Szamos, 1908. december (40. évfolyam, 97-116. szám)
1908-12-29 / 114. szám
FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. A „Szatmári«egyei Községi- és Körjegyzők Egyesületéinek hivatalos lapja. Előfizetési dij: Helyben: egy évre 12 K. félévre 6 K. V* évre 3 K. I hóra I K. Vidéken: . . 16 , „ 8 „ „ „ 4 „ „ „ 2 „ Egy szám ára 4 fillér. WTamrnMmwmmxmm SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: ftákóczi-utcza S. sz. Telefon: 107. HándoanímS dfjek Ssatmároo, s lop Jtio-iohn’ttlalaoaa (Uetencofe HIRDETÉSEK: KészpéniíUaiéa mellett a legjutányosabb árban közöHetnek Hyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetéál-k között minden szó 4 fillér. Telek és morál. (T.) a város több jelentős középitkezés előtt áll. Kultúrpalota, kath. főgimnázium, felső kereskedelmi iskola, esetleg újabb kaszárnyák, esetleg még üzletvezetőség is, hiszen miért ne csapongna a képzelet, mikor olyan szép az ábránd és olyan olcsó. Ezeket a középületeket azonban a legbravurusabb építőmester, a képzelet, (amely ingyen téglával és szociálisták nélkül dolgozik) maga a fantázia sem tudja csak telkeken felépíteni. Ez a föld nagy egyeduralmának a hatalma. Oda képzeljük a szép nagy középületeket ennek, vagy amannak a polgártársnak a telkére, és jó előre elfog bennünket a zsi vány irigy ség, hogy miért nem a miénkre, mert akkor mi követtük volna el azt a társadalmilag megbocsátott alávaló- ságot, hogy az államot, vagy a várost megzsaroltuk volna. Sajátos dolog az, ahogy lassanként éle vész a leghitványabb dolgoknak, mihelyest azok olyan körökben kapnak lábra, és olyan embereknek állanak érdekében, akik vagyonnal, tehát hatalommal bírnak. J Az apró tolvajok, a kis csalók és uzsorások — ha kicsibe csinálják — kizáratnak a társadalomból. Ellenben senki sem ütközik meg azon, hogy rendjeleket, kitüntetéseket, rangokat és nemességeket pénzért adogatnak, amit mindenki tud és senkisem tagad. Holott ez az eljárás a köz sérelmére elkövetett világos lopás, csalás és uzsora. Épen igy köztiszteletben álló férfiúként hal meg, aki a közt megsarcolja, ha az a telkére szorul. A felőle való vélekedés legalaposabb jellemzője az, hogy senkisem Ítéli el, sőt mindenki irigyli az illetőt. Hát a társadalom itélőszékének nem lehet törvényt szabni. Nem lehet kényszeríteni a kocsisokat, hogy gyönyörködjenek Rubensben, és utálják a bagót. ( Cheque un á son gout! Hanem gondoskodni kellene róla, hogy ha már pénzébe kerül a városnak, államnak ez a kiváló polgári erény, hát legalább az inmo- rálitásnak vegyék el az élét. Házi elvül kellene felállítani, hogz közcélokra kizárólag kisajátítás utján szerezzék meg a telkeket. Azt lehetne ezzel szemben felhozni, hogy ilyen módon elesik pl. a város azoktól az előnyöktől, amelyeket adott esetben elérhet, ha kéz alatt ügyesen megvásárolja az alkalmas területeket. Ez igaz lehet, de nem érdemes egy jó és szolid gyakorlaton rést ütni néhány ezer alkalmi koronáért. A hatóságban bízunk, de jobb szeretjük, ha nem vetődik fel a bizalom kérdése. Ha kisajátítás lesz az egyetlen divat, akkor idővel a bíróság is leszokik arról, hogy szinte vakon állapítsa meg saját jobb tudomása ellenére a szakértők által becsült árakat, a szakértők is hozzászoknak majd, hogy a saját városunk pénzéből ne húzzanak ki lutriákat a boldog teleknyerészkedő zsebe javára. Mert hiszen nincs miért tulfí- zetni ezeket az urakat azért, mert mert magánjogukon esik sérelem és kényszer által kell megválniok a tulajdonuktól. A tulajdon korlátozással születik a világra, azzal, hogy kisajátítható. Ezért tehát semmiféle ellenérték nem jár. És ilyen módon nem adunk alkalmat senkinek, hogy köztetszés és közirigység között zsaroljon, azaz kizárjuk az alkalmakat, amelyek mindig szülnek és mindig tolvajokat! TÁVIRATOK — Saját tudósítónktól. — Kossuth Ferenc állapota. Budapest, dec. 28. Kossuth Ferenc állapotában a javulás tartós, remény vau rá, hogy & miniszter újév napján elhagyhatja ágyát. Keleti válság. Fegyverezik a bandákat. Szaloniki, dec. 28. Ma ide ötvenezer Maxim fegyver érkezett egy török szállító hajón. A fegyvereket a novibazari albán Nők barátja. A halhatatlan francia vigjátékiró- nak, Moliérenek ily című müve szellemesen vezet bennünket az élet komédiáiba, — de azt a fontos kérdést, hogy kik a nők barátjai, nem tudjuk eldönteni hatása alatt- Jogosan, vagy jogtalanul, de sem a férfiakat, sem a nőket nem nevezhetjük azoknak. Va lóságod igaz barátjai a nőknek maguk a nők lehetnének, ha a visszavonás, kicsinyeskedés, tömérdek speciális női gyarlóság akadályul nem szolgált volua minden időben. Ez a szomorú tény, a mai nőmozgalomnak is Acbiles sarkát képezi. Az őskor embere élelmét vadászat, halászat által szerezte meg. A vadállatok s ember ellenségei ellen harccal kellett biztosítani életét. Ez erős küzdelemben legfeljebb segítő társává tette az asszonyt s igy a természettől kirendelt körben az őskorban a férfi, úgy mint a no az őt megillet ö pontot foglalta el. A későbbi idők harcai, az óletfentarrás nehézsége, még mindig szükségessé tették a csupán testi kívánságok kielégítését férfi kar által. A középkorba benyúló napok azonban már megváltozott időket öleltek fel, s a gyorsabb fejlődés jegyébe lépő emberiséget, amikor tehát e változással lépést kellett volna tartani a nő munkakörének, értelmi fejlődésének is. Ámde a hatalomhoz szokott, erősebb nem joga dominált a gyöngébb rovására, bárha ekkor a puszta testi erő érvényest tése nem tette, okvetlen szükségessé a férfi által elfoglalt helyről, a nő visszaszorítását. Ezekből kifolyólag vált sajátjává a nőnek függősége, valamint az uralkodási vágy a férfinak a női beavatkozás kizárásával. Hozzászokott a nő elnyomatásához, melyet a férfi hatalom — amit erősebben és igazabban Szász Zoltán igy fejezett ki: a férfi gazembersóg — állandósított számára. . * Az erősebb joga az emberre nézve nem állhat a gyöngébb elnyomásában, sem annak zsarnoki kihasználásában, hanem az ellentét kiegyenlítésében ; ezért minden kornak nagyhangú nővédelme, humanitása nem egyébb szemfényvesztésnél, ha a kiegyenlítődést egy fokkal sem vitte előbbre. Ha bevalljuk azt,, hogy a természet a férfit rendelte erősebb munkára, — ezzel még semmitsem mondtunk. Az ősidőben a férfi által végzett, erős munka a terhet nem rótta a nőre. Később a iétfentartás átalakulása, a kultúra haladásával su yps testi munka nem nehezedett a férfira úgy mint az ősidőben. A családfen- tartási gond, teher házon kívüli viseléséhez a nő tehát számba jöhetett; s a tudásra épolyan, rátermettséggel bírván mint a férfi, — értelmének elhanyagolása sötét árnyékot vet a férfira. Ma, amikor a férfi családfentartási kötelezettsége nincs nincs szoros ösz- szefüggésben a nehéz, kimerítő testi munkával s mikor a no kenyérkereseti pályára lévén utalva, vállalkozik a férfi által végzett munkára, törekvése esküdt ellenéül a férfit találja magával szemben. A létért küzdő no ellenében azt vetik, hogy a létfentartás eszközeit a családban, s női munkákban feli keresnie, elfeledkeznek arról, hogy sok százezer család nem képes azt nyújtani. Nem felelnek meg hivatalukban, gyöngék, feledékenyek stb. és ugyanakkor tekintet nélkül hagyják a nő életre való nevelésének legújabb keletüségét, s hogy nem évszázados, de évezredes elnyomás közben kellett fejlődőié. Ezek dacára a világ müveit államaiban mint papnők, tanárnők, orvos és gyógyszeröfzaők, ügy védnök stb. közmegelégedésre működnek. Ha még sikeresen nem veheti fel a nő a versenyt a férfival, nem zárja ki ennek lehetőségét csak a közel jövőben is, amikor a férfiéhoz hasonló rendszeres kiképzésben fog részesülni. Majd, ha olyan múlt áll a nő mögött, milyennel a férfi dicsekedik, — tehetünk igazságos összehasonlítást. Természetes, hogy az elnyomatás miatt a nő testi és szellemi ereje nem lehet úgy kifejlődve, miut, a férfié, ami nem egy azzal, hogy arra való képessége hiáuyzik. Pusztán felületes Ítélet, hatalmaskodás, képEgy percig se gondolkozzék, - venni, feltétlenül Grünfeld Testvérek felszorelt Rendkívül olcsó árak! a Kazinczy-utcán. a Wallon-käzbän. pőraktárát Rendkívül olcsó árak! Mcgytisztitfct, t'laetotfct, gffzntsist, fényíasallst Tntf 5zatmár, Várdomb-utcza 12. * mr »BT Kifogástalan»! eszlffaíl ^WIWvl jrjöu-uzlct: Kazinczy-». (Cutlmati palota.)
