Szamos, 1909. május (41. évfolyam, 99-122. szám)

1909-05-22 / 115. szám

FU€*ClETIiKM POLITIÜll IAPILAP.

JÜUXI. évfafytn»15, %ik%

ElMiiitéii díj:

Helyben: évre 12 K. télévre • K. V* évre 3 K. I bére I K.

Vlééken ■ * , It > * ® h '» ,» ^ ^ »

Egy szám ára 4 fillér.

SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL ftákőczi-utoza 8. sz. Telefon: 107.

MiadeaacnS ityafe Saat»*»®», a lüf kSaáifcitftíílasaí (Ueter.d<.k

HIRDETÉSEK:

Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb Árban közOltetss Nyilttér sora 20 flltór.

Az apró hirdetések között minden ásó 4 fillér.

A király ismét

Budapestre jön.

Haverda Mária

megőrült.

Gondnokságot kértek Halmi János ellen.

Megtalált eéh-láda.

Városok kongresszusa.

(T) Budapesten tanácskoznak a magyar városok küldöttei.

Szinte tréfásan hangzik, hogy vannak mégis üdvös és indokolt kongresszusok, aminőnek mutatkozik pl. a magyar városok együttes tanácskozása.

Mámo'os dalár és lulhangolt tűzoltó zavarja meg képzeletünkben a kongresszus fogalmát, amelyet régen lejárt és kicsufolt intézménynek kellett tartanunk, nyilván azért, mert mi oka lehet egyesülni a magyar daltestvéreknek és

miért kell találkozniok a szegedi és a szatmári tűzoltóknak?

A városok szövetkezése azonban az ország szerves tagoltságában gyökerező szükség.

A gazdálkodás és kultúra eltérései külön érdekszövetségbe terelik a mezei és városi embert.

A magyar város fogalmában maradék nélkül felmegy az egész magyar civilizáció, az egész magyar ipar és az egész magyar kereskedelem. Szóval az a „másik“ Magyarország, amelyik állítólag „lesz,“ az itt van csirájában a magyar városok falai között.

Bs ennek a palántának más törvények és kormányzat kellenek, mint a magyar mező életének.

Miért, miért nem, a városok fejlődésének, tehát a jövő Magyar- ország kialakulásának őszintén kellenek a szabadság-intézmények, kellenek a felekezeti és rendi izü intézmények korlátozásai, kell az alsó rétegek fellendítése, hogy legyen ki elfogyassza az erőben

emelkedő termelés produktumait, kell gazdasági önállóság ás politikai erő, ami az agrár osztályoknak mind fölösleges, sőt rossz.

Ezekből a tényezőkből kialakuló városi szellem azonban egyelőre gyengén hódit, azaz, hogy önrfia- mát sern győzte meg.

Maguk a magyar városok édesen szunyadják a csizmadia és más kisiparos képére és hasonlatosságára formált hagyományok üdítő álmát.

A városi tendenciáknak a falvakat is át kellene hatniok, mint ahogy az egy örök városból áradt a klasszikus világfénye Itália legutolsó falvaiba is.

Ez azonban oly kévéssé történik, hogy maga a városi lakosság olyan embereket küld javarészt a képyiselőházba, akik liberalizmus és városi politika dolgában a kívánalmaktól Műkőig távolodnak, fő ként azért, hogy minél messzebb essenek Jeruzsálemtől.

Elég itt a Nagy Emil, Szokoly

Tamás, Thaly Kálmán és Kmetty Káro’y városokat képviselő urak neveire utalni, akik kőiismert ügynökei az agrárius maradásnak és szivbéli ellenségei a városi kereső osztályok minden irányú törekvéseinek.

De még ennyire is kár elmenni; ott vannak maguk a budapesti képviselők, akik, Nagy Dezsőt leszámítva, szinten ugyanolyan erővel és ugyazzal a sz Hemme! képviselhetnék Oroszország valamelyik muzsik területét.

Eiek a városok ha önmagukat nem, talán egymást fel tudják világosítani és talán a küldöttek meglátják, ha most nem, hát később valamikor, hogy megyei ész- szel nem lehet várost vezetni és hogy vannak ezrei a városi érdekeknek, amelyek külön egységbe szólítják őket.

Ennek az egységnek már rég

meg kellene lenni ; erős és a politika minden kérdését is felölelő szövetségnek.

Az öngyilkos.

Irta : Pallós Árpád.

(Folytatás.)

A szerkesztői üzenet ott ragyogott. Egy sorban benne volt barátunk halálos ítélete.

— „Az álomlátó“. Nem közölhető.

— Ez lehetetlen! El sem olvasták, — zúgott fel az egész asztal.

— Mi is értünk elvégre valamit az irodalomhoz 1

— Talán csak nem vagyunk valamennyien trotlik? ! — ezt én mondtam.

Kétségbe voltunk esve a sors igazságtalansága felett, amely ily nagy tehetséget hagy elpusztulni.

Csöndben üldögéltünk, lehorgasztott fejjel, szótlanul, szomorúan.

Végre jogász barátunknak felcsillant amúgy is fényes ábrázata.

— Heuréka! Megvan ! — kiáltott fel vigan.

— Mi az, mi van meg ? — hangzott feléje.

— Meg van a recept, amely szerint Marcit jeles Íróvá tehetjük.

S aztán előadta tervét.

Másnap Dunaparton, nem messze a vasúti összekötő hídtól egy felöltőt, sétapálcát s kalapot találtak, ez utóbbiban levelet, mely a rendőrségnek volt címezve.

A rendőrségen felbontották a levelet, csak pár sor volt benne :

„Mit ér az élet, ha céltalan, ha a tehetséget önző érdekek elnyomják. Mit ér az élet, ha az ideálok utáni törekvésnek útját szegik avatlan kezek.

Marci.*

A rendőrségen kutatni kezdtek hogy ki lehet a levél írója. A rendőri sajtóiroda pedig kiadta a kommünikét, hogy ma reggel hajnaltájában egy eddig ismeretlen férfiú, kiderithetlen okból, a vasúti összekötő hídnál a Dunába vetette magát. Kabátja bélésében F. M. monogramm van b hímezve. Mig kalapjában levél volt s itt közölték a a levél tartalmát.

Még aznap jelentés érkezett a bankból a rendőrséghez, hogy Fülöp Márton hivatalnok nyolc napi szabadságot kért s hogy azóta eltűnt a fővárosból. Barátai véleménye szerint az öngyilkos nem lehet más, mint ő. Kétségbeesett tettére pedig az vihette hogy tehetségét az irodalmi körök nem akarták méltányolni. A pénztár különben rendben találtatott.

Másnap az összes újságok hozták a hirt, hog.y Fülöp Márton tehetséges fiatal iró tragikus véget vetett életének. A feletti bánatában, hogy — sajnos — elég korán nem ismerték fel tehetségét, a Dunába vetette magát.

Az a lap, amely szerződéses viszonyban állt a Írókkal, minden szerződése ellenére tárcarovatában garmond szedésben hozta Marci beküldött tárcacikké!. Csillag alatt pedig a szerkesztő következő megjegyzését olvashatták : „A tragikus véget ért tehetséges fiatal iró utolsó kézirata.“

A másik lap pedig, amely ötven esztendővel előbb szerette volna látni Marci barátunk születését, eltekintve az életet besavanyító hatásától, közölte romantikus limonádéját. S mig csillag alatt megjegyezte, hogy ez a korán elhunyt nagytehetségü író egyik legjobb novellája, addig azt sem mulasztá el felemlíteni, hogy a kéziratok épen Ön- gyilkosságának napján küldötte be a szerkesztőségnek. Belül a lapban, pedig azon kesergett, hogy ily nagy tehetségeknek kora halála minő megbecsülhetetlen kárára van irodalmunknak.

A „Hónap“ másnap megjelent száma természetes szintén közölhetőnek vélte

Keressük fel a város legújabb nevezetességét.

Royal-szálloda vendéglő es étteremnek:

ma van az ünnepélyes megnyitása.

Szatmár, vasut-állomásnál. — Gyönyörű fedett terrasz, az ózondus Kossuth-kerttel szemben. -- A legújabb és legkellemesebb szórakozó és üdt öhely. A világhírű Szent István-sör egyedüli kimérése. — Kitűnő étterem, modern szobák, villanyvilágítás es gőzfűtéssel. Tisztán kezelt italok. Hegyaljai borok, Tiszta magyar konyha. — Szolid és olcsó árak. — Fényes kiszolgálás. — Elsőrendű cigányzene. — Szolid és pontos kiszolgálásról a tnlajdoncs Gondoskodik. Kiss Béla hírneves 16 tagból álló zenekara vesz részt a megnyit ásón és két este hangversenyez.

Megyttsztitást, fylutfutftt, gäzaosäst, fínyVasalást Szaluár, Várdomb-utcza J2.

f Kifogástalannl «szltfzSI J” /WlllUl FvlVItcUU • Kazincy utca tA.^Guttmaij palota