Szamos, 1909. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1909-01-28 / 22. szám
XXXXI, Mein*. íiatmar, 19ÖS január U 28, csä'MSl. 22, siä-a. FCGCJETEiEW POLITIHAI MPILAP. E i e $ i z e t á s i dij Heiyben: egy évre Í2 K. félévre 6 K. V« évre 3 K. 1 hér a I K. Vidéken ■ * » 16 . n 8 „ ,, 4 }, n 2 )f Egy szám ára 4 fillér. SZERKESZTŐés Siói: ÓHIVATAL: hákócri-atexe §•. sz. Tele on: 107. an*w.v:.aa <Uis.fc Sxatmaroa, « 1 •«. ' íifB'esia.ó»*1'. i>*e.i©»rtok HIRDETÉSEK: Készpénzüzeté* mellett a Segjutányosabb árban közöltéinek Myiltlér sora 20 fillér. Az apró hirdetések közölt minden ssó 4 fillér. 3 fenyegető levél. 200 talmudist® veszélyben. 15 éves gyepek 6 ember ellen. A kebesi szörnyeteg. 1500 kivándorló a Tiszántúlról. Nehéz helyzetek. (T.) Ennek a lapnak tegnapi száma közölte és kritizálta képviselőnknek az adóreform kérdésében tanúsított magatartását. Sietünk megjegyezni, hogy nem a mi képviselőnk volt az egyetlen, aki a javaslatot tarthatatlansagának hangoztatása után megszavazta, és tegyük hozzá azt is, hogy a többségi párt értelmi erejét és szakismeretét reprezentáló képviselők osztoztak ebben az eljárásban. Ebből aztán az is megallapit ható, hogy egy alapjában egészségtelen parlamenti helyzet és egy alapjában teljesen felbomlott közélet szervi zavarait kell látnunk abban, hogy a legjobb törekvéseknek kell éppen a ferde helyzetek ilyen útvesztőjébe belebonyolódniok. A politikai elmezavar, amelynek idétlen szülötte a mai helyzet, minden kiábrándulás dacára egyre tovább tart. Még mindig nem a szabadvéie- mény kérdése az, hogy valaki beáll-e vagy sem, a koalíciós szövetkezetbe, hanem a hazafias becsületé, vagy becstelenségé. Még mindig teljes politikai száműzetés és fej vesztés a következménye annak, ha valaki szembeszáll azzal a tömbbel, amely holt suiyként nehezedik közéletünkre és annak történetét az utóbbi években példátlan módon beszennyezte. A gondolkodó ts gondolkodni tudó képviselők tehát az elé a dilemma elé vannak állítva, hogy vagy vállalják jobb hitük és jobb tudomásuk ellenére az uralom rém- tetteit, vagy lehetetlenné teszik magukat. Ezen utóbbi esetben aztán lehetetlenné teszik a kerületi érdekeket is, melyekre pedig olyan féltve vigyáznak azok a kerületek, amelyek ugyan elvesztették az elfogulatlan ítélőképesség utolsó maradványát is, de élénken megőrizték a józanságnak azt az alfaját, mely mindenfeie fordulatok között is szem előtt tartja azt, hogy a kerületi érdek hathatós képviseet nélkül ne maradjon a többség és a kormány előtt. Itt tehát zsarolással állunk szemben, amelyet az uralom üz és amely csak szavazatért hajlandó a kerületnek megadni még azt is, ami minden további nélkül is megilleti, A kormányzat erkölcstelensége és a közvélemény gyógyíthatatlannak látszó tébolya találkoznak aztán abban a nehéz helyzetben, amelybe együttesen sodorják a képviselők értelmiségi osztályát. Mert szomorú bár, de való, hogy a parlamenti képviseletnél is meg kei!, mert meg lehet tenni ezt az osztályozást. Magyarország mai „államiéi fiai“ - nak zöme nem kerül ebbe a dilemmába. A tudatlanságnak és beszámi:- hatlanságnak minden felelősség alól teljesen lelmemő bűvös talizmánjával állnak a közélet problémainak viharai között. Nincsenek, nem lehetnek kételyeik, mert kételkedni — azt tudni kel). Egyszerű és világos feladvány áll előttünk. „Hogyan lehetne képviselőnek maradni az idők végéig?“ És ezért vannak olyan harmonikus és természetes szövetségben azzal a kormánynyal, amelynek szintén csak az az egy megoldandó kérdése van, „hogyan lehetne kormányon maradni most és mindörökké.“ Ámen! Fújja erre az ország szavazati joggal biró népe és ebbe a fenséges összhangba belesajdul töprengő, gondolkodó férfiak-lelkiismerete. Mi sajnáljuk őket, de nem segíthetünk rajtuk. Válasz aMerényletére. JJr. Ólat* József. A „Heti Szemle“ cimü hetilap 1909. évi január 20 iki 4 ik számában „Merénylet Szatmáron !u stb. hangzatos óim alatt egy másodikeikket közölt le, amelyben bárha nyíltan meg nem nevez, velem foglalkozik, engem támad s ha tudna s kapható volnék, talán ki is oktatna arra nézve, hogy mint „katholikusnak anyakönyvelt“ ügyvéd s törvényhatósági bizottsági tag, minő szemüvegen nézzek, lássak, égy a közérdeket ; minden izitíen érintő fontos kérdést, as egyfogalommá olvadt Verböczy-utcai körút megnyitását, a zárda-kert átvágását s a kir. katb. uj főgimnázium elhelyezését. Bér elvem, hogy névtelen hősökkel sikra nem szállók, mert a névtelenség homályábau burkolódás hasonló támadás elől nézetem szerint bárkit is mentésit, mégis, mert a szó legszorosabb értelmében is közügyről b ennek megrontásáról, ez iránybani ténykedésem eélzatos elferdítéséről van szó, a fenti cikkre válaszolni vagyok, kénytelen. Hát igen, én katholikus vagyok még pedig ősi ágról, jó katholikus, de szabad meggyőződéssel. Hitem semmiben sem gátol, ami hasznos, jó és törvényes éa legkevésbé ha nyilvánítanom kell azt, amit feltételezett intelligens voltom; modern korbeli (ismereteim, a közjó érdekében, a jelen esetben egy fél város fejlődése s egy teljesen modern uj iskola elhelyezése tárgyában diktálnak. A kérdéses alkalommal is csak ezt s igazmeggyözödóssel csak ennyit tettem. S ha t. eikkiró ur szemében ^„Merénylet* ám legyen, én önt feltételezett jóhiszeműségében más meggyőződésre vezetni talán nem tudom, de ha nem is tudom ezt megtenni, büszke leszek mindenkor ezen „Merényletemre“. No de lássuk hát mi is az a „Merénylet,“ s rui történt e hó Il-én a törvényhatósági bizottsági gyűlésen ? Ai következők: A polgármester vé leményezés és előzetes felhatalmazás kinyerése céljából előterjesztette az uj főgimnázium elhelyezésére/ s a régi épületek átvételére vonatkozott és szakbizottségiiag már helyben hagyott javaslatait. E szerint a város, ha megfelelő helyen megfelelő telket tendő (3000 négyszögöl) adna az épi uj főgimnázium részére, a régi gimnázium tulajdonába jutna, amely ismét más célok megvalósítását segi tené elő. Előadta a polgármester, hogy a kérdéses telek megszerzésére hármas terve volt, ezek közül úgy ő valamint a minisztérium is legkedvezőbbnek a zárda kert átvágása s a Verböczy- utcai körút megnyitása folytán a zárda kertjéből elvágandó (1500 négyszögöl) s még ehhez a kisajátítandó, avagy megszerzendő telkekből elő álló területet találta, de mert az csak egyezség esetén voina kellő időben megszerezhető, bár a békességes megoldás kizárva ma sincs s a régvárt utca megnyitás is remélhető, egyelőre számba aligha jöhet. A másik terv a Kölcsey, Zrínyi, Bátbori utcák és Káro;yi-köz által övezett négyszögterületet ölelte fel, de mert e helyen nem kevesebb mint 30—35 házastelek volna drága pénzért megveendő s szükség esetén még drágább áron kisajátítandó, ezen tér vét. sem igen tartja megvalósíthatónak. Marad tehát a harmadik az Ist- ván-téri terv. Ez a Eozenblat Józsefiéin szeglet s a. Spiri féle házig tér j’edÓ szomszédos 6 telekből aílána elő. E terv megvalósítását úgymond különösebben csak egy dolog akadályozza s ez a szeglettelek drágasága, amely tehát ügyieket kisajátításra adna okot. Ezután felemlítette még a polgár- mester, hogy több inás tervei is voltak, de úgy ö, valamint a szakmi- nisterium és vezetőség is e hármat tartják legkedvezőbbnek stb. (Folyt, köv.) A helyzet. Justh levizsgázott. Függetlenségi kabinet. Justh audienciája nem eredményezett egyelőre ugyan döntő elhatározásokat, de a politikai helyzetben mindazonáltal lényeges változásokat okozott. Először is a függetlenségi pártot, egy táborba egyesítette az önálló bank mellett, másrészt pedig siettette az eseményeket, amelyeb előreláthatólag Andrássy bukására, a koalíció felbomlására és a függetlenségi pártnak kormányra jutására vezethetnek. Minden jel arra mutat, hogy az egész fcankakeió főcélja, a függetlenségi kormány utjának egyengetése, A politikai körök érdeklődbe most a bankbizottság pénteki ülése felé irányul. Itt olyan kijelentéseket várnak, melyek a helyzet tisztázására vezethetnek. Baböesay Sándor, a balpárt elnöke indítványt fog előterjeszteni az önálló nemzeti bank felállítása tárgyában. A képviselőház ülése. Budapest, jan. 27. Az ülésen Justh (Jyula elnököl. Az adóreform. Várady Imre. a délvidéki kisgazdák sérelmeit sorolja fel. Sürgeti a kataszter revíziós. Elfogadja a javaslatot Pető Sándor a mai osztály parlamentet nem tanya illetékesnek az adóreform tárgyalására s kétségbevonja azt, hogy a keresti adónál ne lehetne a progress) vitást behozni. Nem fogadja el a javaslatot. Földes Béla a javaslat mellett beszél. Wekerle Polit Mihálynak egy régebbi interpellációjára válaszol. Az ülés Tálos és Surmin interpellációja után fél négykor véget ért. Incidens két honatya közt Budapest, jan. 27. A képviselőházban Földes Béla beszéde közben, Sümegi Vilmos több képviselővel a bankkérdésről vitatkozott. A közelben ülő Ugrón, Sümegi éréeira odaszólt : „Szamár beszéd!“ Sümegi erre azt felelte : »azt nem ön dönti el, hogy én szamár módra beszélek,; itt. elvb'üségről van szó s en az vagyok.. De o.i nem az. Ea a kormánytói még sohasem kértem semmit sem !“ Áz átférnék egyelőre még nincs folytatása.
