Szamos, 1909. augusztus (41. évfolyam, 173-197. szám)
1909-08-22 / 190. szám
4-ík oldal. sZiMOS (1909. aug. 22) 190 szám. Hogy jöjjön a mámor és táncra körüliem Megoldva kék, foszló füstfátyolruháját, Libegve peregjen ezernyi najád. Hogy jöjjön a mámor s danázzon fülembe Vértszitón halk, búja-lágy kacagást, Szakgatott, pihegő csókmuzsikát. Olykor úgy várom, hogy jöjjön el hozzám, Hogy szálljon rám lihegő szárnyon a mámor. Jaj, de úgy állok a százszinű nyárban, Mint fehér határkő, közönyös-ridegen ! A szél körülöttem vihogva csapong, És hűti a napsütést is közelemben, És űzi előlem a rajzó sugárt; S lassan a vágytól is józanodom. S jaj, ha a vágytól is józanodom — : Kő vagyok, durva, s nem hall a fűlem, Nem érez a lelkem a messzi ködében Titokba’ közelgő, halk szárnylihegést; Kő vagyok otromba, lelketlen, józan, S nem várom már többé, hogy jöjjön a mámor S dobáljon szivemre zsarátló tüzet. Szomorú józanság ez az enyém. Kaczér Ignác. Hangverseny. A legnemesebb szándékból meg kell sértenem egy igen kedves barátomnak a szerénységét. Magasztalást zengek Benkő Miksának, akinek a személyéhez Szatmár városa jó hírnevű zeneéieíének minden dicsősége hozzá van kapcsolva. Amióta ő közöttünk él (gondolom immár tizenhárom esztendeje) szívesen időz nálunk az ö meghitt szerelmese: a zene múzsája. Amit mi öregek azóta a zenéből élveztünk, amit a gyermekeink tanultak (és jól tudnak) a zongorán s ami jó messze földön hírlik, hogy Szatmár elsőrangú zenekedvelő város: ez mind az ő érdeme. Érett ifjúságának és kezdő férfikorának minden erejét, ritka képességeinek valamennyi csöppjét a mi zeneéletünk fej lesztésére áldozta. S még ez nem minden. Egy gyermeket hozott ide, aki — hozzáértők szerint — nemsokára az első hegedűművészek elsői között fogja a világot járni, remélhető babérjaiból juttatván nekünk is, akik közűi a dicsőség magaslatára emelkedett lesz. Mi alkalomból irom ezeket most ? Hát az ón derék barátom mához egy hétre a Kossuth-kert kioszkjában, hangversenyben búcsúztatja tőlünk a leányát. Azt szeretném, mutatnék meg neki, hogy nemcsak szóval szoktuk őt dicsérni. Ha csak azok fogunk megjelenni, akik adósai vagyunk neki, mert a néhány koronával nem fizettük meg azt, amit tőle kaptunk: akkor is alig férünk el a teremben. Ingyen, ráadásul fogjuk hallani Alice húgomat, mikor szárnyait bontogatja fényes művészi útjára és az apját, aki már olyan sokszor vesztegette meg szép játékával a lelkünket. És ebből a sokszorból hej be nagyon sokszor — ingyen . . . Aki szépdolgokban', működik, annak nem szokott pénze lenni. A zenészt pedig különösen ritkán gyönyörködteti az arany csengésének a hangja. Benkő barátomnak sincsenek pénzkészletei betétben. Mikor a legszebb szolgálat: a zeneművészet jutalmazásával támogathatjuk a derék embert szép törekvéseiben, lehetetlen, hogy együtt ne legyen szombaton e város jó közönsége a kioszkban. Olyan régen nem zavartam az olvasókat a zenéről szóló Írásaimmal. Kimondhatatlanul jól esnék, ha a pihentetés jutalmául e soraimat figyel- mökre méltatnák. De nemes k olvasással ám . . . Dr. Tanódy Márton. „Ütik a csendőrt.“ Színhely : a csendőrség egyik tágas, de barátságosnak egy cseppet sem mondható szobija. A katonás sorrendben felállított ágyakon a hőségben komót adjuszti rungban heverő csendőrök, a falon egy jelesebb csendőrgeuerális arcképe, a szekrény oldaláról pedig egy patent bilincs ragyog le kajánul a szemlélőre. Egyik sarokban vau a telefon, mely utóbbi el kezd irgalmatlanul berregni. Az ágyon fekvők közül senki sem mozdul, mindegyike várja, hogy szomszédja csak feltápászkodik. V gre megunják a csengetést. A. csendőr (Miután hosszú csengetésre még hosszabban káromkodik.) oda megy a kagylóhoz. Egy ideig hallgat, majd bosszusau leteszi azt . . • Mi az? Hangzik némi érdeklődés. — A Dehtnnátan összeveszett három cigány a lován és most ütik agyba-föbe egymá t. Hívnak segítséget. B. Hadd szórakozzanak a morék ! Átfordul a másik oldalra. A. Kis idő múlva meggondolja a dolgot. Kiköti hóditó bajuszát és hozzáfog, miután gombjait fényesre kitakarította, öltözni. Egy rövid fél óra alatt teljes marsadjusztirungba vágja magát és bejelenti az őrmesternek távozását Marosával a piac sarkán, tekintve a sürgős ügyet, csak nehány szót és barátságos mosolyt vált. A Dehennában. Két c gány fekszik elterülve a bokáig véresen, már alig szuszognak. Az egyik, amint meglátja a csendőrt elfordul és undorral meghal, a másik pedig fájdalmába fojtja magát. A csendőr előkelőén és meghatva távozik. Ismét a csendőrőrsön. A lelefon busán zakatol. C. csendőr feláll és rászánja magát a telefont meghallgatni. Arca elváltozik, hirtelen és dühösen teszi le a kagylót. Bajtársak! A Honvéd utcán megvertek egy csendőrt, azt telefonálja valaki. Két perc alatt az egész őrs talpon áll az indulásra. Futólépésben érnek a hosszú és immár olaj nélkül szagtalanított utcára. Felkutatják hosszában és keresztben az egész utcát, de csendőrt nem találnak sehol, hanem egy veszekedő házaspárt, akik már reggel óta készülnek egymást megsemmisíteni. Végre a szomszéd, aki megunta a családi jelenetet, gondolt egyet és a csendőröket a már ismertetett csellel csajta ki a harc érre. A módszer mint halijuk, azóta pompásan bevált. Liky. Gyászhir. Az uj postapalotán tegnap vonták fel először a gyászlobogót, tudtul adva Szőcs Sándor posta és távirda tanácsos Nagyváradon történt elhunytat Áthelyezések. A pénzügyminiszter Ürmösi Zoltán adótisztet Szinérváraljáról Nagybányára, Simosó Fereuczet Nagybányáról Pozsonyba, Vigh Dezsőt Pozsony ból Nagybányára helyezte át. Cionista előadás. Jordán Viktor tegnap este 8 órakor a Hungária éttermében előadást tartott „Referátum a magyarországi cionisták VII. konferenciájáról“ címen, melyen a cionista egylet számos tagja volt jelen. Persely kiürítés. A cionista egylet által elhelyezett „zsidó nemzeti alap“ gyüjtőperselyét a héten üriti ki Jordán Viktor és Rosenblatt Dezső. Az elnökség. Megszűnt az ebzárlat. A főkapitány közhírré teszi, hogy az ebzárlatot mai napon feloldotta. Figyelmezteti azonban az ebtulajdonosokat, miszerint harapós természetű ebeiket nappal kötve tartsák, nehogy embereket megmarjanak. Születés, halál, házasság. A szatmárnómetii I. kér. állami anyakönyvi hivatalban augusztus 21-én a következő bejegyzések történtek : Születtek : Fehér József és Szabó Magdolna „Erzsébet “ Tatai Sándor és Po- lyánszki Ilona „István,* Fodor István és Lőcsei Teréz „András,“ Szigeti Mihály és Virág Ilona „Iloua,“ Matolcsi István és Simon Eszter „Lajos,“ Hoffmau József és Mazurek Margit „József G-yuja* növü gyermeke. Meghaltak: Kovács Ferencz ref, 90 éves, végelgyengülés. Vincze Lajos g.k., asztilossegéd, tüdövész, Bonácz Jenő g.k., 4 hónapos, bélhurnt, Házasságot kötöttek : Nagy Ernő városi Írnok és Bodnár Anna. File Ferencz ácsmester és Szakái Erzsébet. Az Edison színház műsora: i. Sport Batáviában (Természeti) 2. Emberbarát (Humoros). 8. A borbély bosszúja (Humoros). 4. A piaka tragaszfó szenvedései (Humoros.) 5. Tyláda áliatszeliditőuö (Dráma ) 6. Öt érzék a szerelemben (Hurnuros) 7. Megszöktetés (Humoros)o Tisztelettel értesítem a nagy© w n érdemű hölgyközönséget, w H hogy a Kazinczy-utca 7. iiJ o sz. a. lévő, ifj. Weisz Etelka a női - divattermót o w % augusztus hó l-én átvettem és továbbra is elvállalom a finom angol és franczia Cl írt toalettek Ízléses és di M N .. vatos elkészítését. .. M íí Megtisztelő bizalmukat kéri u rt M Klein Helén M n H u Szatmár, Kazinczyu. 7. M M A Szt. István-napi harsonák fürdőinknek már finálét fújnak. Ritkulnak a vendégsorok, minden következő nap megtizedeli azokat. Csak a tólen- nyáron nyitva lévő Pőstyén, fürdőben, ahol a szeptember és október állandóan enyhe és derült szokott lenni, uralkodik élénkség késő őszig is. A köszvényesek és reumások, kik eddig nem jutottak a fürdőzéshez, most sietnek oda, hogy az időjárás viszontagságai ellen télire vértezve legyenek. Gabona-piacról. Budapest. 1909. augusztus 23 Határidő Déli zárlat. Buzakinálat mérsékelt, vételkedv javult. Kedvező irányzat mellett 50.000 métermázsa került forgalomba tartott árakon. Egyéb gabonanemek tartottak. Idő : meleg. Búza októberre — — „ 1910. áprilisra — Rozs októberre — — Tengeri augusztusra — „ 1910. májusra — Zab októberre — — Repce augusztusra —- 13-75-76- 13-91-92- 9-82-83 — 7-48—49 nem jegyeztetett. — 7-16—17 — 13-80—90 Értéktőzsde. Déli tőzsde. Délutáni zárlat. Magyarhitel 759-50 —■— Osztrákhitel 652-50 651-75 Korona járadék 92-60 —•— Főszerkesztő : Dr. Tanódy Endre Felelős szerkesztő: Ifj. Litteczky Endre. Segédszerkesztő: Dénes Sándor. Munkatárs: Dr. Nagy Vinczs
