Szamos, 1908. november (40. évfolyam, 88-96. szám)

1908-11-29 / 96. szám

Ezatmár, 1908. november bú 29 (vasárnap) 96. ubm. X[[ A A „Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületéinek hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. rí Előfizetési ár: SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Égési évre 8 kot. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Rákóozi-utcza 9. sz. Tsleten; 107. Egyes szán ára 10 fillér. MLodenoemü dijak Ssatm&ron, a lap kiadóhivatalat>an fUeleaaok HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban kOzOltetBCk Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. lármegpi székfeelykérdés. Az a nagyszabású mozgatom, melynek szálai történelmi jid&kbe nyúlnak vissza, az elmúlt napok során uj életre támadt. Szatmár- vármegye felébredt lethargikus ál­mából s az igazság, a többségi elv, a célszerűség s a történelmi múlt alapján követeli jogát a szék­hely megváltoztatása, illetőleg; Nagykárolyból Szatmár-Németibe vato áthelyezése tárgyában. Az 19@8. november 26-ika ki­magasló nap lesz Szatmárvárnaegye történetében; határkő, mely időtől ■meg nem szűnik munkálkodni a székhely kérdése ügyében, ébren tartva ahoz való legelemibb jogát, hogy mint autonom-testület szék­helyét önmaga határozza meg. Ez­zel a nappal vette kezdetét egy uj, erős s az igazság meg nem dönthető erejében gyökerező moz­gatom, melyet ne#n fog sikerülni meggátolni semmiféle önkénynek s melyet nem lehet többé semmiféle indokkal elodázni. Ezen a napon jelent meg Szafmárvármegye és Szatmár város Kende Zsigmond cs. és kir. kamarás és dr. Vajay Károly polgármester vezetése alatt Justh Gyula iházelnöknél, Wekerle Sándor miniszterelnök és Andrássy Gyula gróf belügymirciszter előtt, hogy a megye többségének nevé­ben a székhelynek Nagykárolyból Szatmári való áthelyezést kérje, illetőleg ezelőtt 18 évvel e tárgy­ban hozott- határozatának jóváha­gyását sürgesse. — Kende Zsig- mond cs. és kir. kamarás a mintegy 5® tagú küldöttség élén (amelyben részt vettek a vármegye részéről: Ardeleán V-azul, Balsay János, Böszörményi Sándor, Böször­ményi Zsigmond, Domahidy Viktor, Farkas Sándor, Fényes Béla, Dr. Jármy Béla, Jékey Sándor, Kállay Szabolcs, Klein Mór, b. Kovács Jenő, Kölcsey Antal, Kölesey Zoltán, Dr. Lengyel Alajos, Dr. Lengyel Endre, Madarassy Dezső, Madarassy László, es. Mayer Károly, Marótky Sándor, Nagy Béla, Osztroviezky I-tván, Sár­közi Andor, Szarka Andor, Szegedy Antal, Szerdahelyi Ágoston, Szom- bathy Ödön, Szuhányi Ferenc, Tóth Mór, Dr. Torday Sándor, Uray Ber­talan, Br. Vécsey László. Az orsz. képviselők közül : Lnby Béla, Luby Géza, Dr. Kelemen Samu és Szúnyog Mihály. Szatmár városát Dr. Vajay -Károly polgármester, Tankóczi Gyula főkapitány és Ferenez Ágoston ta­nácsjegyző képviselte, azonkivül a küldöttséghez csatlakozott Biky Ká­roly, Bölonyi László, Dr. Keresztr- szeghy Lajos, Litteczky Endre és Pethő György városi bizottsági tag,) magas színvonalú és érvekben gazdag bescéd kíséretében nyújtotta át a házelnöknek és a miniszte­reknek a megye 37® bizottsági tagja által aláirt memorandumát. Beszédében, melyet történelmi visszapillantással kezdett, utalt arra a visszás helyzetre, melyet Nagy­károly, egy a megye szélén lekvő fejletlen város, mint megyeszékhely el foglal. Kifejtette ezzel szemben Szatmár előnyeit,, melyet központi lekvése, közlekedési utjai, kulturá­lis intézményei, fejlett kereskedelme, egy modern város nyújtotta elő­nyök s közönségének áldozatkész­sége praedesztinálnak erre a szerepre. 3F elhívta figyelmünket egy a hír­lapokból és egyes nyilatkozatokból eherjedt hírre, (amely épen rend­kívül aktuálissá teszi e kérdést), mely szerint a Szatmár vármegyei székhely kérdés a megyének szét­osztásával (szomszédos részeket hozzácsatolva) és két megyére való átalakításával nyerne megoldást. {Rámutatott e terv helytelenségére. Kifejtette, hogy ezáltal ez a mond­hatni szinmagyar vármegye, mely­ben a magyar faj, dacára a jelen­tékeny számú nemzetiségeknek, supremátiáját teljes mértékben fenn tudta tartani, egyszerre átalakíttat­nék egy nemzetiségi vármegyévé s a kormánynak nem lobet az célja, a egy ilye» erős bástyáját északkeleten mester­séges utón meggyöngit8e. Végül kérte a minisztert, hogy az itt elő­adottak alapján szerezzen érvényt a vármegye ezelőtt tizennyolez évvel hozott határozatának. Dr. Wekerle Sándor miniszter­elnök átvevén a memorandumot, azt válaszolta, hogy amennyiben e kérdés nem az ő hatáskörébe vág, határozott nyilatkozatot nem tehet, annyit azonban kilátásba helyezett, hogy annak idején, midőn e kérdés tárgyalás alá fog jönni, nem csak ő, de kormányának minden tagja figyelemmel lesz az előadottakra, s a törvényhatóság önkormányzati jogának szemmeltartása mellett, de különösen a nemzeti szempontok figyele i be vételével fognak hatá­rozni. A lekötelező nyája ® ággal előadott, bár diplomatikus besz^et a küldöttség lelkesen megéljenezte. Ezután gróf Andrássy Gyula belügyminiszter fogadta a küldött­séget, aki válaszában hangsúlyozta, hogy méltányolja Szatmár városának jogos és komoly igényeit, azonban nem akar e pillanatban állást, fog­lalni sem Szatmár, sem Nagykároly mellett, de hangoztatja, komoly, nagy kérdés ez, amelyet előbb ala­posan kell tanulmányozni és csak azután lehet megoldani. Azonban a jelenlegi időt nem tartja alkalmas­nak e kérdés megoldására. Most, ugyanis, amidőn a választási tör­vény a küszöbön áll és amidőn mtííoI kapcsolatosan a kerOJeti be, osztásokat is meg kell változtatni, annyi vidéki érdeket fognak érin­teni, olyan változás lesz a múlttal szemben, hogy ezt még egy elke­rülhető változással kombinálni és komplikálni nem tartja célszerűnek. A belügyminiszteri hűvös beszéd­nek igen kedves contrastja volt Justh Gyula házelnök őszinte meg­nyilatkozása. Lelkesen és melegen beszélt s mint aki közigazgatás keblén nőtt azzá, ami, önmagával jönne ellen kezésbe, mondá, ha nem a vár á lágy kuruc. A lágy kuruc ivadékai, & Baran- csmk, máig is élnek megyéinkben. Ezek a Barancsiak egyszerű kis em­berek, ínséggel küzködö családapák ; az asszonyok bóka areaak és szeplő­sök, véznák a gyermekek. Néhai való Barauesi László uram kedély önérze­téből, nagyúri hánya-vetiségéből és tanyákkal bélelt pusztáiból nem ma­radt nekik semmi, csak egy uj adoma. Ez az adoma a Baranesi-ivadókok mindene. Az a bizonyos családi k!e- saodium, amely firól-fira száll, amely­ről elbeszélgetnek téli estéken a ke­mence mellett, amelyre kipirulva cé­loznak a korcsmában borközi állapot­ban. Hej, valaha régen! Mikor még Laczi bácsi . . . így meg úgy . . Azok voltak csak a szép idők, a Ba- raucsiak aranykora! Dehát az idő elszáll, valamint hogy minden múlandó és változandó ezen a földön. A lágy kurnera valójában nem emlékszik ma már senki. Pedig nagy ember volt annak idején, a Mária Terézia korában. Az ö harsogó szavától volt hangos a megyegyülés, az ő összeráncolt homloka volt az a bizonyos komor felhő, amelynek bo­rongását a főispán aggodalmasan konstatálta az elnöki székben. — Baj van, baj van, — suttogták az akkori kormánypártiak — a ke­mény kuruc már megint haragszik Valami nincs Ínyére. Csinál megint olyan kontrabontot, hogy a katho- likus templomtorouy eldől ijedtében. Hát ilyen kutyaember volt Barancsi László uram őkegyelme annak idején. Valaha a nagy királyné testőrségében szolgált. Délcegen sétált az arany cirádás, puha szőnyegü császári ter­mekben. Ha táncos vigalom volt, elő­ször ö forgatta meg a fenséges kisasz- szonykákar. Talán éppen ez volt az oka, hogy mindenekelőtt a lába unta meg a dicsőséget Csuz állt bele. Ugyan ki látott már csuzos testőrt? (Azóla az is akad elég.) Búcsút is moudott a szép életnek s hazament a domíniumára szagos verpelétit pi- pákolni. Ezután már nem táncolt, de mást táncoltatott. Rácáfolt a múlt­jára : ő lett a legvadabb ellenzés! a megyegyülésen. Mikor pedig II. József lépett a trónra s kezdetét vette ama hires neves passzív rezisztencia. 6 volt az, aki a habomért epekedett. Vért, borzalmat, zsarnokhaláit ki vánt. És a császárnak olyasféle üzenetek mentek, hogy e bánni csak elbánná­nak a megyékkel, de hová a manóba legyenek evvel a Barancsiva! ? Ezzel nem lehet bírni, ezt nem lehet meg­törni, mert ez ilyen, meg olyan ez az igazi „kemény kuruc“. /tg! Bóth Simon nagyválasztéku cipóraktárát W ajánljuk a t. vevő-közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. ^2M Közvetlen a ,Pannónia' szálloda mellett. - Szatmár és vidéke leguag/oob czipáraktira. az ősai és téli idényre megrendelt valódi finom sehevraux és box bőrből készült legújabb divatu fekete és barna szinü úri-, női- és gyermek-eipők j& Elsőrendű porosz kőszén, brikett és koYáGSSzén kapható Reiter és Róth Szatmár, Árpád-n. 13. Telefon 183.

Next

/
Thumbnails
Contents