Szamos, 1909. május (41. évfolyam, 99-122. szám)

1909-05-25 / 117. szám

2-ik oldai. SZAMOS 117. szám. (1909. májas 25 jsgy2Őül pedig a uépgyülés Dr. Vet- rák Ede ügyvédet választotta meg. Reöck Gyula a gyűlést megnyitván üdvözölte a megjelenteket és felkérte Papp Béla országgyűlési képviselőt, hogy pár szóban ecsetelje az önálló magyar bank felállításának szükséges voltát. Papp Béla képviselő ecsetelve azt a küzdelmet, amelyet az ország 1848 óta folytat az osztrák hatalom­mal szemben, amely gazdaságilag, kereskedelmileg és iparilag teljesan tönkre teszi az országot, az önálló magyar jegybankot és vámterületet jelölte ki olyanul, amely az őrs'ág szamom gazdasági viszouyáu segít­hetne. Azzal fejezte be beszédét, hogy a mostani politikai helyzet körül minden az ország önállóságáért folyik a küzdelem, le kell omolnia minden válaszfalnak, amely az egyes politikai pártokat egymástól elválasztotta s együttesen kell felvenni a harcot az ország megbénítására irányuló törek­vések ellen. A zajos éljenzéssel fogadott beszéd után Dr. Adler Adolf statisztikailag bizonyította be Ausztriának a jegy­bankból eredő hasznát s felolvasta Wekerle Sándornak egyik ország­gyűlési beszédét, amelyben határozot­tan kijelentette azt, hogy ha az országgyűlés a bank meghossaabitá sara engedélyt nem ád, megteszik az intézkedést az önálló berendezkedésre. Két és fel millió úgymond az arány, amit az osztrák vág zsebre a bank utáni haszonból s ebből Magyarorszá­gon 200 iskolát lehetne felépíteni s abban 7000 gyermek nyerhetne ok­tatást. Határozati javaslatot terjesztett be, mely szerint a Nagykárolyban 1909. évi május hó 23-án pártkülönbség nélkül tartott népgyülés követeli az önálló magyar jegybanknak 1911-ben való felállítását és ez iránti óhajának a képviselöházbau leendő tolmácsoló- jául Papp Bála képviselőt bízza meg. Egyben megkeresi még az ország összes pártjait hasonló felirat intézése iránt. A lelkes éljenzéssel elfogadott ja­vaslat után Reöck Gyula megköszönve a polgárságnak a gyűlésen való meg­jelenését, az ülést bezárta. A gyűlésen megjelent Dr. Falussy Árpád főispán is, aki a városháza folyosója ablakából nézte végig a népgyülést. TÁVIRATOK — Saját tudósítónktól. — A válság. A vezérek tanácskozása. Wekerle megy a királyhoz. Budapest, május 24. Ma két óra hosszáig tartó minisz­teri tanács volt, a melyet Kossuth Ferenc betegségére való tekintettel az ö lakásán tartottak meg. A tanácskozás után Wekerle minis terslnök Bécsbe utazott, hogy holnap a királynál kihallgatásra jelentkezzék. A szabadkai gyilkosság ügye. Szabadka, május 24. Haverda Máriát a vizsgálóbiró ma ismét kihallgatta. A kihallgatás eredményét titkolják, csupán annyi szivárgott ki, hogy a vizsgálóbíró közölte vele, hogy tovább is letartóz tatásban marad. Haverda Mária e fölötti izgalmában ájultan rogyott össze, mikor cellájába visszavezették. Vojtháróí kiderült, hogy a gyikos ságbau nem vett aktív részt, mert annak elkövetésekor Budapesten volt. telennek tartatta ahoz, hogy a boldog- emlékű királynő nevével jelöljék meg. Amerikából hazatoloaeolva öt kereset nélkül maradt polgár­társunk került haza az északamerikai egyesült államokból és az osztrák magyar konzul jóvoltából. Most a belügyminiszter keresi raj uk az úti­költséget, amennyiben az anyagi rom­lásuk nélkül behajtható. A tanács az eljárással a kapitányi kivatalt bízta meg. A bányai-uti átjáró. Az államépitéseeti hivatal nem tett észrevételt a tervbevett pálya alatti átjáró ellen, azonban a kezdeménye­zést a város közönségére hárítja, (valószínűleg a költségeket is.) A ta­nács fölhívta a mérnöki hivatalt, hogy az ügyet készítse elő szakosz­tályi tárgyalásra. Magasabb értékű vámjegyek. Minthogy a közúti vashídon és a sorompóknál sokszor torlódást okoz a vámjegyek lassú kezelése, különö­sen tömeges felhajtásnál, a tanács elhatározta, hogy 1, 2, sőt 4 koronás vámjegyeket is fog kibocsátani, ami a tömeges kezelést megkönnyíti. Ebzárlat A veszettséggyanus ebek megfigye­léséhez most már elegendő ketrec van, de szállító kocsi nincs. A tanács egy ilyen kocsi sürgős beszerzésével a gazdasági tanácsost bízta meg, tekintettel az újabban fellépett ve­szettségre és emiatt elrendelt ebzár­latra. r Éppen akkor érkezett oda Mikiké. Megvetően nézte végig az ujjongó csoportot és különösen a szellemes karhölgyecskét, aki oly ügyes magyará­zatát adta a szakításnak. Aztán kibon­totta hosszú fürtéit hetykélkedve kiál­tott fel: — Ide nézzetek! Ez festve van ? A csodálkozás és kiábrándulás mo­raja futott végig a hölgyecskék során És ekkor Micike valami szánalomfélét érzett szivébe lopózni, barátnői úgy­szólván talán ezredszer vetették fel újra a kérdést: — De hát édesem, akkor miért ha­gyott el báród . . . — Annak egyszerű oka van, szólott mosolyogva. — Halljuk, halljuk, zúgták kórusban a hölgyikék. — Igenis, egyszerű oka van. A báró ugyanis nem szereti a szőkéket. — De hisz te fekete vagy, — hang­zott vissza és mindannyian Micike köré sereglettek kíváncsian, égve és remény­kedve, hogy végre meghallják a várva- várt feleletet. — Az igaz, hogy én fekete vagyok, — válaszolt Micike mosolyogva - de az huszárhadnagy, akit a báró nálam talált - szőke volt 1 A Gerber-féle Spermaczett-tej felül­múl minden eddig hirdetett kézfinomi- tókat, mely egyszeri használat után a kezet hófehérré és bársonypuhává teszi. Egy üveg 70 fillér és egy korona. Kapható: Gerber Béla gyógytárában Szinérváralja és Szabó Géza csemege­üzletében Szatmáron A tanácsból. Egészségügy. Dr. Jéger Kálmán tiszti főorvos jelentése szerint május hó első felé ben 14 vörhenyesat fordult elő a vá­rosban. Április hóról kezelés alatt maradt 5, tehát 19 volt a betegek száma Ezek közül 12 meggyógyult, 3 meghalt, 4 kezelés alatt maradt. Városi faraktár kezelése. A városi tanács megbízta Léber Antal erdészt és Novák Lajos fő­számvevőt, hogy a szentvéri faraktár kezelési szabályzatát dolgozzák ki és a faüzlet megindulásáig szükséges átmeneti költségsk fedezésére tegye­nek javaslatot. Nem lesz Erzsébat-ut. A Pereuyi utcai és batizi úti so­rompókat összekötő útnak Erzsébet királynéról való elnevezésit a tanács nem engedje meg, miután a külterü­leten vonuló utat-nagyou is jéienték­Szabadalmázott kézi mangorlógépek és szabadalmazott jégszekrények, mü- kőlap burkolattal, miáltal 50 százalék jég takarítható meg, úgyszintén m. kir. állami gazdasági gépek, u. m.: cséplő- garnitúrák, veto-gépek, millenumi fű­kaszálók, resicai ekék és a hírneves Kal­már-féle rosták beszerezhetők Szatmáron kizárólag MELCHNER TESTVÉREK vaskoreskodőknél. A gépraktár a Korona- épület-ben van, hol minden egyes gép megtekinthető. bűntény sem forog fenn, megadta az engedélyt a boncolás nélküli elteme­tésre.-----------------------------------------­----———— — (V íeghiusult rablómerénylet. VérnyomoK az országúton. Vakmerő rabló merénylet történt e hó 24-én virradása Lengyel György szatócs Amaci-uton levő házánál. Már virradni kezdett, midőn álmá­ból Lengyelt gyanús nesz ébresztette fel. Gyorsan kiugrott sz ágyból és hallgatózott; nagy meglepetéssel vette észre, hogy a bolt aj aj át az utcafelől feszegetik. Lengyel erre revolverét magához véve, bement a holtba, hogy illő' ép­pen fogadhassa a betörőket, majd aa. ablakhoz állott, azt óvatosan kinyi­totta, s ekkor látta, hogy három bekormozott arcú alak, buzgólkodik az üzlet feltörése körül. Mikor azon­ban Lengyelt meglátták kereket ol­dottak. A szatóss az ablakon kiugrott ó* a menekülőkhez kiáltott, hogy állja­nak meg, majd pedig mikor ezek tovább is futottak, háromszor után- uuk lőtt. Lengyel ezután nem üldözte tovább a rablókat, hanem vissza tért laká­sába és reggel az esetről jelentést tett a csendőrségen. A nyomozást ez ügyben Ács Géza járásőrmester azonnal megindította és megállapította miszerint a lövések egyike talált, mert az Amaci-uton mintegy két kilométer távolságban, majdnem a nagygőzmalomig vérnyo­mok vannak. E tájon azonban meg­szűnt minden nyom. Hogy a rablók mily irányban menekültek mindez­idáig kideríthető nem volt. A nyomozás tovább tart. Halálos esés. Egy aggastyán szeren­csétlensége. Halálos végű szerencsétlenség áldo­zatául esett szombaton egy öreg, jómódú timármester. Az öreg már régebben felhagyott agg kora miatt a mesterséggel, össze gyűjtött vagyonkájából ólt s a ház körül tett-vett, foglalatoskodott- Jeléncsik Sámuelnek hinták az öreget, a ki szombaton dacára, annak, hegy mindkét Jkba hibás' volt — felment istállójául* a széna- padlására, hogy onna»- a töhénne szénát dobjon le. Mikor munkaV •8,1 yégzett, le akart ( jönni, azo^*"*u.a l^f^a^ e. tévesztettbe a lépést megb*I!eut s oly szerencsét­lenül zu’haU a földra> hogy Uíbbal felfelé a fejt®,es<^', / Eszmélet!er!11 eaí«űtakjsd«g a föl­dön a zuhanás.4 elős^#^fö házbeliek. A szíi-eLCsótláU^eS ember uem is tért többé eszméletre, rövid kínlódás után mégha c­A rer.iorség megállapítván, hogy ! feje]öP,jég senkit sem terhel s hogy HÍRROVAT. A potyaebódak. Bepörölt zsurflu. Mindegy, hogy hol történt, Szat- máron-e avagy másutt, a fontos és rendkívül jellemző a dologban, hogy megtörtént s érdemes vele foglal­kozni. Egy sommás keresetről van szó, egy közönséges Sp. aktáról, amely azon­ban egy darab kortörténet, egy hűen jellemző életkép. A keresetet egy családapa a potya­ebédek és potyauzsonák ára fejében több száz korona erejéig egy fiatal b f-jilen indította. A történeti része _ keresetnek igen egyszerű. A fiatal ur évek óta hevesen, kitartóan buz­galommal udvarolt a pert indító apa leányának. A közvélemény már jegye­seknek tekintette őket. Ä családapa _ pedig előlegezte a fiatalúrnak mind­azokat a kedvezményeket, amiket csak egy családapa leánya jöveudő- jegyesének előlegezhet. Egyszóval mindennapos vendég lett a fiatal-ar, ebédeken, uzsonnákon, vacsorákon, : rkoa és bokron át hűségesen kitar­j 0QQ öltöny szöVct éhezett C£|jjjjg| JötUtl ?#5ZÍÍ 8zleKI,í’ n(W a^atmi «tjytfjztitást, $el»ef«U5t, gfcMosist, NnyVasalíst W 5zaioár, Várdomb V ;==,----------------------= kifggisiaii<i*Bi i«mm Jö* Mm*: KÍ •i itcza 12. Majyar Áruház. — 14. Guttmaa palota

Next

/
Thumbnails
Contents