Szamos, 1909. február (41. évfolyam, 26-48. szám)
1909-02-28 / 48. szám
5 ik aidai. SUMOS (lyO». fahr. 85 ) 4# álmából falcért piaoár betörőknek tulajdonított a amiért az egész ház «ép felfegyverkeeafct. A mulatságos betörShistórián most, sokat nevetnek a mészáros társaságokba». A jogász pr imáa női-zenekarral a, gróf Károlyi kávéháíban Színház. Heti műsor: 28 áa, vasárnap d. u. Israel, szinmü. Félhelyárak. 28 án, este (Jtl baba, operetté. Pa- ratlfta. „A füst.“ Infanterist Ignácz Kaoíér •aem léphetett tegnap a lámpák elé a meg-megujuló tapsvihar dacára sem, mert ő most katona, már pedig a katouaóiet az nem komédia. Nevét bizonyára ismerik lapunk olvasói, azokból a könnyed, csengő versekből, amelyekben f-!csiíiaut a termószeíadta tehetség. Miit Kaczér Ignácznak ninos talán 5-6 középiskolán kivtil más „papirosra“', de megvan nála az, amit az iskola pad jai nem nyújthatnak. Vigjátóka. „A füst,“ dacára, hogy ismeijük képességeit, meglepett ben- biiuket egyszerűségénél, íiuotn témájánál, humoránál és minden modern trükkmente3 levegőjénél fog7a. S ami még a legmeglepőbb : a nyelvezet, a verselés. Eí az egykori booher-gver- raek oly pompás, zamatos magyarsággal és mesteri verseléssel ir, ami feltétlenül a legszebb jövőt fogja biz* tositani számára. A darab a 17 ik században játszódik le, visszaadva annak egyszfrii, nyugodt képét. Jelentéktelen az egész témája, mégis megkapó, figyelemre méltó. Az az egy hibája van. hogy nem a mi közönségünknek van ké szítva, melynek ízlését már kiraffi- nálták a frauozia kaviár és trückre alapított kasseadarabok. Bár hisszük, hogy ennek dacára nagyon sókan lesznek, akik öt most is megértik és méltányolják. Ez kezdet volt, még pedig egy fényes jövő kezdete. A darab meséje a XVII. század végén játszódik le. A pipázást az egyház s a törvény istentelen véteknek nyilvánítja s szigorú büntetéseket szab reá. Lőrinczy György, jómódú közneme3 rászokván erre az újabb élvezetre, nagy titokban szobájába zárkózva áldoz a füstnek. Visszavo- nultsága kezd mind a nemesi porta, mind a kisváros népe előtt föltüuővé válni s lassan-lassan kialakul a fáma, hogy Lörinozy uram a sátánnal cimborái. Ezt Ő is megtudja, amikor Répa Márton közismert kalandor beáilit hozzá azzal a kéréssel, hogy fogadja tanitványul. mert mindenáron megakarja tanulni az ördögidázés mesterségét. Az öreg persze kidobja Répát. Klára, a ház öreg cselédje a kisváros elsőrendű pletykaszállitója eltökéli, hogy nem nyugszik addig, inig rajta nem osipi a gazdáját, amint az ördögökkel trafikál. Közben persze rájőa az igazi titokra. EtŐrinszy kéc- ve-kéri a oselédjét, hogy amit látott ki ne kürtölje, mert ha, megtudják pálcát törnek ősz feje fölött * megbélyegezi ember, eklézsia, törvény. Ez hossza* porié* után megpuhul s megígéri, hogy hallgatni fog, de előre kijelenti, hogy a hallgatásnak nagy lesz az ára, K'ára ugyanis megígérte Erzsi ne..;, Lörinozy leányának, hogy nyelve hegyével * ha kell ésszel küzdeni fog azért, hogy a leány és Pótka Imre egymáséi tegyenek. Az apa báró Kakukfalvyt akarja jövau dobeli vejéül, bár amikor megtudja, hogy a báró, mint bojkottált labanc főnemes seho feleséget szerezni nem tud, nem igen ragaszkodik már tervéhez. Ezt azonban mutatni nem akarja, mert K ári annak örvén, hogy a nagy titkor. megőrizni uem tudja, el.zadi az öreg dohányzó készletét * csak oly föltétellel hajlandó visszaadni, ha Lörinozy elöstaeri a fiatal szerelmesek istenadta jogát. Lőrinczyt ez a füst-kiéheztetás megtöri. Folyton a pipára gondol. Beszélni sem lehet hozzá, oly szórakozott, akár egy szerelmes siheder, A báró azonban, kit egy végrendelet a gyors megházaso- drtsra kényszerít, türelmetlen. Répát, aki hazugságaira! befonja, kéri fel ügye közvetítésére. Ez egy gaz ürügy at pján kic-alja a báró minden aranyát s kalandor eszközeivel meg is próbálja a dolog sürgetését. Lőrinczy utóbb unja a komédiát és belefárad a küzdelembe s miután a bárót kikosarazta, kijelentvén, hogy Erzsi P^tka Imre menyasszonya, Répát ie lep ezi s kidobja. Klári visszaadja az öreg pipáit egy kivételével. Köz* ben ugyanis ő maga is rászokott a füst élvezetére a az öreg Lőrinczyt csakis e szavakkal tudja végkóp megnyugtatni : „Hallgatásom örök zálogául megtartom im. ezt a csi- bukot.“ Az előadás zsúfolt ház előtt folyt le és az érdeklődés óriási volt. Nagyon féltünk a darab vers formája miatt, mert a betanulásra nem volt meg a kellő idő és próba. A megszokott súgó is hiányzott Színészeink ennek dacára is szépen és kedvvel dolgoztak. Gárdonyi Teréz, kinek a leghálásabb szerep jutott, jóiíü humort vegyített játékába. Somogyi felfogása nagyon helyes volt, kitünően maszkírozta magát. Her- czeg eltekintve attól, hogy itt-ott döcögött, bevitte művészetet a darabba. Sipos, Halász H, eredménnyel dolgoztak. Reméljük, hogy a darab a további előadásoknál még nagyobb sikert fog eredményezni. A szerzőt a társulat tagjai elismerésük jeléül pálmaággal tüntették ki, a közönség is előlegezett bét szép babérkoszorút, a mit Kaozér igazán megérdemelt. (ü) HÍRROVAT. Tudom . . . Tadom, ha künn az esti fényben Vidám beszéd közt jár a nép Remegve várom, hogy kisérjem, Mint öntudatlan néma gép ! Tudom, hogy ébren álmodásom Hiába immár ! . . jól tudom ! Hogy céltalan a bolyongásom És utam hasztalan futom ! Tudtom, kegy álmomat valóra Váltani sohasem lehet ! És innen — majd ha iát az óra —* Tudom, hogy vi*zuak »ágenset í tipo» Zoltán. Őnagysága a hétről. A tegnapi napos Őnagysága, ki lapunknak vasárnapi csevegője, agy illatos levélkét küldött hozzánk, melyben tudatta, hogy kedvelt híve é* tolmácsolója elutazott. Visszavonult a világ zajától é* a Vérke lomha partján, valahol Baregbea készül X-ik szigorlatára. Őszintén megvallva. megvoltunk lepetve, mert bármennyire is méltányoljuk törekvéseit, búcsúszó nélkül, de előleggel távozott. Ez pedig egy olyan súlyos beszámítás alá eső körülmény, ami azt fogja eredményezni, hogy munkatársunkat ezen fegyelemsértésért két. hónapra — valószínűleg, hogy úgy sem fog jelentkezni — eltiltjuk a csevegéstől. Szóval, úgy állottunk, hogy Őnagysága a hétről kénytelen lesz hallgatni. E"z pedig egy hölgyre, amint nagyon jó! tudjuk, igen nehéz feladat. A véletlen azonban agy hozta magával, hogy riporterünk a szokott pihenéséből már délután három órakor felkelt és váratlanul beállított a redakcióba. Gyorsan közöltük vele a helyzetet, majd tiszta gallért ho zatva számára Koós Gábortól, jótanácsokkal és pár korona előleggel, krizanl nélkül, útnak indítottuk Önagy- ságához. Riporterünk vállalta az ügyet. S3- tót este volt, mikor hazajött derült arccal, kabátja alatt négy C3ásze theával ét megfelelő rummal, zsebében pedig megszámlálhatatlau hixos cigarettákkal, mit emlékül hozott el a barátságos nagyságos asszonytól. —■ Micsoda fogadtatás! Micsoda sonka és milyen nagy szellem ! — Sakál ur térjen a tárgyra és ragadjon tollat! — szólott főszerkesztőnk, ki leggyönyörűbb cikkét felejtette el megírni a mai számra. Néhány óra múlt el, mikor Sakál ur elkészült a következő riportjával : „Megigazítottam nyakkendőmet, hajamat a megfelelő rendetlenségbe hozva, bekopogtattam Ö nagyságához. Moudauom sem kell, a nagyságos asszony elragadó volt. Mindjárt kis bsglyasonmak szólított és e>kezdett csevegni és csevegett legalább négy tárcára valót, melyből azonban én nagyon keveset jegyezhettem meg, mert őszintén mondom, nagyon lefoglalt a osemegózós. Persze, elsősorban a Nőegyesület pompás utolsó farsangi mulatságát vitattuk meg, melyet Iza mama elvi- tázhat&tianul felségesen rendezett. Meg kel! adni, monda Őnagysága, ki szintén ott van mindenütt, ha mulatni kell a szegópyekórt, osak a nők tudnak összehozni valamit és itt is csak a Nőegyesület, — Különben fiatal barátom, hogy tetszett magának Fejes Mariska, a kis Pierette ? —• Nem szép maguktól, hogy re ferádájukban alig, hogy éppen csak megemlékeztek róla. Pedig oly bájos volt az a kis aranyos osöppség, hogy már Síposnak szólam is akartam, hogy verseiben modellnek is felhasznaihatná. Apropos! Mit szól eh»z a Síposhoz. Többre tartottam azt a fiút, de miófa megtudtam, hogy az egész színpadi művészete osak egy szőke asszonynak szól, most látom csak, éppen olyan komédiás, mint * többi No de nagyságos asszonyom, még most sem mentettük ki magunkat a raferáda miatt, vagyis inkább a jelzőkkel való takarékosságért, — engedjen egy percre nyilatkoznom — mert igazán oly bájos volt a felvonuló virágsereg, hogy kár lett volna holmi bauáÜ3 jelzőkkel elárasztani. Szóval, tetszett Önöknek is, no de nem is csoda, F óra oly teljes pompájában lévő rózsa volt aranyszöke hajával és a virágok, különösen a gyöngyvirág ..... Nem tünt-e fel Önnek, hogy a négyesnél mozgósítva lett n.z egész bálterem, ami utóvégre ebben a mozgósítási időben nem is olyan különös. Látja, ez az a tánc, amelyhez mindenki ért ós a végén mégis soha sem sikerül. Mondja, ki volt az a feltűnő fess, fehérruhás, idegen, magas hölgy, aki oly sokat táncolt és szinte versengtek a karjaiért? Nagyon furcsák a férfiak, a többi leányok csoportosan ültek és maguk folyton ott settenkedtek körülötte. Hja, \ez olyan volt, mint akár csak maguknál a szenzáció. A „nie da gewesen“ ingere. Hallom, ma este pimmier lesz a 8sinházban. Valami Kacér nevű színdarabja kerül bemutatásra. Ki ez a fiatal ember ? Infateriszt az 5 ik gyalogsadban, mondottam kissé tartózkodással, különben igen jeles, tehetséges fiatal iró. Fi done ! Még önkéntességi joga sincsen és színdarabot ir. No ez merészség, De nagyságos asszonyom, mondottam, ez egy született tehetség. Pompás, gördülékeny versformában irt meg egy nagyon finoman átgondolt darabot. — Na meglátjuk, megnézem magam is. Ekkor már a negyedik theát ittam és uem volt semmi elpusztítható előttem. Őnagysága lelkemre kötötte, hogy diszkrét legyek, amit jelen soraimmal azt hiszem, elég élénken be is igazoltam. Liky. Cs. Nagy Sámuel távozása Gs. Nagy Samu a Fonciére titkára, mint múlt "számunkban megírtuk vezértitkárrá Szabadkára áthelyeztetett. Ez alkalomból városunk előkelőségeiből egy igen szép számú társaság buosu összejövetelt tartott tegnap este a Társaskörben, hol rendkívül mdeg hangulatban búcsúztak el a társadalmunkban ily rövid itt tartóz kodása alatt is páratlan népszerűségre szert tett és közkedvelt férfiútól, akinek távozásával városunk egy agilis és m'nden tekintetben kiváló polgárát veszítette el. Esküvő. Brachman Emil órás és ékszerész ma tartja esküvőjét Szabó Jolánnal, Szabó Lajos asztalos mester leányával. Esküvő. Nagy József m. kir. posta ós távirdai segódszo’ga mároius 1-én tartja esküvőjét Tar Rózával, Kis- peleskén. Az 1909. évi ujdónÜF* Elsőrendű gyapjúszöveteket Női coatdm szőveságok figyelemre :: :: méltók. :: :: 1 W61SZ Gyulánál kaphatunk, Szaimar, Deák-tép 21. | vetek nagyválasztékUtólérheietlen olcsó árak! m Utolérhetetlen olcsó árak!
