Szamos, 1909. május (41. évfolyam, 99-122. szám)

1909-05-15 / 110. szám

FUGGBTLBf POLITIKAI IAPIMP. XXXXI. ivíslyars. Ssafmar, 19D9 május itt» 15, szombat. 110. szánt. Eliiiietéii díj Helyben: egy évre 12 K. félévre 6 K. V* évre 3 K. I hóra I K Vidéken: . , 16 . , 8 „ „ „ 4 „ „ „ 2 „ Egy szám ára 4 fillér. SZERKESZTŐSÉG és Rékócrl-ötcjrs S. ISlruie rVf . vr> f dl-.fcJT fTftj'lOBá/On, * £ lADÖflíVATAL. sz. Tpiofon ' ’07. !ge- )U*iÍ<rhST<fcu*!á.' t: fi* I« HIRDETÉSEK: Ké*xpénzfl*etó* mellett a legjutányoeabb árban közölteiaa Hyiltlér sors 20 Altér. ki ipró íiirdetés. k között minden sió 4 fillér. A német császári pár Béesben. A vonatból kiesett jegyző. A veresmellónyes merénylete. A javíthatatlan 13 öves betörő. Ä felső kereskedelmi iskola Városunk felső kereskedelmi isko­lájának károm évvel ezelőtt történt szervezése és megnyitkatása méltán keltett annak idején feltűnést a szak­körökben mert tudva volt, kogy ezen iskolák számát a tanügyi kor­mány, elvi álláspontjánál fogva, sza­porítani nem akarja. Több város iri­gyelte Szatmártól ez iskolát, amelyek éveken át deputációztak eredmény­telenül egyik minisztertől a másikig s csak ami iskolánk engedélyezése után sikerült Marosvásárhelynek, Szabadkának, Pécsnek és Budapest­nek azóta újabb szakiskolákat felál­lítani s remóilife isko aalapitó szán­dékuk m*gvalósifcását Kecskemét, Kaposvár, Máramarossziget, Nyitra, Uogvár és Szolnok városok, melyek evek óta ezt az ügyet felszínen tartják. A felsorolt és itt meg nem jelölt városok, melyek kereskedelmi szak­iskoláért versenyeztek a múltban s törtetnek elő a jelenben is, aligha vaunak abban a hiszembeu, hogy egy ilyen iskola felállítása és fentartása részükre újabb bevételi forrást fog jelenteni. Ellenkezőleg, a fejlődő tár sadalomnak helytelen s komolyan aggasztó ...unkafelosztásának tudatá­ban, mely a produktiv pályák parla gon hagyásában s az inproduktiv pályák formális elözönlésében nyilvá­nul meg, a praktikus életpályákra képző kereskedelmi szakiskolát még nagyobb áldozatok árán is igyekeznek megszerezni. Eszük járását nem filo­zofikus szabályok, tételek vezetik, hanem a valóság, a közszükség, az élet és ezekben saját ón jök. Felső kereskedelmi iskolánk e tan­évvel tölti be fennállásának harmadik esztendejét. E tanév végén fogja ki­bocsátani tanítványainak első raját az életbe, hogy az iskolában szerzett szakismereteket a gyakorlati élet tág mezején értékesítsék. Ebből az alka­lomból időszerű, hogy ez iskolára kialakult vélemények az iskola sorsát intéző köröknek és a város közönsé­gének figyelmébe ajánltassék. Az első és legfontosabb dolog an­nak "igazolása: valódi szükséglete várpsunkbau és vidékünkön a felső kereskedelmi iskola? Erre megadta a feleletet nyomban az első óv, próbá ját pedig a többi következő. Mind járt az első évben 40 növendéke volt, ma pedig hírom évfolyama 127 ta­nulót számlál s csaknem páratlan a szakiskolák történetében, hogy első afcirurienseinek száma a 40 et fogja meghaladni. A létszámnak e nem remeit szapo­rodása fokmérője az intézet iránt táp'ált bizalomnak és széleskörű ér­deklődésnek, melyet a most záródó tanévben még fokozni lehetett volna, ha a tanulók elhelyezésénél elhárit- hatlau akadályok nem merülnek fel. Nem kicsinyle..dők azon szolgálatok sem, melyeket az intézettel kapcso­latban szervezett szaktanfolyamok nyújtanak s lehetővé teszik a keres­kedelmi szakismereteknek szélesebb körben való terjesztését. Ilyenek a női kereskedelmi tanfolyam, a keresk. alkalmazottak továbbképző szaktan- folyama s a kereskedő tanonc iskola. Ma azon tanfolyamokat egyesitő felső kereskedelmi iskola 320 ifjúnak és felnőttnek ad alkalmat arra, hogy gyakorlati tudásukat elméleti ismere­tekkel gazdagítsák. A mi az intézet belső ügyeit, fe­gyelmi és tanu’mányi eredményét illeti, arról úgy az iskola felügyelő- bizofságának tagjai, mint Dr. Schack Bála a felső kereskedelmi iskolák kir. főigazgató]::, valamint a töobi minis­ten biztosok egyetértőiig elismerés­sel nyilatkoznak. Mind e szép dolgoknak azonban van egy bökkenőjük. A felső keres­kedelmi iskolának még ma sincs megfelelő he yisége s ma is egy bér­ház második emeletén szorong a leg­szükségesebb helyiségek és szertárak nélkülözésével. Ez kezdésnek még megjárta, de ma, amikor ezen életké­pes szakiskola címerében Szatmár- Nóme' i szab. kir. várost ve'lhatja fenntar'ójánab, továbbra nem lehet megfosztva fejlődésének első alapfel­tételétől, a modern és megfelelő elhe­lyezéstől, mt-rt ez a huza-vona an iskola vissafejlodésót, sőt — egy szép napon -- annak feloszlatását fogja eredményezni. Nem kényelmi, hanem az intézet létfeltétele követeli, hogy az iskola mielőbb végleges otthont nyerjen, hogy szertárait kifej­le»oi li«ösö o gye» fen ovi a Li ««.I óoánftl fogva ne csak theorizáljoa, hanem a dolgok praktikumát is alkalma legyen bemutatni. Ez oknál fogva épen a város értelmes közönségének, mely a tanügy iránti érdeklődésének és áldo­zatkészségének a közelmúltban is oly A hálátlan. Irta: Kabos Ede. A harmadik emeleten mindenki tudta hogy az írnok ur felesége halálosan beteg. De azt már a bérkaszárnya min­dentudói is csak sejtették, hogy a sze­gény asszonyt nagyobb betegség is gyötri: az éhség. Nem a magáé, ám­bár hiszen neki volna csak igazán szüksége egy kis tyuklevesre, sonkára, tudom is én mire, hanem a három kis porontyának a mohósága, amivel még a levegőt is úgy szívják, mintha rágni szeretnék. Hogy meg kell halni, abba már belenyugodott az írnok ur felesége s ha már úgyis meghal, mindegy, hogy éhesen megy a föld alá. De áz a három csöpp ártatlanság napok óta éhezett s az anyjuk, úgy lehet, régen behunyta volna már a szemét, ha az éhező ki- kicsinyek itt nem tartják. Nem tud az asszony meghalni, mikor a gyermekek őt is falják a szemükkel A harmadik emelet csak az asszonyt sajnálta. Valamelyik napon büszkén állt ki a folyósóra Döményiné, a kiskereskedöné, suttogva mesélte a szomszédoknak: — Tyuklevest viszek be neki, egy kis combocska is kerül utána. Ha az ura nem, hát majd gondoskodunk mi róla. Pont délben Döményiné már vitte a levest. Az egész harmadik emelet úgy leste, mintha valamennyien adtak volna valamit a leveshez. Az írnok ur felesége ott feküdt az udvarra néző ablak szomszédságában. Egy kicsit sötét volt a szobában s Döményiné a levesre vigyázott, alig mert beljebb lépni. — Hoztam magának egy kis jó tyuk­levest ! — Köszönöm, — hangzott valami beteg, rekedt hang. — Egy pár percig pergett a Dömé­nyiné nyelve, három hétre való újsá­got hozott, három hétre valót akart vinni, folyton karattyolt. A tányér a tyuklevessel ott hült közben egy szé­ken, a beteg ágya mellett. Az írnok három gyermeke, csupa mohó állatka keringett előbb a tányér körül, aztán megállt előtte, mintha oda lenne nőve. A levest nézte, szívta, itta fel mind­három, Döményinének nem tűnt fel, de a beteg asszony mind zavartabban, mindig rekedtebben nyögött a szom­széd szapora kérdéseire. Egyszer aztán eszébe jutott Dömó- nyinének valami. — Miért nem eszi meg ezt a levest? Ne hagyja egészen kihűlni. A beteg lészkelődött. —- Nem állom a meleget, hadd hüljön. — Igen? Na jó. Megint karattyolt. A három gyerek most már felváltva a levest meg az édes­anyját nézte. A félhomályban szinte reszketett a három csöppség. Nem látta más, csak a beteg. De az minden ér­zékével látta. Döményiné azonban lo­csogott tovább, csak jósokára erőltette az asszonyt: Most talán . . már egészen hideg . . Az Írnok felesége iszonyú erőlködés­sel felült, már a tányér után akart nyúlni. Három pár szemből csupa hajókötéllel fogták vissza a tányért, nem tudta he­lyéből kimozdítani. Hazudott. — Csak este fogom megenni. Nem tudok délben enni. — Na már pedig szomszédasszony, én innen nem mozduloki mig azt a pár kanál levest meg nem ette. Hí szén már beszélni sem tad. Esteli­Ekníns tavaszi is nyíri rakhat Klein és Társa ezég készít ■ Üzlethelyiség: Hám János-utcu. Nagy szóvetraktár csakis Jó- minőségü anyagokból, -mm Kávét w x legjobbat és legolcsóbban D XT} KT (S C Á XT TI O T? kávékereskedőnél P>T Mr beszerezhetünk ~1MI 15 üi IN XV O A lrl U KJ X\ Szatmár, Kazinczy-utea ló az “ Mokka keverék* cégem különlegessége 1 kg. 4*40 korona, villany erővel pörkölve 1600 1,11,11i!W<l ^u,lt Stand 3gnácz V lojzW bUtfte, atlyeK allst«! ffitltfat

Next

/
Thumbnails
Contents