Szamos, 1909. július (41. évfolyam, 146-172. szám)

1909-07-09 / 153. szám

153. szám. (1909. julius 9.) SZAMOS 3-ik oldal. Pangás. Kegyetlenül irigylem azokat az embereket, akiknek csak annyi dolguk van az újsággal, hogy a reggelinél, ebéd után, alvás előtt vagy más szokásos alkalommal elolvassák, átfutják a sorait, azután — ha ugyan szentelnek annyi figyelmet a lapnak, hogy egyáltalában foglalkozzanak vele — lekicsinvlik és elhajítják. Kedvem volna délutánonként karon- csipni egy-egy ilyen újságolvasót és cipelni magammal végig a városon a felelős szerkesztőm által igy nevezett „szaglá- szási körútra.“ Hadd nézze végig azt a keserves munkát, amit egy lekicsinyelt szegény segédszerkesztőnek kell végezni csak azért, hogy másnap a nyájasnak csúfolt olvasó megtudhassa, hogy Lázáriban a cigányok libát loptak, Ugocsában meg- szurtak egy oláh fiút, a törvényszék elnöke kinevezett egy hivatalszolgát, két tanítót ellenben kölcsönösen áthelyeztek és hogy a németi templomban mikor lesz isteni tisztelet. Hadd járná végig velem azt a keserves kálváriát, amelynek listáját be­lépésem alkalmával elém tette az előleg­adó fölöttes hatóságom s amelynek értel­mében — ha ezek legnagyobb részét a velem született lelkiismeretességnél fogva el nem bliccelném — a következő he­lyeket kellene be járnom: rendőrség, csendőrség, ügyészség, vizsgálóbíró, anya­könyvi hivatal, városbiróság, katonai ügyosztály, városi tanács, tai felügyelőség, püspökség, gazdasági egyesület, iskolák, irgalmas rend, izr. hitközség, bejelentő hivatal, közkórház, szolgabiróság, kultu­rális egyesületek, társaskörök, ügyvédi kamara, iparfelügyelő és vasúti állomás A pénzügyigazgatósághoz véletlenül csak azért nem kell elmennem, mert gyalog még szabadjegy gyei is bajos megjárni egy délután Nagykárolyt. A nyakamba veszem hát a várost és zsebemben szenzác’óra éhes papiros­sal és ceruzával járom a hivatalokat. De ebben a rettenetes, kínos nyári uborkaszezonban bárhova tolakszom is, mindenütt a lélekölő, irtózatosan egyhangú pangás fogad. Pang az üzlet, pa g az igazság­szolgáltatás, panganak a társadalmi moz­galmak és nagyokat pang néhanapján még a „születés, halál, házasság“ szomorú rovatát adó anyakönyvi hivatal is. Immáron közel vagyok ahhoz, hogy a rettenetes nagy pangásba belesiketüljek. De, sajnos, az újságírói üzlet a legrosszabb az összes űztetek között. Itt mindig kell portékának lenni. Mert ha én pangással töltöm meg a lapot, még a rikkancsok sem olvassak el. Apropos, a rikkancsok! Hogy az uborkaszezon újságírásának kellemes oldalait teljesen ösmertessem, nem feled- kezhetem meg a nálunk lelkiismeretkép­pen szereplő rikkancsokról sem. Ezek a rongyos, szurtos fejű, bozon­tos külmunkatársak, mint , egy egy élő lelkiismeret, állanak elő reggelenként és követelik a szenzációt, mely kapóssá, kelendővé tegye az általuk mindig szen­zációsnak kiabált Szamost. És ha nem tudok nekik minden­napra szállítani egy hitvesgyilkossággal vádolt földbirtokost, egy szurkáló bírót, vagy legalább egy kifosztott nábobot, akkor leírhatatlan megvetéssel, lenézéssel becsülik le a működésemet. — Így kérem nem lehet újságot szerkeszteni. Ha nekem nincs mit kiabálni, akkor hiába ir az ur! Ilyen és ehhez hasonló kifakadások- ban van résiem, ha adminisztrációnk szurtos külmunkatársai nincsenek meg­elégedve irodalmi működésemmel. Természetes dolog, hogy én aztán a legnagyobb buzgalmat fejtem ki, hogy ne érjen kifogás. Erre pedig az újságírás műhelyében többféle módszer szokásos. Ilyen például az ügynevezett „has- hir“, azaz a hasból Írott hir. Ennek a tartalma se.n igaz, a személyei sem élnek. Régebben, mikor a jogi mesterség elhanyagolásával egy debreceni lapnál kezdtem keresni a babérokat, ilyenkor pangás idején nagyban kultiváltuk ezeket a hashireket. Yolt nap, mikor minden egyes hir hashir volt. De volt közöttük különösen egy, amely állandóan kiszedve állott s heten­ként átlag kétszer látott napvilágot. Szólt pedig ez a hir a következő­képpen : Elragadt lovak. Súlyos baleset törtónt ma délelőtt a Hatvan mcáu. Gál János főídmives lovai a kis vasút­tól megijedve elragadtak. A lovakat hajtó Gál olyan szerencsétlenül esett le a szekérről, hogy a jobb arcáról teljesen lement a bőr. Már-már közel voltunk ahhoz, hogy Gál János megjelenésének huszonötödik fordulóját ünnepeljük, mikor a Borsszem Jankóban megjelent egy szerkesztői üzenet. „Debrecen“ szerkesztősége. Az emberi jó érzések és szánalom nevében Kérjük, hogy Gál Jánost ezentúl a bal arcán szíveskedjenek megsérteni, mert a jobb arcán már csak a szégyen miatt sem marad bőr. Azóta nem kultiválom a hashireket, hanem inkább lapunk legfőbb munka­társának, az ollónak segítségéhez fordu­lok s amit az ország minden részéből érkező cserepéldányok hoznak, szépen helyi érdekűvé teszem. Ez nem szokatlan az ujságcsinálás- ban s igy jelent meg a börvelyi apa­gyilkosság, somogymegyei szenzációvá átalakítva egy Kaposvári lapban, a Honvéd-utcai büzcikk pedig egy erdélyi szász város újságjában. így adunk-veszünk, cserélünk, ha magunknak nincs portékánk, legrosszabb esetben pedig Írunk ilyen rossz cikkeket, mindaddig, mig a szeretve tisztelt betörők, rablók, gyilkosok, sikkasztók és más előttünk kedves alakok ki nem segítenek bennünket a pangás rettentő kínjaiból. 09 Kinevezés. I)r Vajay Károly polgár- mester Glatz Gyula érettségit te t szál mári lakóit a városi adóhivatalhoz napi- díjas írnoknak nevezte ki. Választás. A Szatmári Mezőgazdák Iparosok és Kereskedők hitelszövetkezete Zommer József, végzett felső kereskedelmi iskolai növendéket segédkönyvelőül vá­lasztotta. Halálozás. Özv. Szentimrey Tamásné, Szentimrey Tamás volt máramarosszigeti főgimnáziumi tanár özvegye Budapesten 58 éves korában rövid szenvedés után elhunyt. Román tanítók nagygyűlése. A Szatmár- és Ugocsavármegyei gör. kath. tanítók egyesülete a szamosujvári g. kath. egyházmegye támogatásával e hó 20-án Felsőbányán, a városi nagyszállóban nagy­gyűlést tart, mely alkalommal a nagybá­nyai románság este 8 órakor Lukács László orsz. képviselő, laczfalui g. kath. lelkész védnöksége alatt táncmulatságot rendez. Az aratás biztosítása. A földmive- lésügyi kormány gondoskodott, hogy az esetleg jelentkező arató-sztrájkokat az or­szágban ieküzdhesse. Ez okból Mezőhegye­sen eddig négyezer máramarosmegyei és székelyföldi földmivest helyeztek el. Else­jén még ezer földmives érkezett a köz­ségbe és ez az ötezer aratómunkás julius 25-ig Mezőhegyesen marad tartalékban. Abban az esetben, ha az országban vala­hol arató sztrájk üt ki, Mezőhegyesről nyomban munkásokat küldenek arra a vidékre, hogy az aratás zavartalan lefo­lyását biztosítsák. A péküzletek és a munkaszünet. A belügyminiszter most döntött a pék­üzletek munkaszünete dolgában, ami miatt, mint ismeretes, sok zavar támadt a közel­múltban. A miniszter úgy határozott, hogy a péküzletekben lisztet, illetve a tejosar- nokokban tojást vasárnap délelőtt 10 óráig szabad eladni. Tej és péksütemény egész nap árusítható, de természetesen azzal a korlátozással, hogy tojást, illetőleg lisztet délelőtt 10 órán túl árusítani nem szabad. Lepcsapott a villám. Kovásznay Zsigmond batizi földbirtokos repceszalmát hordatott a Gombáserdöröl. A szekeret, melyen nagy kazal szalma volt, útban érte a hirtelen támadt vihar, ami elől e kocsis a közeli csőszházba menekült a lovakat és a szekeret künn hagyva az utón. A villám lecsapott a szekérre s az egyik lovat agyonsujtotta, a szalmát pedig felgyújtotta. Bodega a zárdával szemben. Örökö­sen az a panasz, hogy sok a korcsma és italmérés, amely az alkoholfogyasztást nagyban elősegíti. Ennek dacára folyton szaporodnak a „bodega“ és más elnevezés alatt nyiió korcsmák. Újabban a zárdával szemben nyitottak egy uj bolthelyiséget, mely szintén a bodega céljait van hivatva szolgálni. Elegendő korcsma van már a zárda közelében, a hatóságok legalább a templomot megkímélhetnék attól, hogy pálinkás butikokkal legyen körülvéve Betörő cigányok. Számos betörést és lókötó-t követtek el kóbor cigányok az utóbbi időben Magyarkomját ugocsamegyei és Bilke beregmegyei községekben. Leg­utóbb a bükéi mezőőr éppen akkor vette üldözőbe őket, mikor egy lopott lovat igyekeztek elhajtani. A cigányok nekiestek a bátor mezőőrnek és véresre verték. A csendörség nyomozza a cigányokat. Termény- és áruraktár Csengerben. A „Csenger és Vidéke Takarékpénztár r.t.“ elhatározta, hogy termény- és áruraktárt létesít. „Beható siker hiányában.* Egy kö­zeli városban egy nyomozó rendőr a kö­vetkező jelentést adta be a rendőrségre: „6100—-1909. szám. Jelentem: Az I., kerü­letben alapos és beható siker hiányában ejtettük meg a nyomozattal egyesült puha­tolózást Rubinstein László nevű színész tartózkodási helyének feltalálása iránt, kinek színészi neve „Bodrogi.“

Next

/
Thumbnails
Contents