Szamos, 1909. június (41. évfolyam, 123-145. szám)

1909-06-20 / 138. szám

JL 2 ík oldal SZAMOS 138 szám. (1909 június 20.) a legnagyobb vívmánya valóságos hamupipőke sorsban van. Álig a kuliurpalola, amely az álta­lunk egyébként nagyrabecsült iparos­körök, dalárdák és kincsekben gazdag szatmári múzeumok hajlékának van tervezve, állandóan parádés pontja a legközelebbi alkotások programmjának, mig felekezeti internátusok egymás példáján okulva illetve ürügyén kapva, sikkerrel fúrják meg a közpénztárt, — addig a felső kereskedelmi iskolát fel­váltva küldözgetik hol az ódon posta­épületbe, hol a Halmi-ház néven ismert lovagvárba és végül egy harmadik helyre, amit csak gondolni szokás, de kimondani nem. pjd ez igy van annak dacára, hogy amely pillanatban az iskola felépül, ál­lamsegélyt kap és dacára annak is, hogy olyan férfi akinek döntő szava van ebbe a szakmába vágó kormányintézkedések­nél kifejezetten és a fülünk hallatára megígérte, hogy az építkezés céljaira a piaci feltételeknél olcsóbb kölcsönhöz juttatja a várost olyan alapokból ame­lyek különösen erre a szerepre vannak hivatva. Alkalmat vettünk beszélni erről a kérdésről olyan férfiakkal, akik a fel­ügyeleti hatóság funkcióját gyakorolják és akik érthetetlennek találták a város nemtörődömségét ebben a kérdésben. Hát tulajdonképen mi sem értjük; malicia volna ezt megérteni. Hiszünk legalább is annyit, hogy lesz a közgyűlésnek olyan tagja, aki legalább is határozatot provokál arra, hogy mit mondanak a békés polgárság még békésebb képviselői ehez a dologhoz? Egyéb jót nem merünk kilátásba (igy nevezi lapunkat) való évelődés, akit mint monda, örömmel látja, hogy a kon kurrencia hatása alatt megfésültünk és szé­pen rendbe szedtünk. — Látja mégis csak jó a konkurrencia, csak az a sajnálatos, hogy az egy halál esetbe került. — A „Független Újság“ kimúlását érti Nagyságos asszonyom? — Igen — igen. Olvastam a haldokló gyászjelentését, amelyben feltámadást Ígér­tek. De miután nem váltották be, azt hiszem a síron túl fog bekövetkezni. Láttam Nagyságod tegnap este Villan- dékat megnézte, illetve akarom mondani nem látta őket, már t. i. manózsben. — Tudja, a Lisztes és nem Lisztes sláger szá­mukat mára tartják, nem csodálom, mi magyarok olyan jó fiuk vagyunk, örvendünk, ha hallunk egy kis tört magyar szót, sőt mosolygunk is hozzá a pénzünkért. Kár, hogy olyan sár volt a cirkusz területén, a szegény lovak elvesztették az összes rithmus érzéküket, vagy talán el sem készültek rá. Különben rokonszenves fiuk ezek a Villandék, különösen azóta becsülöm őket, hogy megtudtam miként az egyik hisztes magyar nőbe kozmásodott és azt vette el feleségül. Érthető tehát, hogy a Magyar Is­kola egyesület céljára előadásokat rendez­nek, sőt mint hallom, be is iratkoztak — magyarul tanulni. Az ember csakugyan azt gondolta teg­helyezni, de azt igen, bogy mi a magunk részéről sohasem leszünk elég kellemes fiuk ahoz, hogy ezt a kérdést és elalta- tóit elaludni engedjük. A bizottságokhoz, hivatalokhoz és tanácshoz leendő kiadatás dajkadanájába előre is belekiáltjuk, hogy mi határozot­tan utazni fogunk erre a kérdésre. Mikor pedig az egyszeri lengyel­zsidót kérdezték, hogy meddig utazik azt felelte, hogy addig amig — a tolla kiállja. A helyzet képe. Budapest, junius 19. Munkatársunk ma beszélgetést foly­tatott egy függetlenségi politikussal, aki az intéző körök minden ténykedésébe be van avatva. A 48 as politikus a helyzetről a következőket mondotta: — Ha a korona olyan sürgősen akarja a válság megoldását, bizza meg a függetlenségi pártot a kormány­alakítással. Mindenféle közvetítő nél­kül állítsa az ügyek élére Kossuth Ferencet, aki egy tiszta függetlenségi kormánynyal a legrövidebb idő alatt megteremti az általános, titkos választói jogot és előkészíti az önálló bankot. Amikor a függetlenségi párt a kor­mányzásra vállalkozik, nem az a cél vezérli, hogy egy-két tárcával többnek legyen a birtokában, hanem egyedül az, hogy semmi közösséget sem haj­landó vállalni azokkal a politikusokkal, akik esküdt efenségei az önálló magyar jegybanknak. Ez a helyzet tiszta képe. — A döntés hamarosan meg fog történni, mert Lukács már most lát­hatja, hogy közvetítésének semmi nap este, mikor a nagy cirkuszt tömve látta, hogy mégis nagy városban vagyunk, külö­nösen azóia, hogy a közgyűlés megszavazta a tisztviselők egyhuzambani munkaidejét. Mert nálunk bizony már oly távolságok van­nak, hogy a déli 'két órából a szegény tiszt­viselő mig kijut a legsötétebb Németibe, vajmi kevés marad. Nem értem tehát mégis, hogy akadnak a tisztviselők közül olyanok, akik ezt nem akarják belátni. Sőt komolyan sze­get ütött a fejükbe az, hogy ha a város az uj beosztás szerint naponként fejenként a a rövidített beosztás szerint 1 órát vészit, 53 tisztviselő után ilyenformán 53 órát, a 24 órából mi marad a városnak ? Ezt a rébust ki kellene adni a számfejtő osztálynak. Miután már a város fejlődéséről annyit csevegtünk, egy nagy titok kiderüléséröl is beszámolok Nagyságodnak. Meg van az uj kath. gimnázium helye is már, a csendes kis Szirmai-utcában a régi püspöki lak helyén. Már jóvá hagyta is a miniszter. Beborult tehát ismét Németinek, viga­szul maradván, hogy odaviszik az adóhiva­talt, vagy ha az sem sikerül, marad minden a régiben, már tudniillik, hogy az adót viszik a hivatalba. A nagyságos asszony, aki benszülött németi lakos, ezen utóbbi vicc merényletem után, mélyen elszomorodott és jónak láttam letenni a tollat, különben is megszólalt a telefon-csengő. Liky. eredménye sem lehet. Jelentése után a korona is kénytelen engedékenyebb hangon tárgyalni a függetlenségi párt • tál, mert belátja, hogy nélküle a vál­ságot megoldani sohasem tudja. En azt hiszem, hogy 10 — 12 nap múlva a korona ki is nevezi a függetlenségi kormányt, amely hamarosan megte­remti az általános, titkos választói jogot és előkészíti a bank felállítását. Ha izzad a lába, használjon Gerber-féle Unicum lábizzadás elleni szert, mely kitűnő, elismert szer kapható a készítőnél, Gerber Béla gyógyszerésznél vagy Szatmáron Szabó Géza fűszer- és csemegeüzletében. Használati utasítással együtt 1 doboz 1 K 20 f. Állandó raktár: Unicum fogcsepp, Spermacet-tej kéz- finomitó, Ibolyka-krém arcfinomitó. A lövöpeirii szenzáció. Erősödik a vád Róth ellen. — Saját tudósitónktól. — Lövöpetri, 1909. jun. 19. Az áruló karboleseppek. Mint tegnapi számunkban jeleztük tudósítónk Lövőpetribe utazott, hogy a szenzációs gyilkosság újabb részleteiről értesülést szerezzen. Délután 6 órakor telefonon érkezett ;u lósitás, melyet a! áb- biakban ismertetünk. Róth Antalné, mint ismeretes utóbbi időben betegeskedett, különösen gyo­morbaj gyötörte. Halála előtti napon Radios András orvos éppen gyomorbaj ellen porokat rendelt neki. Természete­sen az asszony halála után, megvizsgál­ták a még megmaradt porokat, mikor is az orvos a gyógyszer dobozán nemkülönben a párnán és a földön karból csepeket fede­zett fel. Róth elárulja magát. Mikor a gyilkosság némely részlete kezdett kiszivárogni Róth Albert több ízben kereste fel az or­vost, akit kért egyrészről, tudakolná meg kit hallgatott már ki a csendőrség, másrészről pedig izgatottan érdek­lődött az exhumálás iránt, hangoztatva ártatlanságát. Az orvos figyelmeztette Rótbot, hogy ne legyen oly izgatott, ellenben ártatlanságának bebizonyítására, saját költségén exhumáltassa a holttestet. A dúsgazdag földbirtokos erre azt felelte „Szegény ember vagyok, nincs pénzem. A Róth család állhirei. Nem érdektelen az ügyben, hogy mikor a Róth ctalád tudomást kezdett szerezni arról, hogy a hatóság elrendeli á w » I r I szives figyelmébe ajánlom Kazinczy-utca 6. szám .*. Tisztelettel l-"\| Itnr \/3C^rlnl/ Matt leTÖ dus választékkal felszerelt butorraktáramal, rSrdrle+oin Áhrohóm UUlUI VQOGI IUl\ hol teljes háló szoba, ebédlő és salon bsrsnde- ^OiaSiein MDranam zésék a legjutányosabb árban kaphatók. — bútorkereskedő. ——

Next

/
Thumbnails
Contents