Szamos, 1909. július (41. évfolyam, 146-172. szám)
1909-07-25 / 167. szám
2. oldal. SZAMOS (1909. juiius 25 ) 167-ik szám. szerint őszig való leszámolásra fix megállapodás nélkül adja el a búzáját. Ez látszsxólag úgy néz ki, hogy a határidő-üzlet lehúzza magához a késztermény árait, pedig az egészen másképpen van és ha ennek végső okaiba mélyedünk, sok érdekes és szomorú jelenséget találhatunk. A magyar búzaárak elértek egy olyan színvonalat, amely mellett a romániai és az orosz búza 7 K 50 f. vám dadacára is beözönlik a vámbelíöldre, viszont a lisztárak odaemelkedtek, hogy a nép fogyasztási képessége alig-alig bírja már követni. A kedvezményezett helyzet, melybe a legújabb kor politikája juttatta a mezőgazdaságot, kezdi megbosszulni magát Kezdjük nem bírni a nagy gazdasagot, amelyet a saját zsírunkból iacsarunk ki a mezőgazdaságunk javára, amely csak árakból él, de nagy meny- nyiségeket, nagy fölöslegeket előállítani nem bír. A lehetőség eme még határánál aztán természetes dolog, hogy miután megállás az árak hullámzásában nincs és nem is lehet, meg kell indulniok mindazoknak a tényezőknek, amelyek a létföntartas ösztönétől hajtva az árakat a természetes mederbe visszaszorítani törekszenek. Az a múló ok, hogy a malmoknak egyelőre ős hirtelen szállítani kell, tehát a készbuzáért lehető magas árat kell fizetniük, tünedezni fog es akkor az áresés be log állani, de nem azért, mert a tőzsdén alacsonyra tették az őszi árt, hanem azárt, mert a szomszédos államok jó termései lehetetlenné teszik, azt, hogy a vám dacára is a terményárak hajmeresztő magasságaikat megtartsák. Nem a papiroson írják tehát az árak gondviselését, hanem az egész gazdálkodás minden bűne és erénye veszi ei itt jutalmat, vagy büntetését. Annak a bűnös felfogásnak, hogy a termények ára kiegyenlíti azoknak a mennyiségét, hogy jó az, ha kevés van is, csak magas ára legyen, ennek a nemzet gyomorkorgására utazó uzsorának bűnhődnie kell előbb és el kell tűnnie azután. így kavarognak az áralakulás káprázatos kaleidoszkópjában olyan összefüggések, amelyekben hazai gazdálkodásunk egész lényege megnyilvánul és amelyekről csak kevesen tudják, hogy ezeken fordul meg Magyarország fejlődése, nem pedig a politikusok frázisain. Előfizetéseket kérjük megújítani / TÁVIRATOK — Saját tudósítónktól — A főrendiház ülése. Budapest, juiius 24. A főrendiház ma délelőtt ülést tartott, melyen a kormányelnök átiratát és a királyi kéziratot tudomásul vették, Kigyulladt töltény gyár. Budapest, juiius 24. A Csepelen levő Weisz Maufréd féle tölténygyár egyik osztályának teteje ma kigyulladt. A kivonult tűzoltóság a tüzet egy óra alatt eloltotta, mielőtt még robbanás történt volna. Hogy vész el a szqíny ember búzája ? A kétféle mérleg. — Saját tudósítónktól. — Furcsa felfedezés'Jtett Párizsi Elemér, esahoiczi molnár a csendörség előtt. A molnár, Róth László csaholczi gőzmalmában volt alkalmazva és ott arra a tapasztalatra jutott, hogy a gőzmalomtulajdonos állandóan dézsmálja a-zegény falusi nép őrölni való búzáját. A manipuláció úgy történt, hogy mikor a csomót megmázsálás végett a mérlegre tették, Rótb az e célra külön elkészített és spárgával megjelölt sulyokkal mérte meg. E-.ek a sulyok nehezebbek voltak, miut a rendesek. Vámolás utáu felöntötték a terményt a garatra, de mikorára az onnanjliszt alakjában lejött, rendszerint kevesebb volt néhány kilóval, mint eredetileg. Ha az őrlők ilyenkor felszólaltak és keveseítók a lisztet, a gőzmalomtulajdonos ismét a mérlegre tette a lisztet és megmérte De a mostani mérésnél nem azokat a súlyokat használta, mint őrlés előtt, hanem könnyebbedet. Ezek szeiint pedig természetesen meg volt a liszt súlya. Mikor az őrlésnek vége volt, akkor Róth összeszedte a garat mellől a terményt, amely a garat egy tit kos nyilasán kipergett. Férfi teljes kelengyék 100 K-tói 500 K-ig Ragályinál Giilyén-ház, Deák-tér 8. mét és néhány napocskát elkerülni, csak éppen a rendőrség emberének nem. Ö ülni fog, illetve ülni fognak, Márton Lázár tárt ajtókkal és hüs szobával fogadja őket. Állítólag a párbaj óta Lajbis konflis lova súlyos beteg — véletlenül került a színhelyre és a gyomrába a golyó is. Az én „sakálomnak váltig fájt a szive, mondottam Onagyságának, hogy nem adhatta le a lovagias hirí. Örökké baja van a rendőrséggel, mert nem adnak, vagy nem tudnak adni neki anyagot. Most egyszer önkéntelenül nyu tot- tak valamit és azt is el kellett hallgatnunk, legalább is kértek rá. De amint később megtudtuk, ők nem hallgattak. Vele történt meg a héten, hogy egy vastag levelet kapott Budapestről, melynek külső címén ez állott: „Augenstein házas- ságközvetitő“ Elárulom, — a fiatal ember rettentően undorodik a legényélettől, nagyon vágyik egy puha kis fészek után, ennek folytán felette meg rvendett a soroknak. Izgatottan bontotta fel a levelet, melyben a cég kitűnő partiekat. ajánl különféle ár és súly és egyéb ismertetéssel. Mellékelt még egy kérdőivet is, melyet a reflektáns- nak pontosan ki kell tölteni, leírva összes ismertető kellékeit. A slagere a levélnek az volt, hogy Augenstein ur 25 korona előleget kért.. Sándor rám nézett. Miután nem olva sott ki semmit és én sem, rá irta a levélre : „Uram! Ha nekem 25 koronám volna, akkor nem házasodnék.“ Ezzel az elintézéssel én is megköny- nyebbültem és tettem ie a tollat, gondolva, hogy ebben a melegben sikerült e pár tárca- lábat kiszorítani. Liky. Skicc. Irta: Jávor Bella. Bekiáltok a nyomorultaknak, hogy nyissák ki az ajtót, bemegyek közéjük és meggyógyítom őket. Visszataszító undok, sebheiyes nyelvüket öltik ki rám, mintegy vezényszóra, egyszerre mind. Nem kellek nekik. Pedig bemegyek és megmutatom nekik az én egészséges, tiszta testemet s fehér kezemet, S ha meglátják a szemem, engedik majd, hogy meggyógyítsam őket. Két öklömmel erősen döngetem a bezárt kaput, de nem enged. Bentről pokoli, kárörömszülte gúnyos kacagás hahotáz fe lém s kergeti arcomba a vérem. — Megáll- jatok. Még egy utolsó ütést mérek az ércre. Az ajtó mennydörögve hull alá a mélységbe — istenem csak agyon ne üssön valnkit — és belépek. Rákiáltok a nyomorult, bólpoklos ember-csordára, az istentől elrugaszkodolt- népre: — Nézzetek rám! Azok ijedten engedelmeskednek. Lebo- rulnax a földre és nyögve csúsznak felém. Csak egy alak marad állva, háttal felém, arcát nem láthatom, És most fogjak hozzá a gyógyításhoz. De előbb tudni szeretném, kicsoda az az ember ott, aki nem is kiváncsi reá, ki lehetek én, hogy ekkora erővel rendelkezem s mit keresek itt, ezen az átokverte helyen . . . Odalépek hozzá és vállánál fogva magam felé fordítom. Arcvonásai nagyon ösmerősek. De honnan ? Igen, most már tudom ! Álmaimban gyakran jelent meg előttem ez az arc. S ébren is kerestem már az eredetijét, de nem találtam sehol . . . S hogy most itt kell látnom, eszembe ötlik, hogy ez ö, az ideál, az eszménykép, a megtestesült férfiszépség: ész, erő, energia... és leborulok a földre, a nyavalyások közzé, ezzel az én szép, fehér testemmel és zokogok keservesen . . . Érzem, hogy a bálványozott férfi rúg rajtam egyet könyörtelenül, hogy minden részem sajog, erre talpra ugrok. És ismét látom magam előtt a sebesülteket és eszembe jut a hivatásom, amiért idejöttem. De kit gyógyítsak előbb ? Mindegyik felém emeli reszkető kezét és segítségért könyörög . . . Mindjárt . . . előbb ezt . . . Ha meggyógyul, leviszem magammal a földre . . . Igen, igy lesz jó. Most Uj cipö-áruház, F. évi augusztus 1-én nyílik meg Uj cipő-áruház. Grünfeld Sámuel cipő-áruházé somiyai helyiségben.)
