Szamos, 1909. július (41. évfolyam, 146-172. szám)
1909-07-27 / 168. szám
(1909. július 27. 168, szám.) SZAMOS 3-ik. oldal rök Budapestre utaztak, hogy Endest az ottani rendőrségtől kikérjék s a nyomozás megejtése végett Szamárra hozzák. A fővárosi rendőrség azonban nem adta ki Endest, mert hosszú bünlajstro- mának megállapítása, tettestársainak és orgazdáinak kinyomozása végett ott kell tartani. A csendőrök tehát Budapesten hallgatták ki. A kihallgatás során megállapították, hogy a plébánia betörést közvetlen megelőző időben Endes sokat tanácskozott a plébánia betörésnek már eddig letartóztatott tetteseivel, az eset után pedig előfizetett az összes szatmári lapokra, hogy azokból tájékozhassa magát az ügy állásáról. Endes a csendőrök által hozzá intézett kérdésekre igen röviden válaszolt s kijelentette, hogy csak Szatmáron hajlandó részletes vallomást tenni. Kijelentette azonban, hogy ki van zárva, hogy őt Szatmárig elhozzák, mert a vonaton elszökik a csendőröktől. Vizbefnlt leány. A Szamos újabb áldozata. Bátor életmentő. Midőn a melegebb idő beállott, felhívtuk a rendőrség és cseudőrseg figyelmét a Szamos folyónak ama pontjára, mely a vasúti hídon túl van és amelyet veszélyes volta dacára is nagy előszere tettel keresnek fel a fürdőzők. Azért történt a figyelmeztetés, mert ott a viz nemcsak hogy rendkívül sebes, de mély is és a szerencsétlenség minden órában várható volt. A tegnapi napon ez, amint gyanítottuk, be is következett. Marosán Erzsébet nevű 12 éves cselédleányka az említett helyre ment fürödni. Alig lépett a sebes vízbe, az ár elkapta és bevitte az örvénybe, mely ott meglehetős erős. Néhányan látták a leányka vergődését, de nem nyújtottak segédkezet, állítólag azt hitték, hogy nincs veszedelemben. A szerencsétlenségre különben is csak a véletlenség folytán jöttek rá, amikor egy negyedóra múlva ugyanazon helyen egy fiatal gyermek került éietveszede lembe. A fiúnak azouban szerencséje volt, mert egy Scefánóczky Ernő nevű mészáros tanuló utána ugrott és kimentette. Eközben érezte, hogy lábával egy emberi testbe akadt, amely nem volt más, mint Marosán Erzsébet hullája. Kivonszolta ezt is a partra, ahol hozzáfogtak a jelenlévőkkel az életre keltéshez. A mentés a fiúnál sikerű t is pár perc alatt, a leány azonban nem éledt fel többé. Holttestét a kórházba szállították. HÍRROVAT. Újságírás a vidéken. Nem lehet letagadni, hogy itt a nyár, A vidéki lapokban nyakra-főre jelennek meg az éieshangu cikkek, amelyek alaposan beprütykölnek a fővárosi sajtónak, hogy mért bántják az alapjában véve oly kitűnő vidéki újságírást. Ez a legkétség- telenebb jele a kánikulának. Erről a témáról sokat lehetne csevegni. de a végén mégis csak oda kell kilyukadni, hogy vannak jó újságok és rossz újságok — a vidéken is, Pesten is. A magunk privát-gyönyörűségére már rég óta gyűjtjük itt a szerkesztőségben a legszebb vidéki csodabogarakat. A kérdés megvilágítására leadunk itt egy-kettőt belőlük. Föltétlenül első helyet érdemel e téren a Beéli Tudósitó cimü világlap, amely igen érdekes tartalommal jelenik meg. Beszéljünk először a lap eseményéről. Ez nem más, mint egy háromhasábos riport egy kétségtelenül érdemdús fiatalembernek, Fuchs Dezsőnek bármiévé ünnepélyéről. Az avatatlanoknak megmondjuk, hogy ezt az ünnepélyt a tizenharmadik esztendő betöltésekor tartják meg a bithü családok. Erről számol be a Beóli Tudósitó. Előbb a lap szerkesztője: Ehrlich Elemér Ákos fennszárnyaló verset intéz a tizenhárom éves ifjúhoz, majd kimerítő részletességgel, egy novellairó bájos stílusával Írja le a házi ünnepélyt. A szerkesztő ur többek között igy referál: Nem kisebb pompával ment végbe az ebéd, melyen 7 fogás étel és válogatott borok kerültek asztalra De itt megjegyezzük és tisztelt Fuchs ur figyelmébe ajadjuk, hogy a borhoz nemcsak Salvator, — hanem szódavíz is jár és adandó alkalomkor tessék úgy gondoskodni, hogy ne az utolsó percben kelljen azt gyártani. Nem kevésbbé ötletes a riportnak ez a része: A történeti hűség kedvéért fel kell jegyeznünk, hogy a meghívottak közül néhányan távolmaradásukkal tündököltek anélkül, hogy elmaradásukat csak indokolni is megkisérlették volna. Vagy mit szólnak önök ehhez a passzushoz. ügy az uzsonna, mint az ebédnél a felszolgálás és rendezés körül a háziasszonynak egy bájos rokona, Stahl Mariska ur'lány segédkezett, akitől a vendégsereg férfitagjai a fenséges eledelek mellé egy-egy édes mosolyt is kaptak „culágui-“ No de hagyjuk Fuchs Dezső vacsorájának magasztalását. Nézzük meg a hírrovatot. Bemutatunk egy frappáns, tömör és magvas napihirt: Új divatáru üzlet. Vb. Márton és Feller cég üzlethelyisége újra megnyittatván, az teljesen uj berendezéssel és frissen érkezett árukkal lett ellátva. Az üzlet jelenlegi tulajdonosa Zeller Jakabné urhöigy. Egyben megemlítjük, hogy az uj tulajdonos bájos és nagymüveltségü leánya Zeller Debora urleány a napokban hosszabb idejű távolléte után hazaérkezett Beélbe. Isten hozta ! A lap utolsó közleménye pedig a szerkesztő urnák következő zseniális verse: M —k R. nak.* Susogó fa lombjain Zmgi dalát a madár Egy ifjú az árnyékban Redős homlokkal mit vár? E madárkát hallgatja, de Leánykát lát jelenni meg Elsimul bus homloka M ért az lelkének ideálja lett. És tovább. Úgy, hogy az embernek kimegy a bele, illetőleg a beéle. A „Zornbor és Vidékedben jelent meg a következő napihir, amelyben a szerkesztő ur a kutya-evést a1ánlja valakinek : A kannibál. Akik szerdán este a korzón végigsétáltak, egy felháborító és nem e'óggé elítélendő esetnek voltak szemtanúi. Egy szép vadászkutya feküdt össze-vissza szurkálva, utolsó vonaglásai- ban a korzó Deák-körúti részén, a dohány- nagyáruda előtt. A szegény állat, mintha beszélni, panaszkodni akart volna, úgy nézett körül. De senkisem tudja, hogy ki lehetett az a kannibál lelkületű ember, ki a szegény állatot úgy szétmarcan- golta. A vérnyomok a Kossuth Lajos- utcába vezettek Mi utána jártunk a dolognak ós megtudtuk, hogy egy keres- kedösegéd virtusa volt, e tettnek. Csak egyben hibázott a hós: — A kannibálok áldozataikat meg is eszik, miért nem tette ö is ezt áldozatával? Zentán viszont az összetartás cimü lap igy ir: Halálos szerencsétlenség. Fajki Pál, zentai lakos, a hétfői heti piacon Kolompár Péter cigánytól vett egy döglő- fólben levő gebét. Midőn otthon kocsiba fogta, sehogy sem akart indítani; erre Fajka az ostornyéllel kezdte nógatni. A gebe azonban kirúgott s úgy hasba rúgta Fajkát, hogy két napi iszonyú kínlódás után meghalt. A gebe aznap szintén kiadta páráját. így a szerencsétlen özvegyet egyszerre két nagy csapás érte. (Folytatjuk.) Eljegyzés. Nagy Ernő városi Írnok e hó 25-ón váltott jegyet Bodnár Sándor nyug. m. kir. postafőtiszt leányával, Annával. Haláleset. Spitz Antal, a nagykárolyi izr. hitközség elnöke e hó 24-én 80 éves korában meghalt Temetése tagnap ment végbe nagy részvét mellett. A gyászbeszó- det dr. Jordán Sándor szatmári főrabbi tartotta. Jegyzőválasztás. A mikolai körjegyzőségben f. hó 22-ón volt a jegyzőválasztás, amikor is Hadady Béla választatott meg egyhangúlag A választást dr, Gal- góczy István szolgabiró vezette. Nagy József ünneplése. Szép családi ünnepély volt e hó 25-ón, Nagy József, halmi-i ügyvéd, bankigazgató és föld- birtokos házánál. Ekkor ünnepelte ugyanis a esalád Nagy Józsefnek, Hnlmi város társadalma egyik közbecsülésben és közszeretetben álló agilis tagjának hatvanadik születésnapját és ügyvédségének harminc- új olcadik évfordulóját. Az ünnepség szigorúan családi jellegű voit. Az ünnepeltet, aki fáradhatatlan, becsületes munkában eltöltött évek 6 évtizedes fordulóját ünnepelte. számosán köszüntöttók fel. Az első felköszöntőt reá, mint a család nesztorára unokaöccse Dr. NagySándor erdődiügyved mondta, aki a legmelegebb rokoni szeretet hangján tartott beszéd kíséretében egy díszes családi albumot nyújtott át az ünnepeknek. A vendégszerető ház asszonyát, az ünnepelt nejét Nagy Ákos határ- rendőrségi kapitány köszöntötte fel. Üdvözlő beszédeket mondtak még Dr. Nagy Zoltán szegedi törvényszéki biró, Dr. Nagy Mihály halmii ügyvéd és Nagy János szatmári adóhivatali főnök. A családi ünnepély a legjobb ós legkedélyesebb hangulatban tartott, a hajnali órákig. Tűzoltóink nagybányai kirándulása. Az önkéntes tűzoltó testület sikerült kirándulást rendezett Nagybányára. A 30 tagból álló kiránduló csapat vasárnap reggel indult rövid kiránduló útjára. Á nagybányai pályaudvaron az ottani tüzol- tó-testület Rónay Géza alparancsnok vezetésével fogadta tűzoltóinkat. Kölcsönös üdvözlés után a csapatok a bányász zenekarral élükön az őrtanyába vonultak, ahol a nagybányaiak kitűnő készültségről tanúskodó gyakorlatokat mutattak be. A város megtekintése után déli 1 órakor lakoma volt a .Ligetben“, hol Torday Imre helyettes polgármester üdvözölte a szatmáriakat Nagybánya város közönsége nevében. Az üdvözlésre Thurner Albert lendületes beszédben válaszolt s éltette Nagybánya város tűzoltóságát. A pohárköszöntők egész sora következett ezután. Szóval a fogadtatás minden tekintetben szives, barátságos és lelkes volt. A kirándulók nagyobb része délután visszatért, kitartóbb része azonban hétfő reggelig dicsérte a nagybányaiak páratlan vendégszeretetét. Országos állatvásárok vármegyénkben. Aug. 2-án Nagypaládon, 3 áu Ara- nyosmegyesen, Nagyecseden, 9-ón Avas- újvároson, 18-áu Nagysomkuton, 20-án Erdöszádán, 23 án Nagybányán, 27-ón Csengerben.
