Szamos, 1909. augusztus (41. évfolyam, 173-197. szám)
1909-08-31 / 197. szám
Előfizetési dij : Helyben: 1 évre 12 K, */, évre 6 K, V« évre 3 K, 1 hóra 1 K Vidékre:„ 16 „ „ 8 „ „ 4 ........1 50 Eg y szám ára 4 {illés*. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákőczi-utcza 9. szám. m Telefonszám: 107. Mindennemű dijak Szálmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. , 1909. augusztus hé 31., kedd 187, szám. Készpénzfizetés mellett, a lejjjutányosabb árban közöl- íetnek. — Az apróhirdetések között minden szó 4 fillér. Nyilttér sora 20 fillér. Hirdetések: Lapunk mai számának főbb cikkei a kivetkező:;: Földes Béla beszámolója Nagybányán. — A kassai bombamerénylet. — Eötvös Bálint feltételes szabadságon. — Véres bál Józsefházán. — Ä szekularizáció kérdéséhez. A magyar országgyűlés képviselőháza 1870. évi február ‘23-án hozott határozatával tizenkéttagu bizottságot küldött ki a róm. kath. egyház kezelésében levő állami javak és alapok jogi természetének megvizsgálására. Az országgyűlés radikális utón óhajtotta átformálni az „egyházi javak“ ügyét. A liberális eszmék egymásután öltöttek testet és a képviselőház — amikor elérkezett ad fortissimum: a szekulárizáció nehéz kérdésének megoldásához — áthatva a reformok magvalósításának fontosságától, a tizenkéttagu bizottságba a szabadelvüség nem kisebb harcosait, mint Ghiczy Kálmánt, Perczel Bélát, Péchy Tamást és társaikat küldötte ki. A bizottság — három albizottságra oszolva — elsősorban a vallásalap jogi természetének áttanulmányozásához kezdett. Működésének eredményét terjedelmes jelentésbe foglalta, melyet bőséges okmánytár kíséretében Perezel Béla elnök 1872, év április hó 8-an terjesztett a követek háza elé, kifejezést adva a bizottság abbeli reményének, hogy a kepviselőház a jelentésben foglalt nagyfontosságu ügy elintézését a jövő országgyűlés sürgős teendőjének fogja tekinteni. A jelentés széles történeti alapon ismerteti a vallásalap keletkezését és kiterjeszkedik természetesen az összes „egyházi javak“ jogállására is. A vonatkozó részekből nehány sort idézünk, amelyek Útmutatóul szolgálhatnak mindazok részére, akik a szekulárizáció kérdéséről avatatlan toliakból nap-nap mellett napvilágot látó újságcikkek alapján téves Ítéletet alkotnak. „Hosszú idő lefolyása alatt maga a keresztyén vallás is, amely azelőtt Magyarországban legalább egy volt, több ágakra szakadott, az ország polgárai, akik azelőtt mindnyájan egy vallást követtek, több vallás követésére oszoltak szét, maga a római katho’ikus vallás is, mely a közbejött szakadások dacára fölényét az országban sokáig fenntartotta, jogilag legalább és törvényeink szerint uralkodó államvallás lenni megszűnt, egyházi rendje nagy részét tényleg is elvesztette azon kiváltságoknak, melyekkel azelőtt eüáttatott s mindinkább terjed világszerte azon meggyőződés, hogy az emberiség kultúrájának jelen uralkodó államvallást telállitani nem helyes, hogy a vallásosság és közerkölcsiség megszilárdítására a vallások jogegyenlősége, sőt az általános vadássz ibadság létesítése a legcélszerűbb. Nincs jogi tekintetben aiapos indok, mely gátolhatná, hogy az állam az általa az egyházi javadalmakhoz határozott célokra alapitványilag csatolt javakról a körülmények változtával a közállam érdekének igényei szerint másként rendelkezhessék; s az államnak ily rendelkezésre való jogosultsága kétségen kívül teljes jogérvényü bizonyítéka annak, hogy az egyházi javaknak tulajdona az államot illeti. Az szokott ezeknek ellenében leihozatni, hogy az egyházi javak a magántulajdon szentségének oltalma alatt állanak s hogy a magántulajdoni jog felett csak a törvényes bíróság ítélhet. Kit illet tehát az egyházi javak magánjogérvényü tulajdona ? Minden magántulajdonnak kutíor- rása alkotmányunk régi rendszere szeri it a királyi donatio volt s a királyi adományos azelőtt is birt a magán- tulajdonnak legfőbb jellegével, birtokának mind lényegéről, mind járulékairól a törvény korlátái közötti szabad rendelkezési joggal, most pedig e jogot megszorítás nélkül gyakorolja; az érsekségek, püspökségek, káptalanok, apátságok, prépostságok és jószágokkal ellátott szerzetes-rendek ellenben birtokaikat nem királyi adományleveleknek, hanem bizonyos célokra, bizonyos feltételek és kötelezettségek kikötése mellett kelt alapítványi leveleknek köszönhetik, amelyek az alapítványi javaknak se lényegéről, se jövedelmeiről szabad rendelkezési jogot a javadalmasoknak nemcsak nem adnak, hanem azokat ezen birtokoknak és jövedelmeiknek a kitűzött célokra folytonosan leendő fenntartására, fordítására kötelezik. Nem hagyható végre figyelem nélkül azon igen fontos körülmény sem, hogy akkor, midőn az egyházi javadalmak részére királyaink által az állami javakból a legtöbb alapítvány tétetett, az ország minden lakosai ugyanazon egy vallást követték s igy ezen alapítványok az akkori idők körülményei szerint s azon kor kívánalmainak szempontjából, akkoron ‘csakugyan az ország összes lakosainak javára tétettek: időjártával ez a viszony megváltozott, az ország lakosainak nagy része nem tartozik azon hitfeletkezethez, mely különféle történelmi tényezők összemüködésének folytán az említett alapítványok birtokában maradott s ezen alapítványok most már kizárólag csak az ország lakosai egy részének előnyére szolgálnak. Ez állapot sem az igazsággal sem a méltányossággal nem egyeztethető meg, melyek egyaránt követelik, hogy a nemzet közös tulajdonából az összes nemzet közös javára tett alapítványok ak jótéteményeiben az összes nemzet része- sittessék. A kárt, a hátrányt, az igazságtalanságot. melyet az ország lakosainak egy része ilyképen szenved, megszüntetni az államnak kötelessége és igy joga is; s e tekintet újabb indoka annak, hogy az ország lakosai eddigelé csupán egy részének kizárólagos előnyére használt egyházi javakról az összes nemzet közös javára azon módon rendelkezni, mint azt legcélszerübbnok vélendi, az államnak nemcsak joga, hanem kötelessége is . . .“ Az albizottság jelentését Ghiczy Kálmán, Péchy Tamás és Győrffy Gyula írták alá. Az a körülmény, hogy az albizottság elnöke a hithü katholikus Ghiczy volt, bizonyítéka annak, hogy a bizottság előterjesztését nem vallási szempont sugalmazta. Elvont, tudományos kutatás eredményét találjuk a jelentésben csupán, az agitátórius hang távol áll a bizottság liberális felfogásától. Ma, amikor naponként olvashatjuk a felekezeti sajtó szenvedélyes, sokszor obszcén hangon tartott cikkeit, szükséges, hogy a kérdés a fenti idézetek józan tárgyilagosságán keresztül meg- világittassék. Mert a szekulárizáció a jövő politikájának legégetőbb kérdése, amelyet az országgyűlés egyizben már elodázott, de amelynek megoldása tovább nem halasztható. B. Beiratáshoz 11 Iskolatáskák, fehérnemüek, kalapok, nyakkendők, harisnyák, zsebkendők s az őszi saisonra úri- és női divatcikkek dusválasztók- ban kaphatók: Somlyainál, Deák-tér. Üvegáruk Vásárlására legmelegebben ajánljuk Weis» Albert st&tmár céget. Üveg, porczellár?, tükör, lámpa, képkeret, alpaca és nikkel e/őeszközök úgyszintén minden fényüzési és háztartási cikkek legolcsóbban szerezhetők be GYŐRY KÁROLY iivegkereskedésében Szatmár-Németi, Deák-tér.
