Szamos, 1909. szeptember (41. évfolyam, 198-222. szám)
1909-09-29 / 221. szám
u. PfTCMSHBUEIN BmMMLM IÄPIMP. Előfizetési dij: Helyben: 1 évre 12 K. ‘/a évre 6 K. 1/4 évre3 K, 1 hóra 1 K Vidékre:.. .. 16 ............ 8 „ „ .. 4...........150 Eg y szám ára 4 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákóczi-utcra 9. szám. m Telefonszám: 107. Mindennemű dijak Szatmároii. a lap kiadóhivatalában fizetendők. Hirdetések: Készpénzfizetés mellett, a legjutányosabb árban közöltéinek. — Az apróhirdetések között minden szó 4 fillér. Nyilttér sora 20 fillér. Lapunk mai számának főbb cikkei a kivetkezői: A képviselőház ülése. Elnapolták az üléseket. — Az alelnökök és jegyzők lemondása. — Gyulai Pál nagybeteg. — A ráskai rablók. A képviselőház ülése. Bpest, szept. 28. Elnök az ülést megnyitván, elpa- rentálja Thaly Kálmánt és azután a folyó ügyekről tesz jelentést. Bozóky Árpád támadja a kormányt, mert 144 interpellációra adandó váiaszszal van restanciában. Holló Lajos beterjeszti a bankbizottságnak a bankkérdés előkészítése körül felvett jegyzőkönyveit, javaslatát és jelentését s kéri azok kinyonatását, amihez a Ház hozzájárul. Wekerle miniszterelnök bejelenti, hogy a kormány a királytól felmentését kérte. Tudomásra hozza, hogy a pártok együttműködése megszűnt és ezért azt ajánlotta a királynak, hogy a többség vezérét, Kossuth Ferenczet hallgassa meg, amit a király meg is tesz. Holló Lajos sürgeti a válság megoldását. A többség szivesen aláveti magát uj választásnak is, ha kell. A koalíció felbontását kívánja. A függetlenségi párt vállalkozik a választói reform megcsinálására s a népjogok fokozatos kiterjesztésére. A bankkérdést azért forszírozza a párt, mert azt az idő tette aktuálissá. Molnár Jenő hangsúlyozza a balpárt együttmaradásának szükségét. Támadja a kormányt. Mezőffy Vilmos azzal vádolja a kormányt, hogy három és fél évi hitegetés után megszökik a választói reform megvalósítása elől. Wekerle kijelenti, hogy a koalició felbomlása után is a választói jog ki- terjesztése mellett lesz. ő mindig a közös bank hive volt, de azért soha sem agitált az önálló bank ellen. A kormány nyugodt önérzettel távozik. Elnök javasolja, hogy a Ház napolja el üléseit október 5-ig, amit a Ház elfogad. Ezzel az ülés véget ért. TA wmtAT — Saját tudósítónktól. — Az alelnökök és jegyzők lemondása. Budapest, szept. 28. Bakovszky és Návay, & képviselöház alelnökei, valamint Thoroczkay Miklós és figyelem! nehéz selyem nyakkendők, u. ni. magán- kötők^ csokor és 'regalt darabja 1 korona. UNGER kézimunka üzletébenA költő halála. Irta: Dénes Sándor. A szegény költő olyan helyen született, a melyet sohasem fognak majd érdemei elösmeréseül szoborral vagy emléktáblával megjelölhetni. Ott született szegény egy uj ságiró gondokkal terhelt, szivarfüstös agyában. Egészen alacsony sorsból származott. Anyja a szükség, apja a kötelesség volt. A szükség képviseletében az a bizonyos agyonirodalmozott szedő gyerek lépett fel, a ki tárcát követel a szerkesztőtől. Minthogy pedig a szerkesztő munkára kész ollója a Kárpátoktól az Adriáig megjelenő vidéki lapok egyikében sem talált olyan tárcát, a mely — nem minőségénél, hanem terjedelménél fogva — megfelelt volna, beállott a szükség, a végszükség, a legeslegutolsó, legeslegrosszabb eset: írni kellett tárcát. Ilyen sanyarú, kellemetlen viszonyok között született meg a költő. És születése alkalmával egy szörnyű betegség csiráját hozta magával a világra. A szörnyű baj a cimkórság volt. Nem az a rendes, megszokott cimkórság, a mely fölött a lapok uborkaszezon idején keseregni szoktak. Egészen más, újfajta betegség volt a szegény költőé. T. i. a cime volt kóros, sőt egyenest halálos. Mert a szerkesztő, a kinek agyában a költő megszületett, tulajdonképpen gyűlölte a költőket. Gyűlöl e azokat a rövid, rimes és rémes sorokban dolgozó irás-mesterem- bereket, a kik sohasem fogytak ki az évszakoknak és a szerelemnek émelygős megénekléséből. Ennek a gyűlöletnek lehet tulajdonítani, hogy a szerkesztő szinte gépiesen, öntudatlanul azt irta a készülő tárca címéül í „A költő halála.“ A szegény poéta tehát halálra volt Ítélve, még mielőtt belépett volna az életbe. A kutyanyelvnek nevezett kéziratpapirosok lassan-lassan megteltek nagy iromba betűkkel és egyenként vándoroltak ki a nyomdába, a hol szorgalmas és az egész dologban ártatlan nyomdász emberek ólomba szedték tartalmát. Ment, mendegélt, döcögött nagy kínosan a tárca, a szerkesztő szerkesztett, a költő költött, lantolt, énekelt, de halálról 'az egész ügyben szó sem volt. A megszorult szerkesztő legjobban szerette volna már kihúzni a cimet és fölébe Írni, hogy „A költő élete, szerelme, szenvedései,“ — de ez már technikai okokból lehetetlen volt, mert a tárca cime, a költő kóros, halálos betegsége ólomba lévén rögzitve, azon nem lehetett változtatni. Keserves, sanyarú, nehéz csöppek gyöngyöztek a szerkesztő homlokán, a ki egy elhamarkodott lépéssel ilyenformán kénytelen volt meghóhérolni azt a nyomorult poétát. Irt-irt, hogy a költő igy, a költő amúgy, Rőth Simon nagyválasztéku cipóraktárát ajánljuk m. t. VeVój(5z5»sÍ0W«K> mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a „Pannónia" szálloda mellett. — Szitaár és vidéke legnagyobb czipőraktára. Figyelmeztetés! Az előre haladott nyári idény miatt a még raktáron levő nyári áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók. Magyar díszruhák, papi öltönyök, reverendák, czimádák, palástok, fövegek, polgári ruhák, libériák, szarvasbőrnadrágok, bőrkabátok készítését elvállalom. Mindennemű öltöny készítésénél a fő«ulyt az elegáns szabás és finom kivitelre fektetem, amellett teljes kezességet vállalok szállítmányom valódi sziue és tartósságáért. Nagy raktár honi és angol szövetekben. Tis«talettel Csapó Lajos, szabó. CSAPÓ LAJOS ÉsfüSl SZABÓ SZATMAR, Deák-tér 7„ (I. smtlil.)
