Szamos, 1909. június (41. évfolyam, 123-145. szám)

1909-06-18 / 136. szám

XU. svfGiyaü;Szatmár, IBüd. junius fis 18, péntek.

136 szám.

POI1TXE1I MPKLAP.

Előfizetés i d i i Helyben: egy évre 12 K. félévre 6 K. */4 évre 3 K. I hóra I K Vidéken ■ * , 18 . . 8 ^ » ji ^ h

Egy szám ára 4 fillér.

Szerkesztőség és kiadóhivatal : kékószi-atoza s.sz. Telefon: i07.

Uinäanntmi dijak Szatmáron a lapkiadó- hivatalában fizatandök.

HIRDETÉSEK:

Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér.

Az apró hirdetések között minden ezó K fillér.

Lapunk mai számának főbb cikkei a következők:

Dinamit a

mozsárágyuhan.

Borzalmas szerencsétlenség.

Angyalcsinálás a

Dehennában.

Kifosztott szövetkezet.

Diktandö,

<T.) „Szatmár-Németi“ laptársunk ismerteti az erdőd-ákosi és nagykároly- erdődi vasutakra vonatkozó közigazgatási bizottsági határozat lényegét és történetét s ennek kapcsán megjegyzést tűz ahoz a kritikához, amelyet mi gyakoroltunk e fölött a határozat fölött.

Laptársunknak a hivatalos adatokra közvetlenül, lehető legközvetlenebbül támaszkodó előadása megnyugvással tölt el bennünket, miután látjuk belőlük, hogy értesüléseink teljesen megegyeznek a leghivatalosabb adatokkal, illetve azoknak ama részével, amelyet laptársunkkal kidomboritásra érdemesnek találtattak.

Ebben a kommünikében nevezetesen hosszasan elő van adva, hogy az erdőd-ákosi vonal mennyire pártfogolva van a határozatban, amit mi rövidesen

Vidámságok az orvosi életéből.

Két hírneves párisi orvos tollából rendkívül érdekes könyv jelent meg, mely az orvosi hivatásnak az irodalomban foglalt helyzetével és azzal a felfogással foglalkozik, a mely az orvosról a nagyközönségben él. A szerzők ezenkívül azon ^kérdéssel is foglalkoznak, hogy az orvosokkal szemben menynyire hálátlanok az emberek. A beteg kétségbeesve rohan a megmentőhöz, füt fát igér neki, már akkor is, ha egy kicsit fáj a feje, mikor azután az orvos intenciója folytán elmúlik a baj, nagyot nevetnek a páciensek, sokszor nevetségessé akarják tenni az orvosokat, élceket faragnak reájuk, elmondják őket komédiásoknak, a kik hókusz-pókuszok- kal akarják még jobban elszéditeni a pacienst.

A szerzők elkísérik az orvosokat végig a világirodalom történetén és rendkívül ötletesen, csillogó humorral emlékeznek meg Aesculap utódainak sorsáról, azután egysor ban következnek komoly megfigyelések és humoros elbeszélések.

Álba hercegnő, a ki igen szent asszony volt és semmi tisztelettel sem viseltetett az orvosi tudomány iránt, mikor egy alkalommal gyermeke beteg volt, beporozott szent ereklye darabokat adott be neki.

Dumas Sándorhoz egy alkalommal azzal a kéréssel fordult az egyik községi hivatalnok, bogy egy a kerületben elhalt orvos temetési költségeihez járuljon hozzá.

— Szívesen adok kétszer annyit is, ha

egy mondatban állapítottunk meg, mert határtalan naivitásunkban természetesnek és magától értetődőnek találtuk, hogy Szatmár város közigazgatási bizottsága támogasson egy olyan kérelmet, amely városunk érdekében áll.

Ellenben ugyanebben a kommünikében csak a sorok közé férkőző kutatás tudja felfedezni, hogy egyidejűleg a károly-erdődi vonalra irányuló kérelem is pártfogólag lett felterjesztve a kereskedelmi miniszterhez.

Az arányok kérdése azonban teljesen közömbös egy tény megállapításánál és ma sem mondhatunk mást, mint azt, hogy ha semmiféle más adat nem állana rendelkezésünkre, mint laptársunk hivatalos közleménye, akkor éppen annak az alapján és az abbai foglaltakból kiindulva ugyanazt a bírálatot gyakorolnék, amelyet a saját értesüléseink alapján gyakoroltunk, abban a megnyugtató tudató .ni, hogy a közvélemény tolmácsolásának nehéz, de férfias munkáját végezzük.

Laptársunk nyilván el akar sziga telni bennünket, mikor véleményünket kizárólag ami téves értesülésünknek minősíti.

Feledi azt, hogy ugyanabban a véleményben volt a közigazgatási bizottságnak éppen a fele, éppen az a fele, amely javarészt független városi bizottsági tagokból állott, közöttük laptársunk lapvezérével, városunk országkötelezik magukat arra, hogy kettőt temetnek el — mondta a jeles iró nevetve.

Dr. Bretonnescuhoz jön egy paciens, a ki szörnyű szóbősséggel jellemzi baját és ecseteli az immár hónapok óta kiállott ke serveket. Az orvos tehetetlenül áll és vár, mert nem jut kérdéshez. Végre elhagyja a türelme és rákiált a betegre:

Mutassa a nyelvét, először látni akarok és csak azután hallani.

Scharp, a kiváló angol sebész, nevezetes arról, hogy nyomban elveszti a türelmét, ha indokolatlanul rabolják idejét. A mennyire odaadó a súlyos esetekben, annyira irtózik a paciensek túlzásaitól. Egy napon sürgősen hivatta egy lord. Az inasnak, aki érte jött, meg kellett esküdnie, hogy nem tétovázik, hanem nyomban siet a beteg mellé.

Scharp futólépésben rohan fel a lépcsőn, besiet a lord szobájába és legnagyobb csodálkozására konstatálja, hogy az egész dolog, a miért a nagy hűhót csinálták, nem egyéb egy közönséges bőrkarcolásnál. Scharp pokoli nyugalommal ült a lord ágya mellett, arcvonásai inkább a beteg iránti aggodalmat tükröztették vissza, mint a haragot. Azután papirt vett elő, amilyen gyorsan csak tudta, megirta a receptet, átadta az inasnak, ráparancsolva, hogy rohanjon a patikába, mert minden perc drága.

— Tényleg súlyos a dolog ? -- kérdezte a beteg aggódva.

gyűlési képviselőjével, dr. Kereszt- szeghy Lajossal és dr. Farkas Antallal, akik mindannyian ki is fejezték azt, hogy a nagy károly-erdődi vonal pártfogó íelíerjesztése egyenesen beleütközik a város érdekébe. Ha ez a pártfogó felterjesztés nem lenne a határozatban, akkor nem is lett volna alkalom polémiára és szavazásra, amely utóbbira nézve laptársunknak semmiféle előadni valója nincs.

A hivatalos feladvány ilyetén megfejtése után azonban laptársunk magánfogalmazványa is következik, amely szerint mi meggyanúsítottuk a város polgármesterét és fölöslegesen figyel mez-* tettük kötelességeire a tisztviselői kart.

Hát ez nem igaz.

Mi világosan, félreérthetetlenül kijelentettük, hogy a polgármester urnák ezen ügyben tanúsított magatartását nem helyeseljük. Ez világos beszéd, tehát nem is lehet gyanúsítás.

Az a férliu, aki most r. polgármesteri székben ül, felette áll minden gyanúsításnak, de alá van vetve minden kritikának, amelyet az ő világos fényeivel szemben világosan lehet gyakorolnunk, tehát nincs is szükség semmféle gyanúsításra.

A kritika illetékes helyről jött, mert a sajtó csak két feladat közül választhat: vagy bírál, mikor kell, vagy tussol, amikor nem is kell.

Miután ez utóbbi szakmában nagy

A professzor nagy lelki nyugalommal felelt :

— Ha a szolga nem jön vissza elég gyorsan, félni lehet...

— De az Istenért, proffesszor ur! — kiáltott kétségbeesve a lord — mitől kell félni ?

— Félni kell — folytatta Scharp a legnagyobb lelkinyugalommal, hogy a seb, még mielőtt a szolga visszaérkezik, magától begyógyul.

Rendkívül sok tréfa és vicc szülőhelye az egyetemi tanterem. A szürke orvospro- ffessort néha-néha elfogja a vidám hangulat. A páiisi egyetemen egy alkalommal azt kérdezte Móniét tanár az egyik jelölttől:

— Honnan indul ki az emésztés ?

A doktorandus gyorsan megadja a feleletet:

— A szájból.

A tanár mosolyog és a fejét rázza.

— Szó sincs róla, maga úgy látszik a konyháról teljesen megfeledkezik.

A túlzókkal, a megijedt, kétségbeesett hozzátartozókkal külön fejezetben foglalkozik a könyv.

Egy Ízben könnyeket hullatva rohant egy külvárosi orvoshoz egy anya:

— Doktor ur jöjjön azonnal, a leányom lenyelt egy eleven egeret.

— Hát most nyelessen le vele egy elevon macskát és a dolog rendben lesz, — felelt nyugodtan az orvos.