Szamos, 1909. október (41. évfolyam, 223-249. szám)
1909-10-08 / 229. szám
XU. iffslytB. Szatmár, 1909. október hó 8., péntek. 229. szén. WBIjTWEM&E mpimf. Előfizetési dij : Helyben: 1évre 12 K, ‘/»évre 6 K, V« évre 3 K, 1 hóra 1K Vidékre:.. „ 16 . 8 ...... 4 ..........150 Eg y szám ára 4 filiár. dierkesztőség és kiadóhivatal: Rákóczi-uteza 9. szám. ra Telefonszám: 107. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Hirdetések: Kószpémfizetés mellett, a legjutányosabb áriján köriü- tetnek. — Ax apróhirdetések között minden mó 4 fillér. Nyilttér sora 20 flHév. Szatmár, Várdomb-utca 12. Felvételek : Atilla-utca 1. Magyar Áruház. — Kaziney-utca 14. Guttmai) palota Lapunk mai számának főbb cikkei a kivetkezők Wekerle bécsi útja. Ma dönt i király. — Miért nem volt a kormán] 6-án Aradon? — öngyilkos őrnagy — Vármegyei közgyűlés. — Meg halt a csengeri skalpolás áldozata Wekerle bécsi útja. A király holnap dönt a lemondás fölött. Bizonytalanság itthon. Budapest, okt. 7. Holnap délelőtt 11 órakor a képviselőház ismét ülést tart. A napirend egészen jelentéktelen, mindössze a ki- vándorlási tanács négy tagjának megválasztása szerepel rajta, a jelentősége a dolognak azonban, mint már ismételten kifejtettük, abban áll, hogy a kormányválság ideje alatt egyáltalában ülést nem tart a képviselőház és igy bármikor beleszólhat a válság megoldása körül tolyó tárgyalásokba. Wekerle a királynál. A képviselőháznak ez a határozata, amint már szintén megírtuk, Bécsben nagy felzúdulást okozott és a bécsi körök mindent elkövetnek, hogy a függetlenségi pártnak, mint parlamenti többségnek, kormányzati képtelenségét és okvetetlenkedését bizonyítsák vele. Az udvarnál, ahol a függetlenségi párt különben sem örvend valami nagy népszerűségnek s ahol igen szívesen hallgatják a hatvanhetesek besugásait, Luegerék szavára igen szívesen hallgatnak, tényleg komolyan foglalkoztak ezzel a dologgal. A király is olyan beható megfontolás tárgyává tette ezt a változott helyzetet, hogy napokon keresztül függőben tartotta elhatározását. Kossuth Ferencz szombati audienciája után hiába várta a politikai világ Wekerle Sándor miniszterelnök királyi meghívását, Bécsben még nem döntöttek. Tegnap azután, mint már megírtuk, Wekerle megkapta az értesítést, hogy a király pénteken fogadja külön kihallgatáson. A miniszterelnök tehát ma délután utazik Becsbe. A király döntése. Wekerle audienciájának igen nagy jelentősége van, mert politikai világban ízt várják, hogy a holnapi kihallgatáson fogja a király tudomásul adni a miniszterelnöknek, hogy miképpen döntött a kormány lemondási kérdése fölött. Azt hiszik, hogy a király elfogadja a kormány lemondását, de megbízza a válság elintézéséig az ügyek vezetésével, bárha másrészről azt is mondják, hogy a király, utalva a paktumban vállalt kötelezettségre, követelni fogja, hogy a kormány valósítsa meg a választói reformot s addig nem fogadja el a lemondást. Az is lehetséges azonban, hogy a bécsi körök annyira befolyásolni tudták a kjrályt, hogy a kormány lemondását elfogadva nyomban föl is menti és kinevez helyette olyan kormányt, amely azonnal feloszlatja a képviselőházat. Wekerle holnapi audienciáján ki fog derülni, hogy a király milyen irányban határozta el magát, bár az sincs kizárva, hogy holnap csak azt fogja tudomására adni, hogy végleges döntés előtt még több politikust kíván meghallgatni. Olcsó árért — jó áru! Valódi angol úri felöltő, gummi köpeny, kalap, nyakkendő, mellény, ernyő és bot újdonságok ; továbbá állandó nagy raktár fehérnemű, zsebkendő, és úri harisnyából Somlyay, uri-divat üzletében. Deák-tér. A grisette. Irta: Zsürger Imre. Ugyebár — törte meg ismét a csendet — azon gondolkodik, hogy mit keresek én ilyen helyen? Lássa — folytatta — ez olyan csendes, elhagyott hely. Mikor itt ülök gondolataim elfelejtetik vélem, hogy hová kerültem. S most hogy egy honfi társamat látom, százszaros erővel érzem a bűnt, amelyben élek. Fogok-e tudni valaha menekülni? Fogom-e valamikor látni azo kát, akiket könnyelműen elhagytam ? Megremegtette a szivem ennek a jó arczu, értelmes leánynak a hangja, érdeklődve hallgattam amit beszélt s valami nagy családi tragédiát vártam, vagy legalább is egy csalódott szerelmes szivreható történetét. Bár be kell vallani, hogy a nagy meghatottság mellett kissé tamáskodtam is, mert hát utóvégre nagy a város, nem tudhattam kivel állok szemben. — Bocsásson meg — szóltam most már én, — hogy idegen létemre, egy kérdéssel fordulok önhöz, de az a nyiltság és bizalom, amely . . . — Kérem uram ! Kérdezzen! — Miért él itt, mikor oly szeretettel emlékszik meg azokról akiket elhagyott ? Mért nem tér vissza hozzájuk ? — Képtelenség uram azt tenni. Nem lehet! Megtették már előttem mások is de aki megkisérlette, még nagyobbat esett. Aki egyszer ide jutott, jobban el van az temetve, mintha öles föld takarná. Hiába kísérlettem meggyőzni az ellenkezőről, nem hallgatott meg, szüntelen azt hajtogatta: „Nem tudom, nem lehet megtenni 1“ Egyszer azután az órára nézett, hirtelen felállott s menni készült. — Maradjon még, — tartóztattam — beszélgessünk, érdekel nagyon a sorsa! Be sem várva, mig felállók, kilépett az ajtón, felugrott egy ott álló kocsira s elhajtatott. Nekem sem volt türelmem tovább ülni a kávéházban, felszedelőzködtem s indultam vissza a városba. Megfelejtkezve az előbbi morális elérzékenyülésről, nekivágtam a legfényesebb utcának s beléptem egy kétes hirü, de annál fényesebb, női kacagástól visszhangos kávéházba s az első, aki a szemembe ötlött ő volt, a bánatos ismeretlen. Ott ült egy dúsan megrakott asztai előtt, mellette valami vén rouó pislogott szörnyű szerelmesen. Amint beléptem ő is észrevett. Láttam, szeretett volna felállani, de nem tehette a társa miatt. Odaintette a pinczért, valamit átadott néki s alig észrevehetően rámmutatott. Egy pezsgős — vignetta volt, rajta ez a pár sor: — „Ne képzeljen rosszabbnak. Nem hazudtam az előbb; de a varrónő nem hitelez s nékem még nincs őszi ruhára pénzem.“ Hja persze! Meg van már 1 Hát ezért nem értettem én meg ezt a nőt. Nagy meghatottságomban erre elfelejtettem gondolni. (Vége.)
