Szamos, 1909. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1909-01-31 / 25. szám

XX(ti. Wsijis. Sialmär, 1S09 január hí 31, vasárnap. 15 n*a. Fl'CiGETLEil POLITIHAI MP1LAP. Előfizetési dij Helyben: egy évre 12 K. félévre 6 K. '/* évre 3 K. I hira I K. Vidéken : 16 Egy szám ára 4 fillér. SZERKESZTŐSÉG és j£ T A DÓ3ÍVATAL: 3ákéc?f~ut8za ?. «. Telefon; tO?. ■indnuiemd ’dijak-SsatuaroD, ?. Isp »íMóV.ivaveiebon fUeterwok HIRDETÉSEK: Késspénzfiseté* mellett a íegjut&nyoeabb árban közöltéinek Nyilttár sora 20 fillér. Az aV'ró hirdetések között minden azé 4 fillér, Csanak. (T.) A deöreczeni választás íolytán Csanak ur bevonult a po­litikai élet nem kevésbé fűszeres légkörébe. Elhivatott őrizni a hazát, nehogy felforgató törekvések martalékává legyen, és a kormányt, nehogy felforduljon, aminek könnyen ki van téve, mert aki hátrafelé bo­torkál, az nem jár biztosan soha. Csanak ? Van-e, ki e nevet ismeri ? Nincs; de az nem baj; ha a név beiktatható azon hallhatatlan többségi férfiak névsorába, akik, úgy látszik, folyton születnek, de halni nem akarnak. Csanak ur megválasztását bizo­nyára azzal fogják menteni, hogy a kereskedő-osztály részvétele van a képviselőházban az ő személye által biztosítva. . Hát senki sem örülne nálunk annak jobban, ha csakugyan kilá­tás volna arra, hogy a kereskedő­osztály szóhoz jusson a parla­mentben. Általában az osztályképviseleti elv hívei lévén, vagyis azt tart­ván, hogy nem közjogi puffancsok és hazafias léggömbök köré kell a pártoknak tömörülniük, hanem a parlamenti pártokban az e.lentétes érdekű társadalmi osztályoknak kell képviseletre találn ok ; különö­sen örülnénk annak, ha egy ilyen osztály jutna szóhoz, amely egész jövőnk záloga és reménysége. Csakhogy az a különös dolog áll elő, hogy Csanak ur, a becsü­letben megvénült fűszeres, agrár feudális programmra esküszik égre emelt lilaszin újakkal, és szembe kerül egy magyar mágnással, Dé geníeld gróffal, aki ő hozzá képest a modern haladás és a viszonylag tág politikai látás előnyeivel birt. Mindenesetre furcsa képviselője egy osztályérdeknek az, aki azon kezdi, hogy az ellentétes érdekű j többséggel oly intenzive szövet­kezik, hogy mindenki, aki a ma­gyar demokratikus osztályok javára, a magyar kultúra és szabadság oldalán akar szavazni, kénytelen vele szemben egy magyar mág­násra adni a szavazatát. A mi Ízlésünknek sokkal job­ban megfelel, ha feudális urakból lesznek a fűszeresek, mintha a fűszeresekből is gyarapodik a feu­dális urak gárdája. Ne üljön lel senki annak, ne higyje el senki azt, hogy a koalíciónak egyetlen egy idegszála is vele erezne a magyar kereskedő, vagy általában a kereső osztályok sor­sával. Nem következtethető ez a Csa- nak-féle választásból annál kevésbé, mert véletlenül alkalmas fokmérője akadt Dégenfeid grófban, aki meg­mutatta, hogy egy pártonkivüli mágnás még mindig liberálisabb, még mindig haladóbb, mint egy koaiiciós kereskedő ! A helyzet, A párt nevében. Ugrón Gábor azt a kérdést ve­tette fel, hogy Justh Gyula a füg­getlenségi pártot képviselte-e a ki­rály előtt, vagy mint a Ház elnöke jelentkezett esupán kihallgatásra. A függetlenségi párt egyik tagja a kérdésre ezt a választ adja : A függetlenségi párt túlnyomd többsége nevében jelent meg Jnsth Gyula a király előtt. Erről .lustá­nak írott bizonyítéka van s e bizo­nyítékát érintette is a felség előtt. Akik az ivet aláírták, kötelezettsé­get vállaltak, hogy a párt követelé­sének megtagadása esetén nyomban ellenzékbe vonulnak és számuk igen tekintélyes. Osak amikor az irás Justh kezében volt, szánta rá magát a képviselőház elnöke arra, hogy kihallgatását kérje. A kormány, a bankbizottság teg­napi határozatával néeyheti haladé­kot kapott ugyan, de ez a haladék csak arra való, hogy a pártok fú­ziója a bankönállőeág alapján elő­készíttessék. A képviselőház ülése. Az ülésen Justh Gyula elnököl. Wekerle beterje izti a uaaU, évi ! lukiad ásókról szóld zárszámadást. Őnagysága a hétről. Kedves barátom ! Ne haragudjék, hogy ma délelőtt nem fogadhattam látogatását. Gyön­gélkedem. Inkább levélben adom le azt, amit le akarok és amit le szabad adni. így legalább csak én érvénye­sülök és nem zavarnak a maga kis közbekérdezései. Pedig először is 'azt kérdezné, jól tudom, hogy mi bajom van. Megfe­lelek. Beteggé tett a szezon, a társadalom. Na és hozzá egyéb apró boszuRágok : barátnői intrikák, eselédügy, csípős pletykák stb. Hadd írjak másról. Talán hallott is róla, hogy a héten zsurt rendeztem, újat, modernet. Nem otthon, hanem a cukrázdában. Fiatal asszonyok, fiatal leányok és öreg fiatalemberek voltak hivatalosak. Jöttek, ettek, diskuráltak és mentek. És nyolc órára már én is otthon voltam. És rendben volt a la­kás, nem volt felforgatva, nem izgul­tam, nem szidtam a szobalányt, nem telefonálgattam derüre-borura a fű­szereshez, a henteshez, a cukrászhoz, nem törtek az edények, nem tüutek el értékes emlékek. A ceck, az pedig Ugyanaz volt. Azt hittem, újat csinálok ezzel 8 lefőzök mindenkit. De ó, hallja csak ! Egy fiatal túljárt az eszemen. S be kell vallanom: én vagyok lefőzve. Tegnap éppen bentjártam Hindiinél, b©j;y számlámat rendezzem. Jelenti a cukrász ; hogy a zsurköltségeben felül még egyforint negyvenöt krajcárt kell fizetnem. — Miért? — igy én. — Itt volt tegnapelőtt egy fiatal ur, egy magas, hosszú. Uzsonna táj­ban jött. Megivott egy csokoládé, négy kalácscsal. Megevett öt krómest, tizenkét gesztenye-pírét és nyolc da­rab vegyes tortaszeletet. Azután fel­állott é* azt mondta: „Adják át kéz­csókomat a nagyságos asszonynak s mondják meg, hogy itt voltam re- konnesszansz- viziten.“ Az egyforint negyvenötöt persze kifizettem, a lefőzetést pedig zsebre tettem. És a politika! Apponyi megy a ki­rályhoz, Justh megy a királyhoz. A függetlenségi párt megy Kossuthoz, a függetlenségi párt megy Justh-hoz. Csak a király nem közeledik a nem­zethez És miért nem hiv meg az uralkodó kihallgatásra egyet miközti- lünk, asszonyok közül. Teszem azt engem. Fogadjunk, hogy őszintébben és bátrabban megmondanám, hogy milyen reformok kellenek nekünk. Reformokról ugyan nem szeretek mostanában beszélni. Az a Pásknj becsapott két natiszt-reformmal. Külömben az egész politika nem ér egy fabatkát sem, Nálunk hang­adók és szóvivők lehetnek olyan em­berek, akik egyáltalán nem tudnak hangot kiadni és szót vinni. Pl. Deb­recenben megválasztották Csanakot, aki még pappirról is nehezen tudta felolvasni a programmbeszédét. És ilyen Csanak vau elég a képviselő- házban, egész mosókonyhára való! A politikában csak a ministerelnö- köt meg a főispánokat irigylem. Annyi a külömbség köztük, hogy a kormányelnök nagy stilu ember, ezek pedig liliputi kapaszkodók, akik, mert másban nem tudnak, legalább az ígérgetésben akarnak hasonlítani a fő-főmesterhez. Itt. van a mi Árpá­dunk. Megígérte, hogy eljön a zsu- romra. Rögtön tudtam tehát, hogy nem lesz ott. Ismerem én az én nagy­hangú pasasaimat! Jaj, nyilallik a szivem! Ezek miatt a szívfájdalmak miatt nem megyek el ma este a Kereskedők hangverse­nyére. Meg még valamiért. Nagyban reklamirozták, hogy jön Medgyaszay Vilma. Hár ép már ebben sem hiszek. Sőt ha ott volnék és látnám, hogy egy fess elegáns hölgy kijön a pódi­umra., még akkor sem hinném, hogy az Medgyaszay. Talán nem is szí­nésznő az illető. Talán nem is nő. Hanem Pirkler Er nő! Engem ugyan nem te^zuek lóvá. IgeD, ha 400 vagy 500 koronát el­küldött ek volna neki. akkor elhinném, hogy ő fog jótékonycéífa fellépni. Gyönge vagyok. F«uad a károm. Nem irok többet. Isten magával. Szívesen üdvözli — ihiagységa. in. v.) Rótfa Simon nagyválasztéku cipőraktárát ♦ ♦ ajánljuk a t. vevő-közönségnek, mint legolcsóbb berásáplási foppást. Közvetlen a „Pannónia“ szálloda mellett. — Szatmár ós .vidéke legnagyobb czipőraktára. Figyelmeztetés! Az előrehaladott téli idény miatt a még raktáron levő téli áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók.

Next

/
Thumbnails
Contents