Szamos, 1909. augusztus (41. évfolyam, 173-197. szám)
1909-08-22 / 190. szám
XU. évfolyam, Szatmár, 1909. augusztus hó 22., vasárnap. 190. szájig, ' —- ■ .................... ....... ....... ■ rí Ff JCOETIiEN POmKAl IfAPIIiAP. Előfizetési dij : Helyben: 1 évre 12 K, */j évre 6 K, 1/t évre3 K, 1 hóra 1 K Vidékre: „ .. 16 „ 8......... 4........150 Eg y szám ára 4 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákóczi-utcza 9. szám. m Telefonszám: 107. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Hirdetések: Készpénzfizetés mellett, a legjutányosabb árban közöltéinek. — Az apróhirdetések között minden szó 4 fillér. Nyílttér sora 20 fillér. Lapunk mai számának főbb cikkei a kivetkező:: Blériot Budapestre jön. — Megzavart istentisztelet. — Kaszával legyilkolt após. — Gotterhalte botrány a Mátyás templomban. — Orlov vallott. Jönnek, mennek. (T) Egyre visszatérő panasz sir fel az újságjainkban, hogy cseh turisták jönnek a Tátrákba, beszivják fenyveseink éltető léiekzetét és küeheiik nemzetiségi és faji törekvéseik mérges fer- tőzetét. Egy időben, amely nem is olyan régen volt, viszont állandó hazafias akkord volt az, hogy a szemtelen idegenek mindenféle rongy helyekre jár- n k, csak a mi gyönyörű tájainkra nem kivácsi senki és nem tudunk hazánk gyönyörű egéből, zöld erdeiből, virágos rétjeiből egy kis jóféle idegen pénzmagra szert tenni. Hát most itt vannak az idegenek, hoztak pénzt, gyönyörködnek az isten kalapján levő bokrétán és közben természetesen politizálnak kedvükre, amint a pénzéért a kiránduló rendszerint tetszése szerint óhajt szórakozni. Szóval, adtál uram esőt, de nincs köszönet benne és idegenforgalmi törekvéseinkben saját sikereinktől visszahőkölve, átkozzuk az idegeneket, akik felverik hegyvidékeink politikai csendjét. Az idegenek jönnek befelé, a magyarok mennek kifelé Amerikába és Romániába. Szövevényes dolog az és nagy könyvekben van megirva, hogy a társadalmak testébe miképen kerülnek uj elemek és mikép távoznak belőle egyes régebbi anyagok. A régi, kis társadalmak az importot nörablás alakjában űzték. Az asszony volt akkora „koruerv“-jc a társadalmat éltető tápszereknek. Ehhez jött a rab- szolgafogdosás, később egész törzsek leigázása, beolvasztása. A kulturnemze- tek végül pénzbeli és szellemi kapcsolatok utján gyarapodnak a természetes szaporulaton kívül. Pénzbeüleg, gazdaságilag és szellemileg egészségesen összefogott társadalmaknak idegen elemek beavatkozása csak használat. Ellenben óriási szellemi és nemzeti vérszegénység következményei azok a görcsös vonaglások, a tébolyig és rögeszméig menő sikolyok, amelyek bennünket gyötörnek, ha valamely határunknál élénkség mutatkozik. Nálunk csak azt szeretnék, ha mindig Árpád és az ő ivadékai járkálnának be folyvást a szorosokon, ami hiú ábránd, mert ők ezt már egyizben dicsőségesen végrehajtották s azt megismételni lehetetlen is, felesleges is. Ha volnának gazdasági és kulturális erőink, akkor úgy fognánk fel az idegenek kardvasát, mint a mágnes. Ide tapadna hozzánk a vas, amely sújtani akart. Csakhogy kulturális erőink politikailag meg vannak bénítva, mert minden intelligens, liberális, szociális törekvést elnyomni törekszik a 48-as üzérek bornirt csapata, amely a tömegek tudatlanságán épiti fel politikai uralmát, gazdasági erőink pedig ki vannak sajátítva a nagybirtok és nagytőke részére, amelyek bűnszövetségben állanak a mai politikai többséggel. így elbocsátott társadalom természetesen nem bir ki semmiféle idegen óriási választék franczia fűzők (miederok) a legújabb fagonban. W» _____________A nálam vásárolt zsebkendők előrajzolása díjmentes. BB UN GER kézimunka üzletében. Az örökség. Irta: Dénes Sándor. Gyurika öt éves volt és egy temetésen ösmerkedtem meg vele. Az édes apját temették, egy örökösen beteges, hektikás szegény embert, a kire a felületesen Ítélkező életben maradottak azt szokták mondani, hogy megváltás volt reá a halál. Ezen a temetésen figyeltem meg Gyurikát. A haláleset engem nem hatott meg valami nagyon. Hektikás volt, halálra volt Ítélve. Ez szánalmas, megrendítő dolog. Meg kell neki halni, ez ellen nincs segítség. Akkor hát jobb, ha túlesett rajta. Az ilyen ember úgyis nyűg a szegény család nyakán. Nappal nyögdécsel, ideges, éjjel köhécsel, jajgat, kenyeret nem hoz a házhoz, az ilyen rokkant, ócska bútordarab csak útban van. Ez az érzékte'en, lelketlen gondolat beleült az én szivembe is és mig az eltakarítás szokásos ceremóniái tartottak, Gyurikát figyeltem, vele ösmerkedtem. A kis öt esztendős emberkével, a kire a temetés óta mindig úgy gondolok, ha rátéved az eszem, mint egy nagy tragédia hősére. Ha tékozló, könnyelmű emberekről hallok, a kik elpocsékolták a vagyonukat, akik keresztül mentek a gazdagságtól a hirtelen szegénységig vezető hangos, de sivár, szomorú végű utón, akkor mindig Gyurika jut az eszembe. Mindig arra gondolok, hogy az apró, pöttömnyi kis emberek életében is történnek nagy tragédiák, a melyek a meglett férfiúval is megismétlődnek. A ceremónia megkezdődött, a kis falusi fehér ház udvara megtelt emberekkel, gye reksereggel. Az emberek körülállották a koporsót, a gyerekek meg a nagy, lombos eperfa alá húzódtak. Gyurikán,— aki ilyenkor mezítláb, kivágott trikóban szokott szaladgálni és fekete epertől maszatos a képe — ma tiszta ruha volt, a lábán cipő, kis olcsó kalapján gyászfátyol lengett, zsebéből kicsi, feketeszegélyü keszkenő kukucskált ki. A szeme oda-oda tévedt az eperfa alá, a hol játszótársai, az apró rakoncátlan szomszédok vígan garázdálkodtak az ő birodalmában. Láthatólag bosszantotta az emberkét, hogy nem szaladhat közibük vagy legalább meg nem mutathatja az uj zsebkendőjét, amelynek csücskét néha-néha meghuzgálta, hogy jobban kilátszódjék az apró zsebből. De az emberek odaszoritották a koporsó mellé, a melyen egy-két olcsó, csinált virágból készült koszorú zörgött. A szeme az eperfáról rá-rá tévedt a halott embernek szóló hitvány ajándékokra, fekete szallagok girbe-görbe arany betűire, olcsó ezüst rojtjára. Előbb a szeme, azután a keze. Az emberek, anyuka, a bácsik meg nénik el voltak foglalva koporsóval, a kántor szomorú énekével, a pap beszédjével RÓth Simon nagyválasztéku cipóraktárát ajánljuk: a t. feV5((oz9tis$gnei(, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a „Pannónia" szálloda mellett. — Szatmár és vidéke legnagyobb ozipőraktára. Figyelmeztetés! Az előre haladott nyári idény miatt a még raktáron levő nyári áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók.
