Szamos, 1909. július (41. évfolyam, 146-172. szám)
1909-07-09 / 153. szám
XU. ínfoiyats Szatnar, 1909, Julius ím 9, péntek. 153 szám. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP* EibfM* eté»i d i j Hsiyben: egy évre >2 K. félévre 6 K. '/t évre 3 K. I héra l K Vidéken: , . 16 . . 8 , „ „ 4 „ „ „ 2 „ Egy szám ára 4 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Réfcöczl-utcza 9.sz. Telefon: 107. Mindennemű dijak Szatmáron a lapkiadó- hivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban kőzöltetnek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Lapunk mai számának főbb cikkei a következők: A vezérek tanácskozása. — Letartóztatott gróf. — Véres szerelmi dráma. — Fegyelmi a magyar szó miatt. — Betörő cigányok. — Halmy János pénze. A gyoTiOrkura. (Angolból.) (Folytatás.) A diéta első napja vasárnapra esett. Reggelinél Pottle ur kiteritgette maga előtt a nyomtatott papirost. Mikor az utolsó morzsa kenyeret is fölszedegette a tányérról, egyszerre csak felugrott. — Idenézz, mit csináltunk ! — kiabált. Itt az van, hogy a reggelit egy fél óra alatt kell elfogyasztani és mi öt perc alatt végeztünk ! — Hát együnk még valamit, hogy ki- töltsük az időt, — ajánlotta Pottlené szelíden. — Talán a Graham-kenyeret nem is úgy kell lemérni, mint a másikat. Nos, eszünk még egy falatot? — Ha leeresztenéd a hajad, — mondotta Pottle ur megvetően — , aztán egyik kezedbe egy almát, másikba egy darab Graham-kenyeret fognál, kitűnő modell lennél Az ország a közéleti neuraszténiában ott kezd tartani, aho! a politikai elmezavar kezdődik. Nem maguk a gyakorlati politikusok, mert azok elég józan emberek ahoz, hogy ha már az országnak pusztulnia kell, legalább valami maradjon és nekik maradjon ez a valami. az „Ádámot kisértő Éva* cimü festményhez. Az ebédet azonban befejeztük. Egész reggel nagyon nyugtalan volt és valami farkas szerű volt szemeiben, mikor visszatért az egy óráig tartó sétától. Az ebédnél mélyen belesülyesztette kezét az amerikai mogyoróba. Jó marokkal szedett ki. Pottlené még rakott utána vagy egy féltucatot a tányérjára, oly barátságos mo soly kíséretében, hogy lehetetlen volt protestálni. — Kiejtettél egy párt az ujjaid közt, — mondta. — Láttam. A ebéd hangtalanul folyt le,, csak a mogyoró-héjak ropogtak, — ügy érzem, — mondotta aztán mélységes meggyőződéssel, — mintha újra kezdeném az életet. Az asszonynak erre ideálja jött. — Van aludttej! — kiáltott. — Nem akarsz aludttejet? — Aludttej! — mondta megbotránkozLuegert mi nem sajnáljuk. De sajnáljuk az országot, amelynek anyagi vérszegénységéből származó hisztériáját továbbra is ugyanolyan modorban használja ki a haza politikai vezetősége, mint akár a nemzeti ellenállás alatt, amely tónusból pedig egy egészséges közéletnek régen ki kellett volna ábrándulnia. Az ország közvéleménye rosszul van, meg van zavarodva; pihenésre szorul és ezért örömmel válunk meg a lefolyt politikai évad undoraitól. Előfizetéseket kérjük megújítani! T AVER ÁTOK — Saját tudósítónktól. —-racj A —i úszása. Budapest, julius 8. Kossuth Ferenc ma délelőtt hosszasan tanácskozott Holló Lajossal és gróf Ap- ponyi Alberttel. A tanácskozás tárgyát a szombati ülésen teendő kormány nyilatkozat képezte. A függetlenségi párt ülése. Budapest, julius 8. A függetlenségi párt intézőbizottsága pénteken a kereskedelmi minisztériumban ülést tart. va Pottle ur, — Szent Plátó és a Hét Alvók! Más alkalommal ékesen fejezte volna ki magát, de most nagyon gyönge volt. — Valami jó már is van, — tette hozzá később, szelíden mint egy juh. — Egy csöppet sem érzem túlterhelve a gyomrom, Egész délután otthon maradt, fel és alá járt a szobában, mint valami ketrecbe zárt vadállat etetés idején. Az utolsó étkezés pont hat órakor vette kezdetét és véget ért hat óra öt perckor. — Mért ne vehetnénk egy kis vajat hozzá ? — kérdezte Pottlené bátortalanak — Sok ! — mondta a térje rekedten. — Hanem holnap majd teszünk az asztalra egy kis vajat, arra szabad majd nézni, hogy jobb étvágya legyen az embernek. Szokatlanul korán, este 9 órakor feküdtek le ezen a napon. Éjfél felé lehetett, mikor Pottle ur arra Búcsú. <T.) Jóleső örömmel válunk meg az aktiv politikától, mely most hónapokra elhallgat. Reméljük, teljesen elhallgat erre az időre. Szükségünk van mindnyájunknak egy kis pihenőre, mondjuk diétára, mert hiszen nincsen gyomor, amely ezt szünetek nélkül kibirhatná. Hosszú fürkészésben, kémlésben fáradt szemnek jó orvossága, ha behunyják. Lármában eltompult dobhártyának, ha csendben hagyják és a politikai erkölcs meghibbant érzékeinek, ha működésüket egy időre beállítják. Példátlan ez a foka és faja a közéleti elfajulásnak, amely az országot elérte. Nem a koalíciót szidjuk, elég volt mar abból, unalmas is és nem is úri dolog becsületében megfogyatkozott tényezőket tovább gyalázni. A koalíciós politika különben is csak jelensége az ország gazdasági és morális elsatnyulásának, amelynek ezer és egy oka van és a koalíció ebből csak az egyik. Azonban itt van például éppen ma a közvélemény meghibbanásanak egy szomorú tünete, a Lneger-téle „támadás“ kapcsán. Nem értett meg soha bennünket az, aki azt hiszi, hogy Lueger bármely irányban is nekünk szimpatikus. Ez a derék bécsi férfiú a maga magyargyülöietében csak a klerikálisoknak és a hazafias néppártnak kedves ebben az országban, ami nem zárja ki azt, hogy a néppárt elsőrendű szerepet vigyen minden nacionalista tömörülésnél. De bármint légyen is a dolog, Lueger most egyelőre semmi mást nem mondott, mint Justh, Holló, Kossuth és Wekerle. Ezek dicsekedtek vele, hogy milyen okos dolog volt a válság elhalasztása, mert ősszel az udvart könnyebb lesz megszorítani, viszont Lueger azt panaszolta az osztrák Házban, hogy ősszel a koronának sürgős lesz a megoldás, tehát a koronára kedvezőtlen az őszi határidő. Dacára ennek a bámulatos egybe- hangzásnak, a honszerelem ösztöndíján kitartott fővárosi sajtó aljasnak, őrültnek, szóval mindennek elmondja Luegert. Kávét pfcf aJr beszerezhetünk0**“^!« BENKŐ SÁNDOR Szatmár, Kazinczy-u. 18. „Mokka keverék“ eigen Kllönlegessige 1 kg. 4-40 Kirótta, villany erővel pörkölve,
