Szamos, 1909. április (41. évfolyam, 74-98. szám)
1909-04-20 / 89. szám
2-ik oldal. SZAMOS (1909. ápril. 20) 89 ssiw hónapi fogházra ítélte Pártost s a büntetést a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek véve szabadlábra helyezte. A török forradalom Konstantinápoly, ópr. 19. Az uj törökök által elindított csapatok ölövcdj9 már Sztambul »lőtt áll. A Ji'diz kioszkban óriási a rámü iet. EUeatállásra nem is gondolnak. A városban általános meggyőződés, hogy a csapatok a szultán palotáját fogják elpusztítani. Apagyilkosság Börvelyben. Megfojtotta az édes apjá, azután felakasztotta, Borzalmas és vadállalias gyilkosság tartja izgatottságban Börvéty község lakosságát. A gyilkos Balog Sándor jómódú börvélji gazda felnőtt fia, aki állatias módon megfojtotta az édes apját, mikor az aludt s hog'’ a gyilkosság gyanúját magáról elhárítsa a holttestet az istállóban felakasztotta, Tettét azért követte el, mert apja nem akarta könnyelmű, pazarló kezére bízni a jusst. Részletes tudósításunk a vérlázitó esetről a következő : Évek hosszú sora óta tartó ellenségeskedésben éltek egymással Balog Sándor jómódú börve’yi gazda és ennek András nevű fia Balog András könnyelmű, léha ember, aki esztelenül költekezik. Hogy költekezéseit annál szabadabban folytathassa, mindenáron kezébe akarta kaparitani apai jussát. Az öreg Balog azonban ösmerve fiának könnyelmű természetét nem volt hajlandó még életében rábízni a vagyonát. E miatt azután napirenden volt közöttük a veszekedés. A fiú minduntalan zaklatta, brutálisan megtámadta apját, de es hajthatatlan maradt. Az elvetemedett fiú nem egyszer tettleg is bántalmazta édes apját úgy, hogy ez kénytelen volt a bírósághoz fordulni fia ellen. A bíróság el is ítélte Balog Andrást. A büntetést azonban fiától való félelmében meg a békesség kedvéért az apa fizette ki az elitéit fiú helyett. Balog András látván, hogy apja jószántából nem hajlandó a jussát kiadui, rettenetes teltre határozta el magát. A pénzvágy arra a borzasztó elhatározásra késztette, hogy erősza kosán vessen véget apja életének és igy szerezze meg az apai vagyont. E hó 14-én este végre is hajtotta sötét tervét. Estendón, mielőtt apja aludni tért, elbújt az istállóban a jászol alá. Nemsokára jött az öreg Balog, aki szokása szerint a jászolba készített magának ágyat szénából és lefeküdt. Mikor az öreg elaludt, a lelketlen fiú kibújt a |jászol alól, rávetette magát a szűk jászolban tehetetlen öreg emberre s fojtogatni kezdte. Az öreg, szívós természetű ember •falóit ugyan a fojtogatástól, de nem halt meg. Mikor Balog András látta, hogy apjában még vau ól t, kötélből font hurkot vetett apja nyakára s úgy fojtotta meg. Azután kiemelte a ho.tlfce.i6t a jászolból és az is' ál lóban egy szögre felakasztotta, hogy ilyen módon hárítsa ei magáról a gyilkos ság gyanúját. Mikor azonban hire ment a faluban, hogy Balog Sándor mityeu titokzatos módon halt meg, a községbeliek mindjárt Balog Andrásra gyanakodtak. Az esetet fel is jelentették a cseudőrségnek. A csendorség Balog Andrást nyomban előzetes letartóztatásba helyezte. A nagykárolyi járásbiró ág vizs- gáióbirája kiszállott a helyszínére, ahol a holttestet felboncolták. A boncolás megállapította, hogy Balog Sándort meggyilkolták. Testén több helyen ktileröszak nyomai látszanak. Balog Andrást, aki a bizonyítékok suiya aiatt be is vallotta tettet, át- kisériék a szatmári kir. ügyészséghez Kecskeméti Győző Szatmáron. Keresi a rendőrség, Egész komolyan!! Szükségesnek tartottuk a címek közzé azt is odaírni, hogy „egész komolyan*, mert ma már humorszámba megy, ha Kecskeméti Győzőnek, a hírhedt sikkasztóuak a keresésérőí van szó. A főváros félmilliójának el- sikkasztója évekkel ezelőtt úgy eltüut, hogy azóta a világ összes rendőrségének keresése dacára nem sikerült nyomára jutni. Pedig talán sohasem kerestek még bűnöst akkora apparátussal, mint ezt a nagy sikkasztót 20,000 korona vau kitü-.ve a kézre- aeritöjónek s talán ez a szokatlan nagy jutalom az oka annak, hogv hol itt, hol amott tűnt fel a hire annak, hogy Kecskemétit látták De elfogni természetesen nem sikerült s a lázas keresés bele is veszett a sikertelenséget általában követő humorba. Most már régen hallgatott a krónika róla. Tegnap azonban szokatlanul lázas érdeklődést keltett a szatmári rendőrségen a vasúti ál omásról érkező azon hir, hogy a délutáni vonattal ideérkezni látták Kecskeméti Győzőt. Határozottan felösmertók benne a nagy sikkasztet s azt is megfigyelték, hogy a Pannóniába szállott. A rendőrségen nyomban előszedték a Kecskemétül körözésére vonatkozó s már régóta irattárban pihenő aktákat, amelyek mellett — hivatalos nyelven szóivá : — „elfekszik“ a tettes fényképe is. Kiadiák két titkos rendőrnek, akik teljes buzgalomma- és komolysággal hozzáláttak a nyol mozáshoz. Hosszas kutatás után sikerült megállapítani, hogy az illető — bár na gjron hasonlít Kecskemétihez — nem azonos vele, hanem egy á'larn- vasuti mérnök.- Az ügy iratai ilyenformán ismét visszakerültek az irattárba. Színház, Heti műsor: Kedden „Berger Z^iga u Szerdán „Az erdészleány.“ Csütörtökön „Dolován uábob leánya“ (Kendi Boriska jutaiomjátóka.) Pénteken „Nincs elvámolni valója ?“ Szombaton „Petöfi-estóly.“ Vasárnap délután „Szökött katona,“ este „Smolen Tóni.* A Falusi idyll másodszor került színre vasárnap gyér ház előtt. Az előadás igen jó volt, csupán a rendezés körül láttunk némi kifogásolni valót. Például, hogy csak egyet említsünk, a délutáni uzsonnánál vagy minél kalapban magáuháznál nem szoktak szórakozni. A szereplőkről már előzö'eg megemlékeztünk. Itt csak Felekit emeljük ki, aki az ügy nők szerepében igen helyes volt, úgyszintén Sándor Julia is. Kendi Boriska jutalomjátéka A saison drámai előadásainak uöi szerepköre kizáró!ag a Kendi Biriska vál- laira nehezedett. E szerepkörnek leg- elütöbb nuánszait állandóan annyi gondos előtanulmány után és olyan művészi kidolgozással játszotta meg, hogy a publikumnak igazan örömmel kell a csütörtöki alkalmat, Kendi Boriska juialomjátékának estéjét megragadnia, hogy elismerésének impozáns számú megjelenéssel és éléuk tetszésnyilvánítással adjou kifejezést. A művésznő „ A Dolován nábob leánya“ cimü darabban fog ez estén fellépni. A füst. Kacér ígnácz Füst cimü színdarabja a mai napon elhagyta a sajtót. A könyv igen modern és nemes egyszerű kiállításban lapunk nyomdájában készült. HÍRROVAT. Ágyő Madám ! Agyő Madám! A váló óra Sietve jött el. Ég vele! Elmegy az álmok álmodója Ezernyi bánattal tele ! Azért, hogy Önnek szőke asszony Szívélyes búcsút zeng dalom: Nem akarom, hogy megsírasson Legyen enyém a fájdalom! Bizony — hiába szánakozna Az esztelen fiú felett Reám vigságot úgyse hozna, Nem űdvözítné lelkemet. Őrizze meg bohó szívemnek Dalokba öntött könnyeit És tárja fel kis verseimnek, Enszive titkos rejtekit! Ígérem, hogyha bárhol élek Az ihletett szent gondolat, Ha csüggedek, avagy remélek: A Múzsa — mindig Ön marad! Cserébe Öntől mit se várok Tudom, hogy úgyis hasztalan Elég ha én búsongva járok, Elég, ha sírok — egymagám! Csupán csak egyet ! Arra kérem, Hogy mig a vigság környezi: Legyen az ifjú majd eszében Ki lantját — Önnek pengeti! Agyő Madám! A váló óra Sietve jött el. Eg vele! Elmegy az álmok álmodója Ezernyi bánattal tele ! Sipos Zoltán. Kisvárosi idill. A „Falusi idilP-t az elmúlt napokban kétszer játszották nálunk és örvendetes módon türelmes éí elfogulatlan fogadtatásra talált. Amit megérdemelt, mert ügyes darab és egy hibája van. A hibája az, hogy olyan messzi távlatba és világításba helyezi a cselekményt illetve annak hiányát, hogy egyikünk se érzi magát cé!ozva vagy pláne találva. Nyugodt fölénnyel szemléljük a sivár, kiaszott falut és annak félre- fejlödött, szomorúan félszeg mivelt- 8égét Mert ne feledjük azt, hogy nem a bűn és a korrupció fontos ebbeu a darabban. A szerző különb ember annál, semhogy ilyen kézenfekvő felfedezésekre pályázzon. A szerző arra a nehéz feladatra vállalkozott, hogy semmit ecsetelje. Azt a sok mindent, ami a falun nincs. Gyöngédség: — nincs; elnézés: — nincs; Ízlés: — nincs; látókör: — nincs. Mert hiszen ha positiv gazságokat keresünk, akkor ebben a falunak csak kisipara van, és az élet felületére vetődő árny és szenyfoitok sokkal nagyobbak a tőzsdén, a nagy urak klubbjaiban és a politikában, mint Mucsán Igazi, tudatos szép bűnök sincsenek a falun, mert ezek is csak kifejlett lények számára vannak fenntartva. Ebben a világításban aztán a falusi panamák is csak nemlegességek a Lengyel Menyhért darabjában. Mikor azonban ezt megállapítjuk, akkor a szerző megfigyelése túllépi a falu határait és fedni kezdi Budapest kivételével hazánk városainak életét is. Nincs itt sem semmi baj; apró gazságok, telhetetlen de egyúttal tehetetlen maliciák; kis pénzbe menő paklik és a kapuba illő szerelmi kihágások : — mindettől még nem fordul fel a világ. De ami aztán itt is hiányzik, az nem kevesebb, mint a falu aszálya. Szabadság, a szabad Ítélet nemes könnyedsége, a látás szélessége és az Ízlés városi fejlettsége, az elnézés nagyvárosi közönye : — ebből nálunk sincs több mint Csengerbagosou. Miután pedig a több a kevesebbet is magában foglalja, szerző nyugodtan keresztelhette volna a darabját „Kisvárosi idill“ nek. Baxaroff Eljegyzés Kiss Pál eljegyezte Varga Mariskát Csengersimáról. Könyvelő választás. Á szatmár- vármegyei Takarékpénztár r. t. tegnapi igazgatósági ülésén az intézetnél megüresedett könyvelői állásra Kreiter Pált választotta meg. 1600 m aW,t <"“alt Sámuel ígnácz posztí üzletébe, melyet; alHatmi Vitclttfot = adatnak el 1/ ' legjobbat és legolcsóbban TD Km fi O A W DÓR kávékereskedónél Hm |\ ^WD tßr beszerezhetünk ^ ^ ^ ^ ^ ^ IN U U XV Szatmár, Kazinezy-utca lö sz. ■ * ** „Mokka keverék“ cégem különlegessége 1 kg. 4*40 korona, villany erővel pörkölve.
