Szamos, 1909. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1909-01-26 / 20. szám

20. 87?”. jr Vf, Q nui i>toi?aiTi­____________________________inm, 1309. {Miiár M 26, tiM. __: FE GGETLEM POLITIKAI MP1LAP. Előfizetési d ij: Helyben: egy évre 12 K. félévre 6 K. '*/* évre 3 K. I hóra I K. Vidéken: « n 16 . „ 8 ,, 4 ,, ,, „ 2 „ Egy s£ám ára 4 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Ráköczi-utczs 9. sí. Tslefon: !07­Mindfia'.Oiud dijai 9mÜ»«m, fi l*f «<«taaeok HIRDETÉSEK: Kószpémftr.elés mellett a íegjutányosabb árban Közöltéinek Myilítór sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. A vörheny újabb áldozata. A járvány szünőfélben. A budapesti vöfös mellé nyes. A magyar respublika. Ignotus egy ötletében igy irja le agy ateista gondolatát: „Iste­nem, müveit ember létemre csak nem kívánod, hogy higyjek benned?“ Amennyire istentagadók az ilye­nek, annyira vagyunk mi magya­rok respublikánusok. Hívei vagyunk a köztársaság formáinak, mert a Habsburgok minket sohasem ér­tettek meg, másodszor, mert az tagadhatatlanul olcsóbb. A civil­lista kitesz 10 millió forintot, egy elnököt pedig el lehet tartani két­százezer koronából. S ez a néző­pont — elődünk — nem a leg­utolsó. Aztán meg mi már bizony kevésbé tudunk hinni az uralko­dók isteni származásáaan. Tudjuk, hogy azok is emberek. S megtör­ténik, hogy a születés véletlensége revén milliók lelett lesz valaki ur. Mi talán sóvár rajongói mara­dunk a legdemokratikusabb állam­formáknak. De ha egyszer rajtunk állana, hogy válasszunk a respub­lika és monarchia közt: egy kevés fontolgatás után mégsem mernénk a köztársasági formák után nyúlni. És talán sikerül Nagy Györgynek a republikans pártot megalakítani — az ő ötlete teszi ezt a témát aktuálissá — de bizony a respub­likából még a dédunokáink sem fognak enni. Valaki azt mondta, mikor az ötletet hallotta: „A magyar respub­likát még csak el tudom képzelni, de nem tudom elképzelni a ma­gyar köztársasági elnököt “ A szü­letés és vagyon fensőbbségével még meg tudunk alkudni, de más­sal nem. Mikor valaki a szürkeség­ből tör utat a parlamenti szerep­lés mezején, azt a közvélemény lekicsinylő becsmérléssel fogadja s annak tovább fejlődését vagy kö­zönnyel veszi, vagy pedig letöri. S ha már mindent fel tudunk tenni, az már igazán kizárt dolog, hogy egy tímárnak, vagy falusi gazdának fiát válasszák elnöknek. Inkább talán egy grófot, vagy herceget. Hat akkor inkább marad­junk a dinasztiáknál. Mert a történelemnek csak egy embere lett volna képes azt meg­teremteni. Az is Debrecenben volt, de valamivel komolyabb időben, mint most a balpárt. Az pedig Kossuth Lajos volt. S bizonyára elég bölcs volt ahoz, hogy a lügget.en ségi nyilatkozat után nem prokla- málta a köztársaságot. Azóta pedig még mindig nem évültek el az ő igazságai. Pár év előtt Szerbiának lett volna alkalma köztársasággá ved­leni s mégis dinasztiát vett a nya­kába. Kinevettük őket. S lám, mi­helyt a respublika gondolata köze­lebb ér, önkéntelenül érezzük, hogy mi sem tennénk másként. S ha — a szintén elképzelhe­tetlen eset — bekövetkeznek, hogy a Habsburg-ház kihalna, mi két­ségbeesetten keresnénk valaki után, akinek a huszonhetedik őse révén valami ici-pici kis jogcíme lenne a magyar koronára, semhogy nekünk el kellene ismerni valakiről, hogy a legkülönb valamennyiünk közül Ä szatmármegyei gazdák nj elnöke Elfoga dta a jelöltséget Küldöttség gróf Telekynél. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület elnökségéről Kende Zsig- mond cs. és kir. kamarás istván- di-i nagybirtokos, mint ismeretes különböző okok miatt lemondott és az elnöki szék már több hónap óta betöltetlenül állott. Az elnöki állásra, több irányban indultak meg a kombinációk, mig végre Teleky Géza gróf v. b. t. t. volt belügyminiszter személyé­ben állapodott meg egyhangúlag a választmány. E hó 24-én délelőtt a Gazda­sági Egyesület tagjai közül az elnökjelölt előtt Szeőke Barna ve­zetésével küldöttség jelent meg. hogy köztisztelt főrendet az állás elfoglalására kérje. A küldöttség tagjai a követke­zők voltak: Kende Zsigmond, Szeőke Barna, Domahidy István, Domahidy Viktor, bér. Kováts Jenő és Miklós, dr. Keresztszeghy Lajos, Szerdahelyi Ágoston, Bö sznrményi Zsigmond, Domahidy Pál, Teitelbaum Herman, Kölcsey Gábor, Pethő György, Jékey Zsig­mond, Jékey Mór, Bay Miklós, Radó Bertalan, Poszvék Nándor, dr. Haraszthy Béla, Madarassy De'SŐ, Böszörményi Emil, Daróczy Endre, Vilagossy Gáspár és Bu day József Szeőke Barna alelnök a Gazda­sági Egyesületnek tiszteletét, ra­gaszkodását s azt a kívánságát fejezte ki, hogy Teleky Géza gróf vállalja az elnöki méltóság tiszt­jét. Teleky Géza gróf meghatva mondott köszönetét a bizalomért, a jelöltséget elfogadta, munka- program rmjában hangsúlyozta, hogy főtörekvése mindig az lesz, hogy a magyar fö d mindenkor a ma­gyarokká lehessen. Délben Boromissza püspök, gróf Teleky Géza s a küldöttség tagjai­nak tiszteletére fényes ebédet adott. Szatmar az adóreform ellen. Nem kell a javaslat. Az egész ország adózó polgárait fenyegető és létérdekében megtá­madó perfid támadásra, melyet a kormány az uj adóreformjával in­téz a keresők osztálya ellen az egész nemzet talpra áJl,\ inzultus ellen felemelje szavát. Senkinek sem tetszik ’^"ja­vaslat, de mindenkit megkárosít az a törekvés, mellyel a miniszterei- nők a nagybirtokosok malmát hajtja. A merénylet impozáns tüntetésekre adott alkalmat, melyet a polgárság sietett is megragadni. Tegnapelőtt, Vasárnap Szatmár város értelmisége adott kifejezést a javaslat elleni erős undorának s annak, hogy nem kívánja azt törvényének. Az Országos Magyar Kereske­delmi Egyesülés akciója folytán az egyesületnek itteni képviselősége hivott a javaslat ellen tiltakozó gyűlést, melyen tekintélyes számban jelent meg főleg a város kereskedő A gyűlést Páskuj Imre az Omke képviseletének elnöke nyitotta meg, ki röviden vázolta az uj adótör­vénynek a kereskedőkre, iparo­sokra és értelmi foglalkozásúakra sérelmes intézkedéseit, aztán a jegyzőkönyv vezetésére dr. Fekete Dezső ügyvédet kérte fel s átadta a szót az Omke kiküldöttjének dr. Katona Sándornak. A mindvégig figyelemmel hallga­tott és rendkívül tartalmas beszéd­ben dr. Katona Sándor kimutatta, hogy ez az adóreform nem más, mint egyik láncszeme a jelen kor­mány következetes kereskedelem és iparellenes politikájának. Ajkán a magyar ipar pártolásainak és a magyar kereskedelem fejlesztésének jelszavával, és keblén a tulipánnal, mint a jelszavak szimbólumával tulajdonképp) minden törvényjavas­lata e kormánynak újabb inzultusa a kereskedő és a kereső osztály ellen. így az adóreform is. A törvényjavaslatot annak indo­kában úgy állítja oda a miniszter- elnök, mint az első kísérletet az adó leszállítására és mostani adó­rendszerünk aránytalanságainak meg­szüntetésére. Meggyőző érvekkel Tüdőbetegségek, hurutok, szamár­köhögés, skrofuiozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Hóeke" eredeti csomagolást. R Hoffmann-Lá Eéthe Jk C«. Basel (Svájc) „Roche“ Kapható orvos) rendeletre a gyógyuertfnfe» ban. — Ara üvegenklnt 4.— korona.

Next

/
Thumbnails
Contents