Szamos, 1909. június (41. évfolyam, 123-145. szám)
1909-06-15 / 133. szám
FÜGCrariiEN POLITIKAI MPILAP. Előfizetési d i j Helyben: egy évre 12 K. félévre 6 K. 'A évre 3 K. I hóra i K vidéken: . , 16 . . 8 „ „ „ 4 „ „ „ 2 „ Egy szám ára 4 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Rákőczi-uíoza 8.sr. Telefon: lOf. Mindennemű dijak Szatmáron a lapkiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutényosahb árban közöltéinek fiyilttér sora 20 fillér. Az iürő hirdetés k között minden s-é « filié> A mai közigazgatási bizottság és a mai közgyűlés két fényes példáját adta ennek a megállapodásnak. A közigazgatási bizottság mai napirendjén szerepelt egy felirat két vasúti előmunkálati engedély kérelmezése tárgyában. Hogy a közigazgatási bizottság kérelmezze az előmunkálati engedély megadását úgy az erdőd-ákosi, mint a nagykároly-erdődi vonalakra. Az erdőd-ákosi vonal régi és igazságos követelmény, tehát nem adatott meg. Vannak, akik tudni vélik, hogy kik járták el ennek az engedélynek az elhúzását és azt, hogy ezek azonosak azokkal, akik a nagykároly-erdődi vonal pártfogásában előljárnak. Ellenben a karoly-erdődi vonai jogos érdeke a károlyiaknak, mert minden városnak joga van törekedni arra, hogy vasúti vonalak:-! bizonyos vidékek forgalmát maga felé terelje. Nagykároly és Erdőd között meg van ugyan Gilvácson keresztül az ősz- szeköttetés, ez azonban még mindig nem elég arra, hogy Erdődöt és vidékét Szatmáriéi elvonja és Nagykárolyhoz fűzze. A károlyiak és az általuk dominált vármegye józanul járnak el tehát, ha a maguk eszközeit felhasználják arra, hogy ezt a vasútvonalat a mi rovásunkra életre hívják. Ellenben Szatmár város törvény- hatóságának egyetlen ize sem mozdulhat meg olyan irányban, amely e felé a versenyvonal felé vezet. Azt hittük legalább, hogy nem. A mai közigazgatási bizottság elé azonban mégis került egy ilyen javaslat, amelyben Szatmár városa ezt kérelmezi. Hogy miképen kerülhetett ilyen javaslat a bizottság elé, azt nem tudjuk. De azt tudjuk, hogy megszavazták és azt is tudjuk, hogyan. Kilencen szavaztak ellene, kilencen mellette és az elnöklő főispán döntött amellett, hogy Szatmár város közigazgatási bizottsága kérelmezi a károly- erdődi vonal előmunkálati engedélyezését. A kilenc szavazat között, amely a javaslat ellen állott, a város polgár- mesterének szavazata nem szerepelt. Hirlapirási szempontból csak sajnálni tudjuk, hogy a dolog ilyen borzalmasan száraz és világos, hogy hozzáLapunk mai számának főbb cikkei a következők : Minisztertanács. Jön a király. Városi közgyűlés. Sikkasztó bankpénz táros. Elfogott cigánykaraván. Leégett a nagy károlyi fütőház. Működnek a csökevények. Szatmár, 1909. junius 14 (T) Minden hónapban egyszer megindul az előkelőbb közigazgatási szervek működésének folyamata. Rövid ideig tart, egy délelőtt és egy délután. A Daiwin-íéle fejlődés tanában azokat a szerveket, amelyek csekély’ használat következtében elcsencvészedlek, csökevényeknek hívják. Ilyenné lettek közigazgatásunk előkelő szervei, amelyeket elszoktattak attól, hogy önkormányzó erejüket érvényre juttassák. A Csupor fiuk éjjeli zenét adnas. Irta: Nagy Vince. A Csupor fiuk nagyon kedves gyerekek voltak. Jogászok voltak és rendszerint szigorlatoztak. Vagyis helyesebben mondva: a kisebbik — akit Janicának hívtak — állandóan elsó'alapvizsgázni, Pista pedig szigorlatozni szokott. Egyelőre nem is készültek más pályára, annyira meg voltak elégedve a mostanival. Legfeljebb még a tenn'sz-pá'ya és a lóverseny-pálya iránt mutattak hajlandóságot. “ Szerették a táraságot, a kávéházat, a cigányt, meg a Louis Francois-1. Tudtak da- nolni, táncolni, mulatni. Szóval kellemes fiuk, úri fiuk voltak, selyem fiuk voltak. A szórakozások anyagi alapja azonban sokszor gondot okozott nekik. Mert csak nem állhatak a papa vagy a mama elé lépten- nyomon azzal, hogy pénz kell, és pedig mindig ugyanarra, szórakozásra. Még egy darabig csak ment az üzlet: könyvekre, ruhára, cipőre s más egyéb szükségesekre adogattak az öregek. így az tán volt pénz is, könyv is, ruha is, cipő is. (Ezt a matematikai műveletet a „felírás“ intézménye tette lehetővé.) De mikor ez a manőver kiderült, a fiuknak más eszközökhöz kellett felyamodniok. A más eszközök közül a jó barátok voltak a legkézenfekvőbbek. És ugyan melyik fiatalember volt az, aki nem kölcsönzött volna szívesen a Csupor-fiuknak, ennek a két talp- ra-esett, jól mulató puszipajtásnak ? Az meg éppen természetes, hogy a sok udvarlás, lányok körül forgolódás nem hagyta érintetlenül a két fiú szivét. Janica szerelmes volt, Pista szerelmeseim. Arról pedig igazán nem tud a krónika, hogy vidéken a szerelem lehetséges volna éjjeli zene nélkül. Csuporék sem akartak kivételek lenni. Egy este, mikor holmi jlovagias ügy örve alatt diszkréten eltávoztak a család köréből és Csősz Rudi, Csikváry Csucsuj és még néhány jó cimbora társaságában már egy-két üveg szesznek a nyakára hágtak, mire az a szemtelen szaglásu Gyuri, a cigány, egyenesen nekik kezdte játszani azt az uj nótát, hogy „Rácsos kapu, rácsos ablak,“ — elöm- lött a két fiun az érzés, hirtelen egymásra pillantottak, megértették egymást, azután mind a ketten a cigányra kacsintottak, az is megértette őketÉs mentek éjjeli zenét adni. Az éjjeli zene szép volt, kedves volt és poétikus, mint minden éjjeli zene. A fiuk spiccesek voltak és falnak dőlve dúdoltak. A cigány hangfogóval játszotta a „Csak egy kis lányt“, a Varázskeringőt és végül közlelkesedés és teljes karének mellett a Szózatot. A „Csak egy kis lány“ pedig, — úgy az egyik, mint a másik, — áhitalosan, meg- hatottan és könnyezve hallgatta benn, a zsalugáter mögött, gyorsan felszedett pongyolában a szerelmesen összeválogatott melódiákat. Hajnalodott. Indultak hazafelé. Pista, aki egyébként tartalékos tüzérkadét, hanyag nagy cirkusza Szatmárra a Papiacz-térre (az Internátus előtt) folyó hó 18-án érkezik 22 waggonből állő különvonattai és aznap este 19-én második nagy előadás este 8 órakor, m 20-án két nagy ünnepi bucsuelőadás. Változatos műsor! a Jegy ele már most kaphatók Huszár Aladár könyvkereskedésében, m Változatos műsor!
