egyszerre elakadt, mert a szöveg valahogy kiesett az emlé­kezetből. ügy segített magán, hogy el- mondá azokat a szavakat, mik eszébe jutottak. És beszólt mindaddig, mig vala­ki a háta megett oda nem szólt: — Jaj. Jóska ne kakecolj annyit, hagyd abba már. A néma csendet fölvál­totta a francia konzul rövid beszéde. Fontenay elmondotta, hogy az állam az aviatikus tiszteletére bankettet rendez. Erre váratlan közbeszólás történt. Egy szakállas ur, aki közel állt, ha­misítatlan dob-utcai idiómában megszólalt: — Bocsásson meg, exellenc, az állam nem törődött abszolúte az ón Bleriot-mmal. Csak a kaszinónak a vendége és az enyém. En hoztam, ón etetem, Most már Blériot is zavarba jött, de csakhamar feltalálta magát — Igazán köszönöm — mondta — hogy széjjel kapkodnak, de majd csak ellátom magam egy kis koszttal. A helybeli izr. nők filléregylete — mint értesülünk — több mulatságot tervez a tél folyamán. Egyrészről az egylet iránt támasztott igények folytonos emelkedése; de másrészről és főleg azon közóhaj kész­teti erre az egyletet, hogy lehetőleg ál­landósítsa azon kedélyes összejöveteleket, a melyeken az egylet tagjai és vendégei szerény keretek között, de jó kedvben eltölthessók az időt. Az első ilyen estélyt, Üveg, porczeílán, tükör, iámpa, képkeret, alpaca és nikkel e kőeszközök úgyszintén minden íényüzési és háztartási cikkek legolcsóbban szerezhetők be GYŐRY KÁROLY üvegkeresikedésében Szatmáp-Németi, Deák-tér. yeiytisztitfst, folatfestljt, fSziosist, fhyfisilljt W Szatnár, Várdomb-utca 12. Felvételek : Atilla-utca 1. Magyar Áruház. — Kazincy-utca 14. Guttman palota

Next

/
Thumbnails
Contents