Szamos, 1909. szeptember (41. évfolyam, 198-222. szám)

1909-09-24 / 217. szám

XLL évfolyam. Szatmár, 1909. szeptember Hó 24., péntek. 2I7. szám. FucainnuEii fouumi iSÜP. Előfizetési dij : Helyben: 1 évre 12 K, l/i évre 6 K, V« évre 3 K, 1 hóra 1 K Vidékre: „ „ 16 „ „ „8 ............ 4..........150 Eo y szám ára 4 fiüér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákóczi-utcza 9. szám. m Telefonszám: 107. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Hirdetések: Készpénzfizetés mellett, a legjutányosabb árban közöl­téinek. — Az apróhirdetések között minden szó 4 fillér. Nyiittér sora 20 fillér. Lapunk mai számának főbb cikkei a kivetkező'.;: Kormányválság. — Sikkasztással vádolt milliomosok. — Letartózta­tott pénzügynök. — Halál egy balta miatt. — Az összeégett matróna. Á postamunka. A lemondott kormány arcára na­gyon illik az özvegyi íátyoi. A gyász- szertartáshoz összegyűlt meghívottak s hívatlanok egyebet se tesznek, mint- nogy rászegezik tekintetüket s kutatják, hogy pereg-e a mélyen sújtott arcán a fajdalomnak az a két könycseppje, amely kívánatos az ő mélységes bána­tának demonstrálására. De nem jelent­kezik. Az özvegy, bár időnkint csuklik, még mindig remél. A hitben nevelke­dett emberek reménysége ez és bár sürögnek-forognak, tesznek-vesznek a temetést rendező vállalat emberei, még mindig bizakodik, hogy a halott tetsz­halottnak bizonyul; a megdermedt ha­talom, a begyakorlott átmeneti háláiból életre kel újra s a gyászos özvegy kiereszti meglepetésnek tartogatott siko­lyát s végződik a mese: együtt éltek boldogan az emberi kor végső határáig. Mi szerzi ezt a bizalmat. A kor­mány elhatározta lemondását 1909. évi szept. 22-én, déli 12 órakor, A lemon­dást holnap vagy holnapután Írják alá és hétfőn, 27 én kézbesítik a felségnek. Ama tiszteletteljes kérés kapcsán, hogy a lemondást követő másnapon, kedden, a képviselőház összeüiése nap* ján, legyen kegyes gondoskodni a fel­ség uj kormányról. A koronának tehát éppen 24 óra engedélyeztetett, hogy Magyarország alkotmányos életét ren­dezze az ügyvivés kizárásával és alkot­mányosan. Iparosmester nyelven ezt a módszert postamunkának nevezik és csak akkor vállalkoznak, ha, ami u postamunka fogalmában már benfog- laltatik, a megrendelő a polgári áron túl nagy összeg fizetésére hajtandó. Ami igazságos is, mert a mesternek valamennyi legényét ezzel az egy munkával keli foglalkoztatnia, bár asz­talán hever a sok megrendelés Ausztria részéről is. De ha igy volna, — még se lesz igy. A koalíció koporsójába Justhék verték a szeget. Paten: szeg az vala­mennyi. Még a levegő beszivárgását is elzárja s ha álhalott is a halott, nyö­szörgésé beleiül a temetést rendezők kántusába. A kormányválság. Wekerle Sándor bécsi útja előtt. Budapest, szept. 23. A kormány tegnap elhatározta, hogy beadja lemondását és ma már a közvéle­mény napirendre tért fölötte. Sehol semmi izgalom, semmi emóció A mai nap sem hozott semmi válto­zást. Gróf András-sy Gyula belügyminiszter ma reggel elutazott tiszadobi birtokára, ahonnan csak pénteken tér ismét vissza, hogy jelen legyen azon a minisztertanácson, amelyen formaszerint is elintézik|a lemon­dást és aláírják a lemondási kérvényt. Wekerle Sándor miniszterelnök gyöngél­kedik és nem hagyhatja el szobáját, mig a többi miniszterek ma is, úgy mint más­kor megjelentek hivatalaikban. A válság további folyamata most mar az lesz, hogy a kormány holnap vagy holnapután tartja azt a minisztertanácsot, amelyből aztán Wekerle Sándor miniszter- elnök a királyhoz viszi a lemondási kér­vényt. Szombaton vagy vasárnap lesz ez a királyi audiencia, amely után Wekerle visszatér Budapestre és a képviselőház keddi ülésén szintén bejelenti a kabinet lemondását. Ugyanerre a napra a főrendi­házat is ülésre hívják össze. A miniszter- elnök kérni fogja a képviseiőházat, hogy a válság elintézéséig napolja el üléseit. Az északi herceg. Irta ’ Bakots József I. Ott született a külvárosi utcában, bent, hátul az udvarban. Az udvar kövezve volt de rosszul, A gránittörmellékek kiálltak a földből és széles szegleteikkel súlyosan meg­sebezték a mezítelen lábát. Csupa seb volt az egész gyerek. Különben Péternek hívták, Csontos Péternek. Az apa neve aligha volt az, senki sem ismerte, ö sem, hanem a fiú nagycsontu gyerek volt s rá ragadt a Cson­tos név. így támadt egy uj nemzetség. Szlávtipusu, erősen szőke kékszemü gyerek volt. Hogy nőtt fel, ki tartotta volna azt számon ? Mint egy kis vakarcs, úgy lapult meg a külvárosi szűk, nyirkos kis udvarban, néha kiszökött a közeli népligetbe s ha nyár volt, e fűbe bújva átálmodva a nap­palokat és éjszakákat. A ligetben kis, szurtos lányokkal ta­lálkozott, akik édesvizet árultak. Egyiket egyszer hátbavágta, belehempergette a fűbe s ettől fogva megindultak a nagy forró sze­relmek. II. Valahonnan a Dunántúlról egy asszony jött be a városba. A Ferencvárosi pálya­udvaron érkezett és gyalogszerrel nekivá­gott a városnak. Este volt. Csontos Péter éppen a vásártér egyik poros bokra alatt bujt meg, hogy ott átaludja az éjszakát, mert az időtájt elcsapta magától az ottho­nát, mikor arra ment el az asszony. A hold éppen akkor egy kissé kibámult valami fe­hér felhő mögül, mely igy szinte ablakfüg­gönynek tetszett és Csontos Péter szeme megakadt az asszonyon. Puha járású, egész­séges pihegésü vidéki asszony volt, a czipői szélesek, ringatózok. Csontos Péternek va­lami eszébe jutott, mint a macska ugrott ki a bokor alól és megtámadta az asszonyt. A jámbor vidéki asszony nagyon megijedt, a szava is elállt, de a hold rásütött a Cson­tos Péter arcára és az asszony már nem félt. Sőt mosolyogni kezdett, kissé kacéran, talán szemérmesen is, mert a Csontos Péter arca beszélt. A Dunántúl egy asszonya pe­dig ezen a napon nagyon hűtlen volt az urához. III. Csontos Péter a vonaton utazott. Első oszlátyu fülkében, mert a ruhája is urias volt, mintha valami történt volna vele: A Ferencvárosi születésből csak az elszántság vonása maradt meg az arcán. Egyébként angol urnák látszott, nyirott bajusszal, me­rev, blazirt arccal, és puha angol gyapjuru- hában. A változás tehát csakugyan lényeges volt, a neve is másképen hangzott már, ha leírták, körülbelül ilyenformán : Chontos. Chontos Péter talán önmagának be­vallotta volna, hogy a fontos változásokat az asszonyoknak köszönhette. Elsősorban ama édesvizet áruló kis szurtos lányoknak a népligetben, akiket egyszer, hajdan hátba vágott és a fűbe henpergetett s akiknek aztán elszedegette az édesvízért járó kraj­cárjait, i azután ama bizonyos Dunántúli asszonynak, meg a többinek, akiket mind azzal hódított meg, hogy úgy ajánlotta föl nekik szerelmét, mint egy kocsis. Ez asszo­nyok nem voltak hálátlanok és Csontos Péter első osztályon utazott Budapest felé, amikor vonata egy bucsujáró hely állomása előtt megállt. Bucsunap volt s a Csontos Péter fülkéjébe egy gyönyörű, égő, fekete szemű fiatal nő szállott be. (Folyt, köv.) Kristály gözmosógyár és vegytisztitúintézet Szatmár, Kazinczy-utca II. Gallért, kóselőt mo® hófehérre, vasal ssontkeményre, akár miulha esak aj volna. Függönyök, férfi és női fehérnemüek gyönyörű ki vitaiban leesnek előállítva. Vegyileg tisztított az egyszer€ szövettől a legkényesebb selyemig. Mérsékelt árak, pontos kiszolgálás. Vidéki küldemények gyorsan és pontosan eszközöltetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents