Szamos, 1909. október (41. évfolyam, 223-249. szám)
1909-10-17 / 237. szám
2. oMa!. SZAMOS (1909. október 17) 237-ik s?ám. Úri divat különlegességekbe naponként érkeznek újdonságok. Uri filier nemű eket mérték után, teljes kelengyéket a legizlésesebben szállít iRAGÁLYI divat-áruháza Szatmár, Deák-tér 8. (Gillyén-ház.) dologi és még nagyobb személyi kiadásokkal tartják fent. Ezekhez járul, hogy különösen a vármegyéknél egy- egy befolyásosabb megyebizottsági tag kedvéért uj állásokat kreálnak, vagy a meglevőket szaporítják s ezekbe az állásokba azzal a közmondással ültetnek bele valamely kiérdemült atyafit, vagy jóbarátot, hogy „akinek az Isten hivatalt ad, annak ad hozzá eszet is.“ így születnek meg azután a restancia gyártók. Csodálatos antagonizmus! Nagy, túlzsúfolt személyzet és rpégis folytonosan növekedő restancia. Pedig és ez is közigazgatási táj - szólás, „az akták elintézik önmagukat.„ Sokszor ugyanis kihalnak belőlük az é.dekelt felek. Az Istea nyugosztolja rr.eg őket. A mi városunk közigazgatása is meglehetős apparátussal dolgozik. Egy eredménye azonban nálunk ennek mégis megvan és ez a restanciák majdnem teljes hiánya. Vannak nálunk is úgy nevezett „érni engedett“ ügyek, de ezek sohasem a magánosok ügyei, hanem a várost érdeklő közdo’gok, ezek érlelése pedig sokszor egvenesen kívánatos is. — Vannak azonban nálunk is megszüntethető állások s legjobb tudomásom szerint ezeknek az állásoknak a megszüntetése, vagy ösz- szevonása, szóval a munkaerők gazdaságosabb kihasználása egyik sarkalatos törekvése e város nagytevékenységü polgármesterének. A városi tisztvise’ők fizetésrendezését azonban minálunk még egy, talán speciálisnak mondható, balhit akadályozza. Ennek a balga fellogásnak is a szemébe kell már egyszer nézni. A városnál van egy pár állás, ahol a tisztviselők külön téliesített szolgálatukért tiszteletdijat kapnak, mint pi. az anyakönyvvezetők; vagy miniszteri rendeletek alapján biróiiag állapíttatják meg külön eljárásuk és fáradságuk diját, mint pl. a leltározó jegyző. Vannak olyanok, akiket a biróság peresügyeknél szakértőknek nevez ki s mint ilyenek jutnak ugyancsak a biróság által megállapított szakértői dijakhoz. De hiszen magának a bíróságnak a kebelén belül is előfordul, hogy egyik-másik biró a rendes fizetésén kívül vagy működési pótlékot kap, vagy pedig olyan ügykört lát el, mely kiszállások revén hoz Valamelyes csekély jövedelmet a bírónak. Ezek az úgynevezett mellékjövedelmek, ha, mondom, a közigazgatási tisztviselők egyikénél-másikánál elő is fordulnak, nem lehetnek akadályai annak, hogy az egész tisztikar becsületes fizetését alterálják. Inkább megszüntetni a szakértői szemlék vagy más címen szerezhető mellékjövedelmeket, bárha ezek nem lehetnek olyan nagy jövedelemforrások, amelyekből a tisztviselő vagyont szerezhetne magának. A mai viszonyok mellett amelyik tisztviselő csak meg is tud élni adóságok csinálása nélkül, a fizetéséből az vagy magánvagyonnal bír, vagy nem úri emberhez méltó fakir életet él. Ha pedig számottevő vagyont tud gyűjteni, akkor meg vagy a köztisztviselői pályához nem illő üzleti spekulációkba bocsátkozik, vagy p:dig egyszerűen nem becsületes ember. Csak kuriozumképen hozom itt fel, hogy például egy városi tanácsosnak egyezerötszázötven forint évi fizetése van. Az államnál egy adó hivatali ellenőr jobban van ma már dotálva. A mi városi közigatásunk is nagy személyzettel működik ugyan, amint már fentebb is kiemeiten, de ettől eltekintve a közigazgatáshoz értő olyan úri emberek szájából hallott am már nos osztályt. Pfuj! Köayöradományokkal elfojtott gyomor forradalom.-- Rosszabb vagy a kutyánál ember. A kutya megelégszik a földre dobott csontokkal és békén hagyja a legelésző kis libákat, pedig a kutya is szereti a liba- pecsenyét. — A kutya nem tud gondolkozni. De én tudok. A kutyában nincs öntudat, én bennem vau. Én ma megadottam egy suszter kirakat előtt, a hol volt vagy száz pár topán. Lett volna ott nekem, neked, a pulyának. Kiválasztottam a kirakatban miudegyikünkuek, azután kiszámoltam az árát. Tíz pengő lett volna, Asszony, tudod te, hogy mi az most nekemtiz pengő ? Orvosság, kenyér, meleg, élet, gond és nyomor nélkül. Látod asszony, én nekem ökölbe görcsölődött a kezem. De nem vertem be az auziág ablakát, hogy hozzak neked topánt. Azután jött egy kisasszony, az ajtóból hallgattam, vett egy piczi kis topánkát tizenkét pengőért. Abban fog neked ma este táncolui. Jól esik ? Tán már nem is köhögsz tőle? Jól laktál-e asszony ? — Részeg vagy, biztosan ittál. — Ittam az élet keserűségéből, előbb ettem nyomorúságot és azután elszívtam egy pipával a jótékony könyörület bagójából. — Azért mégis jók az emberek, segítenek rajtunk. Látod, ember, hálátlan vagy. A sok jó ember most is éjsz ikázik, mulatságot rendez érted, neked és minden szegény ember javára. — Ne kacagtass, asszony, Éhes gyomorral nem jó hahotázni. Értem ? Nekem? Neked? Élbutitott az éhség, asszony. Nekem csináltatják a száz pengős ruhákat ? Az ékszer tán a te kedvedért lóg rajtuk? A pezsgőt, ugj'-e az ón javamra isszák s mind a nemes ember, csak rád és én rám, Papek Vendel betonmuukásra és nejére született Csapsk Sárára gondol, mikor öt pengőt ad a vacsorájáért, tízest egy nótáért, de a hírlapi nyugtázás kedvéért felülfizet öt haiőst? A kisasszonyok csak a te göthös, beesett ábrázatodra gondolnak, a mig lérj után kaparásznak, a mamák „szegény Papekék“ sóhajtással köny- nyeznsk egész este, az előtáncos lelki szemei előtt meg bizonyára a Czapek Sára száraz termete lebeg. Te asszony, még magérem, hogy lesz Papek-keringő meg Czapek-csárdás, oszt avval fogsz jól lakni. — Istentelen, gazember vagy. Tréfát űzöl a jó emberektől. — Jó. Hit nem tréfálok tovább, te asszony. Komdyan veszem a dolgot. Ugy e te nagjmn bettg vagy, lelkem feleségem ? Kellene a segítség, az orvosság nagyon, ugy-e? Köhögsz? Vért is köpsz? Most ón felkelek, úgy sem tudok aludni az átkozott jótókonycélu zene miatt. Odamegyek a te nemes, jólelkü embereidhez. Beállítok a bálba. Elmondom ott, hogy Czapek Sára — a kiért ők ott mulatnak — beteg, nagyon beteg, várt köp, a gyereke nyomorult, éhes. Ha nem segítenek gyorsan, még meg is halsz. Én kikérem a jussodat a tekintetes hirlapilag nyugtázott jótékonyságtól. Aztán egy emberélet nevében hazahívom a patikust a bálból, hogy adjon neked orvosságot. Elmegy. Nemsokára visszajön. A ruhája csupa sár, — Asszony, kelj fel, ne köhögj, Tisztelhetnek a jo emberek. Utánnam kiáltották, mikor kirúgtak a sárba. A patikust holnap leütöm. Letépte az uj piros nyakravalómat. A gyerek felsír, éhes, az asszony nagyokat köhög, mintakinek a lelke megy ki egy-egy kőhintóssel. A távolból víg dalidó, jókedvű zene, duhaj kurjantások hallatszanak. Az ablak nagyokat recscsen az erős téli fagytól. Szántó MÓf és Társa Szatmár,Hám János-11.sarkán, aszinMzzalszemben. Világvárosi mintára berendezett térti- és gyermekruha telepe megnyílt. Legelegánsabb férfi- és fiu-felöltők, téli-kabátok és szőrmével bélelt bekecsek. Kész ruháink pótolják a mérték után készült ruhákat. Nagy előny a vásárló közönségre, hogy alku nincs, mivel minden darabon az olcsó, szabott ár látható. Bútor vásárlók szives figyelmébe ajinlem Kazinczy-utca 6. szám alatt lévé dús válaszékkal felszerelt buterraktárainal, kel teljes hálé szeia, ebédlé és sálén berendezések * legjut fa,yosabb árban kaphatók. Tisztelettel Ooídstein Ábrahám "■■■■ buterkereskedő. -------
