Szamos, 1909. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1909-01-14 / 10. szám

2-ik oldal. SZAMOS (1909. január 14.) li. szám. a feldühödött munkássereg a véd- teien embert megtámadta. E közben a műhelyekből kivo- »ultak még a benn lévő munkások é* a gyárat formálisan megostro- molták. A megvert hivatalnokot kisérő négy rendőrt is inzultálták. Délutánra a tüntetők 2000 főre szaporodtak, végre lovasrendőrök verték szét a tömeget. öngyilkos úri szár­mazású cselédleány hagyománya a men­tőknek. Budapest, jan. 13. Bossányi Ilona nevű úri család­bál származó cselédleány a mai napon megmérgezte magát, mert szolgálati helyén tolvajlással vádol­ták. A leány végrendeletileg két gyűrűjét a mentőkre hagyta. A szerencsétlen leányzó a Rókus kór­házban szenvedett ki. Ä kalabriai pusztulás. Élet Messinában. Missina, jan. 13. Messina napról-napra élénkül, a tegnapi napon négy gyermek szü­letett. A mentést folytatják. Földrengés Fiúméban. Fiume, jan. 13. A fiumei haditengerészeti akadé­mia földrengést jelző készüléke az elmúlt éjjel hosszú földlökést jel­zett. Az erős lökés után több gyönge lökést észleltek. E jelenség bizonyára összefüggésben van a délolaszországi földrengéssel. A bácstopQlyai tambu- rás zenekar a gróf Károlyi­házba esténként 1001 nótával szó­rakoztatja a közönséget. alatt néhány fcsillogó fehér szálat mutatott. Kedves bizalmaskodással közeledett. — Váratlan vendég, ugyebár ? — Csakugyan. Hámon megfogta a jól ösmert puha kacsét. — Nem véletlenül botlottam ide. Programmom van. — Ah ! — Igen ott akarom kezdeni, ahol elhagytuk. Julia kivonta kezét s nyíltan nó- zétt egykori szeretőjének szemébe. — Barátom, az lehetetlen, én férj­nél vagyok. Hámon arca megütközést fejezett ki. — Férjnél? — kérdezte. — Igen, másfólév óta. — Ezt nem tudtam . . . Igazán sajnálom. Julia nagyot sóhajtott. — Édes barátom, ha sajnál nagyon jólteszi ... az én házasságom még az önénél is boldogtalanabb . . én el sem tudok válni. — Miért ? — Mert szeretem azt a nyomorul­tat, aki szemtelenül, kihivóan csalt meg... Igen itt a saját üzletemben.... — Szemtelenség ! mondotta Hámon a nélkül, hogy valami felháborodást érzett volna. Fűzfavessző telepítő. Becsapoti egy csomó embert. Még írni sem tudott. Egy rendkívül furfangos és már sok ízben csalás és egyéb bűn miatt több évet ült, amolyan szü­letett szélhámos ember dolgával foglalkozott a szatmári kir. tör­vényszék. Bel me Cyörgynek hívják az atyafit, aki nem közönséges szél­hámos tehetség, legalább is ezen a téren, ha tovább működhetne, még igen sokra vihetné. Pedig Belme uram egyszerű paraszt em­ber, aki még írni sem tud, de azért merész fellépésével és fur­fangos eszével igen sok embert, köztük még egy falusi jegyzőt is falhoz állitott. Különben Belme képzettségét, már tudniilik a fűzfavessző kosár­fonást a börtönben tanúira, ahol nehány évet ült. Itt gondolta át legtöbb való- szinüség szerint terveit, melylyel a naiv embereket oly ügyesen lépre csalta. Működési terét már évekkel ezelőtt fűzfavesszővel való mani­pulációval tette ismertté a bíróság előtt, mely abban állott hogy el­hitette a jámbor parasztokkal, hogy bérbeveszi a földjüket drága pénzért, fűzfavessző telepítés cél­jára. Ezen a cimen azután jelen­tékeny összegeket csalt ki az ille­tőktől. Bűnös manipulációit már több­ször leleplezték, mindezek dacára mindig tudott magának baleket fogni. Legutóbb is, a múlt év novem­ber havában megjelent Halmiban a gazdasági iskola igazgatójánál és előadta tervét, mely abban állott, hogy ő hajlandó 900 koronát íi­Julia idegesen vont vállat. — Szemtelenség ? Igaza lehet.., de nem voltam-e ón is, ön is ép oly szemtelen, ép oly alávaló... Csak jus­son eszébe... Oh, én ezerszer gondol­tam reá... És nem tudtam mentségei találni sem nekem, sem magának.,. — A mi esetünk egészen más volt, — mondotta Hámon. — Szakasztottan ugyanaz, erőskö* dött Júlia.. A becstelenség oly keve­set különbözik, hogy nem is lehet meghatározni... Aztán intett Hámonnak. — Külömben tessék helyet foglalni. — Hámon leült, nehogy udvariat­lannak lássék Sokkal jobb szeretett volna künn lenni... Az ajtó e pillanatban megnyílt s egy elegáns, magas asszony lépett be büszke fejtartással. Julia és Hámon fülig elpirultak. Mindkettő lesütötte a szemét. A belépő asszony Hámon el­vált felesége volt, ki szúrós tekintet­tel mérte végig a férfit és a nőt. És ők, ketten érezték, hogy ebben a szalonban csak egy tisztességes lény van... az a gőgös, pöffeszkedö asszony.... zetni egy hold földért, melyben fűzfavesszőt telepit. Hivatkozott előadásában a föld mi\elésügyi miniszterre, aki őt ebben támogatja. A jó fellépésű, alig 28 éves paraszt szélhámos meséjének fel­ült az igazgató, sőt felajánlotta neki a Királyházán lakó apja föl­deit, melyek e célra kivállóan al­kalmasak. Sőt ajánló levelet is adott át neki, melyei azután Belme Király­házára ment, ahol elhitette az írástudatlan oláh parasztokkal, hogy bérbe veszi földjüket 900 koroná­ért, csak a beültetésért kér 52 koronát még pedig előlegképen. A hiszékeny emberek felültek az ámitónak és nagyobb mennyiségű pénzt adtak át neki. A föld bérbeadásból még a jegy­zőnek is kijutott egv" hold. Az 52 koronákról nyugtát is adott, melyeket iródiákjával állít­tatott ki, kit magával vitt. A legmulatságosabb azonban az volt, hogy a nyugtákra például ilye­neket íratott: „Ezennel megengedem, hogy a füzfavesszóoltványt kedden tele­pítse“. Persze a szegény oláhok nem tudtak egy kukkot sem az Írásból. Miután a pénzeket felvette odóbb- állott. Ezen műveleteit Pores almán kí­sérelte meg decemberben. Itt azon­ban csak 14 koronát tudott kisró­folni; mert a magyarok rájöttek a svihákságra és megkergették sőt meg is bicskázták. 5 kilométeren keresztül üldözték mig eltudták fogni és átadták a csendőrsógnek. Hétfőn Ítélkezett felette a bíró­ság 2 esztendőre ítélvén, a fűzfa­vessző veszedelmes telepítőjét. Színház. Heti műsor: 14- én, csütörtökön: Szersncaamalaiz, Operette. Újdonság. Páratlan. 15- én, pénteken: Csókkirály, ope rette. Zóna. Páros. 16- án, szombaton: Bákóczy fia, szín­mű. Újdonság. Páratlan. 17- én, vasárnap d. u.: Domi, az ame­rikai majom. 17-én, vasárnap este: Szerencsema- lacz, operette. Páros. „Nincselvámolni valója?“ keddi elő­adásáról piros szinlap értesítette a közönséget, mely jól mulatott a ked­ves francia vígjáték ötletes helyze­tein. Fodor, Rónai, Herczeg. Aituer közvetítették a darab pajzán humorát ügyesen. A szerencsemalac premierje zajlott le tegnap este nagy publikum tapsai kíséretében. A darabról nem sok a mondanivalónk. A librettója minden­esetre egyike azoknak az operett szövegeknek, amelyeknek közös a sor­sa a halottakkal: vagy jót mondunk róluk, vagy semmit. Ezúttal a semmit választjuk. A darab zenéje már ko­molyabb kritikára tart számot. Egy pár reminiszcenciát leszámítva ambi­ciózus munka, amely különösen (a hangszerelésben mutat fel eredmé­nyeket. Az előadásról több-kevesebb elismeréssel szólhatunk. Többet, ami­kor Bállá Mariska graciózus alakítá­sát dicsérjük meg és kevesebbet, amikor felemlítjük Boda gixerét, amely természetesen ezúttal sem ma­radt el. Szócsi Emma sok igyekezet­tel Rónai pedig egy kevés affektált­sággal játszott. A zenekarnak az ezúttal járó dicséretet örömmel regiszt­ráljuk. HÍRROVAT. Uj államtitkár. Vértesy Géza miniszteri taná­csost Őfelsége államtitkárrá ne­vezte ki. Kinevezés. A kereskedelemügyi ra. kir. minszter a vármegye és Szat- már város területére ujouuan szerve­zett állami mértékhitelesítő hivatal­hoz Zoltán Imrét a X. fizetési osz- tálylyal mértékhitelesítőnek nevezte ki. Halálozás. Schréter Mihály, Schré- tér Adolf kereskedő atyja, tegnap 67 éves korában meghalt. Baleset. Beer Simont, Beer Mór kereskedő atyját tegnapelőtt könnyen végzetessé válható baleset érte. A Kazinczy-utcán egy arra hajtó szekér elütötte az öreg urat s csak a vélet­lennek köszönhető, hogy a szenve­dett horzsoláson kívül egyéb ko­molyabb veszedelem nem érte. Vasúti bizottsági ülés. A városi vasúti bizottság tegnap délután dr. Vajay Károly polgármester elnöklete alatt ülést tartott, mely alkalommal tárgyalás alá vették a Szatmár-erdődi h. ó. vasút igazgatóságának a város­hoz intézett azon kérdéseit, hogy minő vonalvezetéssel volna az Er- dőd-ákosi h. é. vasút felvetendő ? To­vábbá kik volnának az érdekeltségbe bevonandók, valamint az előmunká­latokra helyes volna-e, ha azt a mi­nisztertől maga a Szatmár-erdőd h ó. vasút igazgatósága kérelmezné ? A bizottság a Sz. E. H. E. V. igazgatósá­gának ezen életre való eszméjét öröm­mel üdvözölte, majd a vonalópitésre nézve a Kraszaabéltek-feló vezető út­vonalat jelölte, mely mint az erdődi vonalnak folytatása lenne Ákosig, így egyenes vonalban lennénk Szi- lágymegyóvel összekötve, mely vasut- politikailag fontos tóuyezö. A bizott­ság a megkereső igazgatóságot az előmunkálatok megtételére felhatal­mazta. Vadászat. Báró Vécsey László csegöldi uradalmában tegnap fejezték be az idei vadászatot, melyen részt vettek Kende Zsigmond cs. és kir. kamarás, Piachy Gyula pénzügyigaz­gató, dr. Schönpfiug Richard tiszti ügyész, Csaba Adóiján főszolgabíró, Luby Bála orszgy. képviselő, Szu- hányi Ferenc nagybirtokos, Domahidy Viktor, Szőke Sándor, Bikfalvy Al­bert, Pethö György urad. igazgató, Sz. Treger Albert főintóző és az ura­dalmi tisztek. A vadászat eredménye 112 nyúl és 3 fácán volt. Az előbbi évhez képest ez az eredmény a vad­állomány hiánya és a rossz időjárás folytán nagyon csekély volt. Előbbi években egy nap alatt is többet ej­tettek el. A vadászokat a házigazda pazar vendégszeretettel fogadta. Véres verekedés. Kende Zsigmond istvándi nagybirtokos cselédjei teg­nap délután dohányt szállítottak a dohánybeváltó hivatalba. Mig a ki­küldött gazdatiszt a dohány mázsá- lásával volt elfoglalva, Kis Mihály és Fülep Ferenc kocsisok alaposan be­pálinkázva összevesztek. A vereke­désben Kis húzta a rövidebbet, mert a mérges Fülep egy karóval úgy vágta fejbe, hogy az vértől elborítva terült el a földön. A mentők beszál­lították a közkórházba, ahol élet- és halál között lebeg. A merénylő ko­csist a csendörség letartóztatta. Uj lakóház. A tanács Bartha Kál­mánnak, mint a göztéglagyár elnöké­nek, a gyár külsősori telkén uj lakó­ház és melléképületek emelésére adott engedélyt.

Next

/
Thumbnails
Contents