Szamos, 1909. április (41. évfolyam, 74-98. szám)
1909-04-25 / 94. szám
FIGGETLEI POLITIKAI IAPILAP. 94. sze/■Előfizetési dij Helyben: egy évre 12 K. télévre 6 K. Ve évre 3 K. I hóra I K. Vidéken: . . 16 . , 8 „ „ „ 4 „ „ „ 2 „ Egy szám ára 4 fillér. SZBRKESZTÖSSG és K i A D 0 H 1 V a T a L Rákóozl-utozo 9. sz= Telefon: 107. Sind»aa»mä dlj»k Ssatmáron, ■ lap ktadóhíTRtalábar í: t,:t HIRDETÉSEK: Séazpé-ojftzeté* mellett a legjutányosabb Árban közöltetcí Nyilttér sora 20 fillér. ki. apró hirdetések között minden sző 4 Mér. OMKE. <T.) A magyar kereskedők országos szövetségének szatmári ke- rüleíe ma tartja közgyűlését. Minden jót kívánunk munkálkodásukhoz, amig az hivatásszerű érdekeiknek, foglalkozásuk speciális kérdéseinek védelmére és megoldására irányul. De többet is kívánunk. Részt kívánunk tudniilik ebből a munkából az egész közélet számára, amint annak hatásai átcsapnak a politikai és gazdasági küzdelem központi harcmezejére, ame;yen az összes osztályok érdekharca folyik a nagy fellegvár: az állami hatalom birtoka körül. A honszerelem felkent irói soha sem mulasztják el kiemelni azt, hogy sem a eilágtörténelem, sem a gazdasági törvényszerűségek, sem a társadalmi tudomány tanulságai nem alkalmazhatók a mi országunkra, mert az különleges helyzetben van az ausztriai birodalomhoz lüződő kapcsoknál fogva. Bár ilyen módon minden politikai és társadalomtudományi gondolkodást eleve ki lehetne zárni, mert hiszen minden nemzet helyzetének meg vannak a maga sajátosságai, ne legyünk nehéz emberek és engedjük meg, hogy különös viszonyaink sajátos magatartást imák elő számunkra. Hatvan éves vitának eredménye az a megállapítás, hogy közjogi függetlenségünk teljességét csak gazdasági függetlenségünk kiküzdésével érhetjük el. Ha van van valami változatlan és egységes a Kossuth Ferencz politikájában, akkor az ennek a dogmának sértetlen fönntartása és ezt ma már a függetlenségi párt értékesebb része is kétség és ingadozás nélkül vallja. A gazdasági függetlenség hiánya folytán a nemzet lakosságának különböző loglalkozásai különböző helyzetekbe jutnak. Az őstermelő, a mezőgazda legalább vegetálni tud mellette, kivéve természetesen a nagybirtokost, aki bővebben megkapja szeretett hazáj i gazdasági függésének ellenértékét északi ebből a szegyen- pénzböl folytatja káprázatos fényűzését és tétlenségét. Az iparososztály, a kisiparos^ — mert hiszen más nincsen — haldoklik szegény az osztrák ipar fojtogató keze alatt. Többel és keservesebben szenved versenyétől, mint amennyit a kisüzem természetszerűen elszenvedni kénytelen a nagyipar verhetetlen fölénye miatt. Ez a Herkules-erejü e.lenfél egyidejűleg idegen is, aki minden fék és tekintet nélkül végzi gyilkos munkáját. A kereskedő osztály végül, az kifejlődni sem bir, mert a kereskedő fogyasztó képesség nélküli országban dolgozni nem tud. Ha telnéz könyvei mellő! és irodája ablakából az országban szét tekint, akkor az egy-egy kézen levő siáz és százezer holdak vég télén sivárságát látja. Hiába hu'lámzik azon a magyar kalász aranytengere, a kisgazda és kereskedő szemével nézve sivatag . z, akár a Szahara. A kereskedőnek az az érdeke, amit a legfőbb igazság rejtett ösztöne mindnyájunkban mond, hogy mindenkinek legyen. A kereskedő osztály nem tud meglenni az olyan terepen, amelyen keveseknek sokja van, sokaknak meg semmije sincs. ő közvetíteni akar és ezt nem teheti, ha nincsen mit és nincsen kinek. A magyar kereskedők osztálytörekvései tehát egybeesnek a magyarság gazdasági felszabadításának küzdelmével. A kereskedőktől elvárjuk hát, hogy ezt a szakszervezetüket a politikai küzdelemnek is rendelkezésére bocsássák. ők maguk tömörüljenek mind egy szálig, kitartartóan és lelkesen e mellé a progaganda mellé és legyen ez olyan gerinc, mely köré az országnak minden felszabadulni vágyó eleme lenkodhassék. Az olyan osztály emberei, akiknek érdeke az, hygy független és gazdag legyen az ország, azok a mi embereink. Nem keli nekünk a nagybirtok nemes önfdáldozisa a gazdasági szabadság oltárán. Mert szép dolog a harikiri, de mégis csak biztosabb, ha a mi kezünkben van a kés, ami ebben a hasonlatban a parlament hatalmat jelenti. TÁVIRATOK — Saját tudósítónktól. — Kossuth a királynál. Becs, ápr. 24 Kossuth Ferenc mai kihallgatása egy óra hosszáig tartott. A miniszter visszatérve a magyarházba fogadta az újságírókat, akiknek kijelentette, hogy nem nyilatkozhat a kihallgatásról, mert ennek közlése a minisztertanács elé tartozik. A király — úgymond — kegyesen fogadta, közölte elhatározását s kijelentette, hogy az alkotmányos formákat megőrzi. Kossuth Ferenc Apponvi gróf társaságában délután visszautazott Budapestre. Török forradalom. Bombázzák Konstantinápolyt. A Yildiz-kioszk megadta magát. — Délutáni távirat. — Konstantinápoly, ápr. 24. Az ifjú-török csapatok éjfélkor benyomultak Koustantinápolyba, egyes városrészeket okkupáltak, mig a kaszárnyákban levő legénységet le- fegyvereztók. Hajnali 3 óra óta a mitreillőzök munkában vannak ; hidak, utcák és a tengerpart erősen megszállva. A városban a halotti csöndet csak a fegyverek ropogása zavarja meg. A Yildiz kioszkra a bombák egyre hullnak. Reggeli nyolc órakor a Taxim kaszárny'a volt a küzdelem központja, a mitreillőzök borzasztóan dolgoznak, a halottak, sebesültek százával hevernek az utcákon. A tengerpart felől a bombázást megkezdték. Enver bég katonai attasé az összes diplomáciai kiküldöttek védelmére vadász-csapatokat küldött. A' osztrákmagyar nagykövetséget a katonai akadémia növendékei őrzik. Délelőtt folyamán az ostromló seregnek a Yildiz kioszk Őrsége megadta magát, — Éjszakai távirat. — Konstantinápoly, ápr. 24. Egy ágyúgolyó a postaépület udvarán a szultán száz hivének oltotta ki életét. A rabolni készülő csőcseléket összefogdosták. A Daily Mail More revü tudósítóját az u:oai harcban agyonlőtték. Ugyancsak agyonlőtték az angol nagykövetség titkárát is, aki az utcai harcról fényképfelvételeket akart készíteni. A város képe rémes látványt nyújt, számos középület romokban hever. Letartóztatott volt huszárfőhadnagy. Budapest, ápr. 24. Az aradi rendőrség megkeresésére ma letartóztatták lopás miatt báró Fechtig Ármin elzülött, volt huszárfőhadnagyot, Az Omge elnökválasztása. Budapest, ápril. 24. Az Omge mai ülésén gróf Károlyi Mihályt ismét elnökké választották. Megint Törvényszék! Van a mi közéletünknek egy átkos betegsége, amit ha a nemzet ki tudna irtani testéből, esztendők alatt nagyobb előhaladást tudna felmutatni, mint amennyit századok alatt elmulasztott. Ismerjük mindannyian ezt a bajt 8-AES'Rófch Simon nagy választékú cipőraktárát + + íjánljuk a t. vevő-közönségnek, mint legoloadöb öe?á3áfUsí forrást. Közvetlen a „Pannónia“ szálloda mellett — Sz&tm&r és vidéke legnagyobb czipőraktára. a a jí i ^ a tavaszi és nyári idényre megrendelt valódi schevraux és box bőrből iyL6g6FK0ZL6K készült legújabb divatu fekete és barna színű úri-, női- és gyermek-cipők!
