Szamos, 1909. augusztus (41. évfolyam, 173-197. szám)

1909-08-10 / 180. szám

XU. évfolyam. Szatmár, 1909. augusztus hó 10., kedd. 180 szám. I / r r i legjobbat és legolcsóbban D 'Ki TjTQ Ä ISínní? kávékereskedőnél "ISO U ŐupT beszerezhetünk yfm -DILIN öAlNUUll szatmár, Kazinczy-u. lő ívQYul „Mokka keverék“ (fgctu KBtönlcgessíge 1 kg. 4*40 Korona, villany erővel pörkölve. yegytlsztttást, KelmefesUst, gffzmosäst, flnyVasatást W tátldflf » -------..........--------------Hifogástalanal eszközöl ^WlHIvI Sz atmár, Várdomb-utca 12. Felvételek ■ Atilla-utca 1. Magyar Áruház. — Kazincy-utca 14. Guttman palota Előfizetési dij: Helyben: 1 évre 12 K. V» évre 6 K, 1jt évre 3 K, 1 hóra 1 K Vidékre:.. .. 16 8 „ .. „ 4...........150 Eg y szám ára 4 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákóczi-utcza 9. szám. m Telefonszám: 107. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Hirdetések: Készpénzfizetés mellett, a legjutányosabb árban közöl­téinek. — Az apróhirdetések között minden szó 4 fillér. Nyilttér sora 20 fillér. A tisztességes rendezéshez 50,000 korona meghaladó összeg szükséges, ennyit pedi^ a pótadó felemelése nélkül a költsógvetésbi felvenni nem lehet. A fizetósrendezósnó pedig legfőbb kérdés a fedezet, mélynél megállapítása nélkül a kész javaslatot tár gyalni időelőtti dolog. Úgy értesült, hog] most már rövid (idő alatt megkapják i városok az Ígért államsegélyt s igy í tisztviselők óhaja végre teljesül. Várako zásuknak meg less azon gyümölcse is hogy lényegesen jobb javadalmazásbai fognak részesülni, mint aminőben állam segély nélkül részesithetök lettek volna. Közgyűlés a jelentést tudomásul vette .Tanácsi előterjesztések. A munkáslakásokról alkotott és felsőbl helyen jóváhagyott szabályrendeletet í közgyűlés kihirdette, a többi tanácsi jelen téseket tudomásul vette. I Gazdasági és jogügyi szak- bizottsági javaslatok. A jogügyi és gazdasági szakbizottság tárgyalásáról annak idején részletesen be számoltunk. A közgyűlés a szakbizottság javaslatokat minden változtatás nélkül el fogadta. Nyugdíjügyek. Néhai Báthy Sándor, volt városi zámtiszt özvegyének fórhezmenetele alkal­mából két kiskorú gyermeke részére i közgyűlés egyenkint 73 kor. évi nevelés: a minisztérium a város meghallgatása nélkül döntsön ezen fontos kérdésben. A közgyűlés Dr. Kelemen Samu, Dr. Kereszt- szeghy Lajos és Pethö György bizottsági tagok fölszólalása után elhatározta, hogy aggályait tiltakozó föliratban közli a köz- oktatásügyi miniszterrel s kérni fogja, hogy döntés előtt okvetlenül hallgassa meg a város közönségét. Dr Kelemen Samu orsz. képviselő készséggel kijelen­tette, hogy a tiltakozó föliratot egy pár bizottsági kiküldött kíséretében személye­sen adja át a miniszternek. Keskenyvágányu vasúti politika A polgármesteri havi jelentéshez Dr. Kelemen Samu azon indítványt tette, hogy most, midőn valamennyi keskenyvágányu vasutunk a Tószegi Freund cég birtokába került, tegyen lépéseket a város közönsége a kedvezőtlen tarifális és osatlakozási vi­szonyoknak a város előnyére való meg­változtatása iránt, különösen, hogy a keskenyvágányu vasutak csatlakozó állo­mása Gilvácsról Szatmárra tétessék át. Közgyűlés az indítványt elfogadta s polgármestert a vasúti bizottság össze­hívásával megbízta. Tisztviselők üzetésrendezése. A polgármesteri jelentés megemléke­zett végül a tisztviselői fizetések rende­zéséről s azt adta elő, bogy a kilátásba helyezett, de eddig nem folyósított állami segély késleltette a kérdés megoldását. Lapunk mai számának főbb cikkei a következőd Szerencsétlenség egy lóversenyen. — Zeppelin gróf halálhíre. — Aki besózta az ideálját. — Zsuzsi félre­lépett. — Halálos lovaglás. Városi közgyűlés. A városi törvényhatóság tegnap dél­után Dr. Vajay Károly polgármester elnöklete alatt tartotta augusztus havi rendes közgyűlését. A megjelent bizottsági tagok kevés száma dacára több felszólalás és indítvány élénkítette a tanácskozást. Polgármesteri jelentés. Dr. Vajay Károly polgármester havi jelentésében a viliamvilágitási üzem uj kezelési szabályzatáról jelentette, hogy azt sokszoritás után a bizottsági tagok közt szétosztja s akkor fogja a rendkívüli köz­gyűlést összehívni. A katbólikus gimnázium elhelyezése. A kathólikus gimnázium elhelyezé­sére nézve polgármester lehetségesnek tartja, hogy a kultusz miniszter a városon kívül más tényezőkkel is folytatott tár­gyalásokat, azonban erről hivatalosan tu­domása nincs és nem is tételezi fel, hogy Egy éj Maninban. Irta : Bárdóly Sándor. Az örökszép Vág völgyének egyik leg- elragadóbb helye a Manin. Nem rég, mint turista a Tátrába való utazásomban jártam ama vidéken . . . Szebbnél szebb tájat hagytunk már magunk mögött, midőn egy délután a Manin bejáratához értünk . . . Fenséges volt a kép, mely elébünk tárult I A királyi nap arany sugarai kacérkodva csillogtak a rohanó hegyi folyó hullámaiban. Széltében-hosszában tutajok táncolva ver­sengtek rajta. A túl oldal kevésbbé magas, lankás zöld helyén, enyelegve hajlongott a kalász-erdő, diszitve kék, sárga virágokkal s mindenféle tarka színekkel' Néhol egész pipacs-szőnyeg hevert. Égy kissé föntebb a hely magas hegyóri­ássá, merész sziklacsuccsá szökken, melyről évszázadoknak nagy múltjával, büszke ön­tudattal, tekint alá Podhragy-vár! . . . Erről pedig sötét fenyvesekkel borított hegylánc vonul végig egész hosszában. Emitt még sötét zöld, távolabb mindinkább kékülő színben. Utunkat most egyenesen a szoros szá­jának vettük s egy-két perc múlva benn voltunk a Maninban! Abban a csodaszép sziklaszorosban, melyből rengeteg idők ro­mantikája száll felénk, a szelek szárnyain a rohanó patak morajával, melyről csodákat lehetne zengeni, isteni húrokon, elbűvölve a lelket bilincsekbe verő varázs erőtől! . . . Az idő már eléggé előrehaladt. Igye­keznünk kellett, hogy a mintegy 4 km. hosszú keskeny szorosban a hasadékig, a természet alkotta szelek kapujáig elérjünk. Teljesen el voltunk zárva a külvilágtól... A helyzet alkotta kifejezhetlen hangulatban szótlanul haladtunk tova a sziklákat henger- gető csobogó, rohanó patak mentén. De szemeink, agyunk nagyon le voltak foglalva I . . . Bámulva szemléltük a két oldalt merészen égbe nyúló, ezer és ezer színben játszó szikla kolosszusok által alkotott hegyóriásokat, amint fönt a magasban össze hajolva csaknem boltozatot képeztek I S gondolataink csapongva vibráltak . . . S nem vettük észre — dacára a tájék megváltozott színének — hogy a nap eltűnt, az idő lejárt s felettünk az imént még keskeny kék égboltot haragos viharfelhők borították be s az összes csúcsokat homályba burkolták! ... El voltunk veszve ... Ha nem is halálra, de legalább is „tönkre.“ Számításunk szerint már rég vissza is kellett volna jönnünk a hasadéktól, ahová csak még most értünk. Pedig már sötét este volt . . . S a vihar kikerülhetetlen. Nem volt mit soká gondolkozni: itt meg kell hálnunk! Szerencsére akadt egy jókora sziklamélyedés, melybe csakhamar beszállásoltuk magunkat. A velünk hozott elemózsia és turista felszerelés igen jó szol­gálatot tettek. Egyszerre dörögni s villámlani kez­dett? ... Az előttünk elterülő alaktalan komor feketeségben kísértetiesen játszották az elemek démoni csatájukat . . . Mege­redt a zápor! Tombolt a vihar ! Bömbölését százszorosán viszhangzották a hegyek. Hullott, zuhogott! Hosszan, ki­tartóan ! Mintha csábos démonok, vagy tűz iste­nek ünnepélyén lettünk volna . . . Fáklyánk fénye csakúgy szántotta a levegőt! Egy né­hány pilanatig csakugyan ünnepi hangulat fogott el bennünket . . , Ünnepeltünk együtt a démonokkal . . . S gyönyörködtünk . . . És társaimat elnyomta az. álom ... A gyönyört pedig csakhamar félelem s rettegés váltotta fel ! (Folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents