Szamos, 1908. november (40. évfolyam, 88-96. szám)

1908-11-15 / 92. szám

2-ik oldal. SZÁMOS (1908. nov.<S15. 92. szám. 1 amely eddig eléggé nem sajuálható módon, egészen ignorálva mai^idt. A szatmári magas lakbérek az épület előállítási költségének és a telek drágaságnak a következményei. Ezeken a tényezőkön pedig c*ak sokoldalú akcióval lehet erőt venni. Mindenek elölt lehetővé kell tenni a csatornázás és vízvezeték által, hogy a magas építkezés a telkek és alapépítmény befektetéseit jobban kihasználhassa. Egyidejűleg alkalmat kell adni a város minél szélesebb terjeszkedésére, hogy a túlzott lakás kereslet heve nagyobb területen áradna szét, ne legyen alkalmas a lakbérek felcsigázására. Végül nagy fontossága van a vá­ros rendezés tudatos és tervszerű kultuszának, amely kérdésnél vélet­lenül szintén a harmadik kerületben van a legégetőbb tenni való. A Bercsényi-utcát kell egyenesen összeköttetésbe hozni az állomással, hogy egy második nagy közlekedési ut nyíljon meg az Attila és Rákóczi- utcák mellett; ez egy egész városrész felvirágozásához vezetne. (Több más fontos városi kérdés megbeszélése után a szónok igy végzi:) Szép és nagy jövő előmunkásai lehetünk, ha a városi ügyekben való részvételt szakmának és feladatnak tekintjük, nem pedig üres címnek és méltóságnak. A közönséggel, amelynek sorsa fe­lett döntünk, állandó kapcsolatot kell fenntartanunk, nem pedig egyszerűen izenni nekik a hatalom szavával, mikor a voksaira van szükség, hogy egyéni összeköttetésekkel szerzett ér­demeket jutalmazzanak vele. Szeretni kell ennek a városnak a polgárságát és nem lépcsőnek hasz nálni, amelyen hiúság és indokolatlan társadalmi balvélemények akarnak emelkedni, fel-fel, csaknem olyan magasra, mint ahol egyesek az orrú kát hordják. Hogy kifelé fordul a közönség bizalma a választásnál, azt megjó­solni nem lehet. Önök tudják a leg­jobban, hogy kit válasszanak meg és azért e tekintetben még kérelmet sem volna illő önökhöz intézni. Azt azonban kérhetem, hogy ha nem is képviselőjüknek, de válassza nak meg jó és igazbarátjuknak és tartsanak meg szives jó indulatokban. A tanácsból. Közegészségügy. Jéger Kálmán dr. tiszti főorvos jelentése szerint október hó második felében csupán 1 kanyaró eset fordult elő, egyéb hevenyfertőzö betegség nem merült fel. Állati hullaégető. A tanács a városunkban felállítandó digesztor-telep gépészeti berendezé­sére vonatkozó ajánlatot felterjesz­tette a földmivelésügyi miniszterhez azon kéréssel, hogy a 12,900 koronába kerülő berendezést állami segélyben rendelje meg. A miniszter ugyanis kilátásba helyezte, hogy a gépészeti berendezést tárcája terhére elvállalja. Kiküldetés. A tiszántúli ref. egyházkerület püspökavató ünnepélyére a tanács dr. Vajay Károly polgármestert küldte ki a törvényhatóság képviseletében. Segély utalás. A városi tanács kiutalványozta a ref. leányinternátusra megszavazott 12,000 kor. segélyt, miutáu az építés tényleges megkezdésével a segély esedékessé vált. Arpád-utra parkírozása. Bartha Kálmán gazd. tanácsos leg­újabb előterjesztése ismét egy hatal­mas lépést jelent a fejlődés utján. Javaslata azon tényből kiindulva, hogy a városnak a Kossuth-kerteu kívül parkírozott tere nincs, helyesen állapítja meg, hogy addig is, mig a Deák-tér rendezése megérik, elsőrendű feladat az Árpád-utca Rákóczi- és Széchenyi-ut ca közötti terjedelmes részének parkírozása. Az egész műn- kálat 2700 koronát igényel, ami ele­nyészően csekély azon eredményhez képest, ami ezen utcarendezésből vár­ható úgy a város fejlődése, mint a közegészség és köztisztaság szempont­jából. A tanács a javaslatot kiadta a fökapitáuyi hivatalnak, hogy a széna, szalma és favásárnak az István-tórre helyezése iránt nyilatkozzék. Uj közkút. Pál György Honvéd utcai lakos többek nevében kéri egy közkút ké­szítését a Honvéd utca 40—45 számú telisei között. A tanács a kérelmet kiadta a gazdasági szakbizottságnak javaslattétel végett. Kazinczy utca 16. sz. alatti üzletem­ben a magyar irodalom régi és leg­újabb jeles Íróinak müvei olcsó díj mellett kölcsön vehetők. Cseplák Bálint. Színház. Heti műsor: „ 15-ón, vasárnap d. u.: Vén bak- kancsos és a fia a huszár. „ 15-én, este: a Baba. 1908. nov. 16-án, hétfőn: Tatárjá­rás, operette. Zóna. Páros. „ „ 17-én, kedden: Szoba­leány, vígjáték. Újdonság. Páratlan. „ „ 18-án, szerdán: Bohém­szerelem, operette. Páros. „ „ 19-én, csütörtökön: 4»­nuska, vígjáték. Páratlan. „ „ 20-án, pénteken: Miücár­dos kisasszony, operette. Zóna. Páros. „ „ 21-én, szombaton: Bohém­szerelem, operette. Pá­ratlan. „ „ 22 én, vasárnap fdélután: Falurossza, népszínmű. „ „ 22-ón, vasárnap este: Magdolna, népdráma. Páros. A csütörtöki „Aranyvirág“ és a pénteki „János vitéz“ előadásáról nagyon kevés jót lehet Írni, főként az elsőről. A darab kiállítása, a kar és a karénekek, betanulás, meg a többi lényeges kellék, mind igen-igen gyenge felszínen mozogtak Kínosan döcögött végig a darab. A felületes­ség, a slendriánság jellemezte az egész előadást. Rónai mint Potyviev her­ceg, kopasz fej helyett dús loknikkal jön be, természetes aztán, hogy a közönség nem érti meg, amikor va laki igy szól hozzá: „Na a maga hajába ugyan nem lehet beleragadni“. Somogyi pedig akinek egy perfekt elegánciáju milliárdos ifjút kell ala­kítani, szmokingban fehér nyakken­dővel jelenik meg. Na és az u. n. „nagyvilági hölgyek“ Nápoly korzó­ján. Jobb, ha nem mondjuk el a nagy világnak, hogy miként festettek. Egyedül Bállá Mariska nyújtott el­fogadható alakítást a címszerepben. Szécsi Emmában több volt az igye­kezet, mint az ügyesség és grácia. Érczkövi énekszámainak teljesen le­rontotta a hatását az a mesterkélt já'ók, bánkbáui szemforgatás, amely még a legnaivabb szobalányt is ne­vetésre készteti. Tény az, hogy egy átlag ember nem gesztizál annyit hat hónap alatt, mint Érczkövi egy nyugodt,abb estéjén. A „János vitéz“ valamivel jobb előadást látott. Itt-ott megórzett a rendezésen Follinusznak gyakorlott keze. Bállá Mariska sok tapsot ka pott ügyes játékáért és kellemes énekléséért Az operetteknél is na­gyobb gondot és figyelmet kérünk. Az is helytelen, hogy a szinlap kö­vetkezetesen másokat jelez, mint akik tényleg játszanak. n. v. HÍRROVAT. Kávéházi beszélgetés. A: Maga úgyis egy okos ember Azonkívül pedig tudom, hogy szeret szerepelni. Mivel pedig amit mi be­szélgetünk, az belejön az újságba, hát én fogok magától több minden­félét kérd zni és maga igyekezzen okos feleletet kiszoritaui. B: Na halija! Hát kell azt nekem szorítani ? Hiszen azt már az első elemiben is tudják a gyerekek, hogy az ABC-uek az első két betűje tu­lajdonképp nem más, mint két ká­véházi bácsi, akik fővárosi és vidéki lapokb&n aktuális dolgokról szok­tak csevegni. Sőt ennek a két bá­csinak egész karaktere is kirajzolódott már a közönség előtt. A, vagyis ön, a megtestesült butaság, — sose szé- gyelj9 magát, vannak maguk elegen, — B pedig, vagyis én vagyok a széllé mes fiú, aki minden kérdésre meg tud felelni. A: Jó, jó. De ne foglalkozzunk mindig magával. Inkább beszéljünk Vecseyről. Meghallgatta tegnap? B: Nem. A: Ne-e-em? És miért ? B: Harmadszor azért, mert nem kaptam jegyet. Azután pedig miért hallgassam ? így egymásközt meg- vallhalom, hogy abszolúte nem értek a zenéhez mint olyanhoz, aminthogy nem ért hozzá a közönségnek kilenc­tized része sem. Mert ha valaki el tudja ordítani, hogy „Száz itce bort, száz szál gyertyát !“, vagy ha valaki felismeri a verklin a „Vig özvegyet“, az még nem jelent zeneértóst. De látja itt van a külömbség kettőnk közt. A magafajta zenebuta, ha vé­leményét kérdezik valami zenéről, nagy szerényen bevallja, hogy nem ért hozzá s azzal eltátja a száját, mialatt a többiek zenevitáznak. De ón? Mit csinálok én? Anélkül, hogy csak hallottam volna is az illető mű­vészt s a nélkül, hogy dunsztom is volna a játékáról és egyáltalában magáról a zenéről, olyan körülményes és szakszerű véleményt mondok, hogy a legzeneórtőbb is belekékül. Teszem azt, itt van Vecsey. A: Na igen, mit szól Yecseyhcz ? B: Látja Vecseyről a lapokból tudom, hogy még gyermekkorban van s hogy kitünően játszik. Tehát igy nyilatkozom róla : Ez az istenáldotta tehetség, ez a vom Gottes Gnade cso­dagyermek, korát meghaladó, sőt legnagyobb művészeinket túlszárnyaló tőkélylyel kezeli a hegedűt. Biztos fellépés, a zenei intelligenciának szu- perlativusza, széles vonókezelés, zse­niálisan egyéni intuíció, a techniká­nak brilliáns routinja, a sujet-nek iuvenciózus interpretálása, logikus szólamvezetés, mélységes stilusérzék egyesülnek benne. Különösen magiep individuális komprimációja a subjek­tiv színezésnek és a frázisok mesteri fiorizálásának Valóban férfias fizikai ereje, életerős deklamációja, a fino­mabb nüaszok diszkrét poentirozása méltán arra predesztiuálják, hogy a zene Géniuszának egy energikus és idealiter specialis reiakarnációját ho­noráljuk benne. A : Nagyszerű ! És még azt mondja, hogy maga nem ért a zen éhez ? B: Biz ón nem értek. De mire valók a lapok ? Külömben azt is je­gyezze meg, hogy úgy a képzőmű­vészeti, valamint a zenekritikához főként sok idegen szó kell. Nagyon sok. És azonkívül semmi. A: Na de hát maga itt hasból di­cséri Vecseyt. Ez p*dig félig-meddig negligencia ! B : Ni-ni, maga is tud már egy idegen szór. Ncs, kijelenthetem, hogy távol áll tőlem minden gúny. Ha már egész Európa tudja, én is elismerem, hogy Vecsey kiváló művész. De mé­gis azt tartom, hogy van nála egy nagyobb magyar hegedűs. A : Ugyan ki volna ? B: Hát a Gyula, a Vígból. (n. v.) * Harmincötéves hírlapírói ju­bileum. Ferency János lapunknak 20 éven keresztül volt főmunka­társa, jelenleg a „Szatmái-Némcti“ szerkesztője a napokban érte meg hirlapirói munkásságának 35 éves évfordulóját. — Hirlapirói pályáját a „Szamosánál kezdette, azonkívül dolgozótársa volt számos fővárosi és megyei lapnak. Különösebb népszerűségnek örvendtek jóizü humorral megirt közgyűlési tudó­sításai, melyek Rekettye Filep ál­név alatt láttak napvilágot. Iro­dalmi muakássága igen ligyelemre méltó. Felderítette Petőfi szatmári életét és Tompának első szerelmét. Alapos ismerője a Rákóczi-kornak, melyet csak nem régiben elevení­tett meg egy történelmi darabjá­ban, mely a kuruc-korban já'szódik le és amelynek főhőse a nagy fejedelem. Jelenleg ásatások nyo- manazt a proiunl-házat keresi, ahol 171!-ben a szatmári békét meg­kötötték. — A hosszú évtizedes munkássága nyugvópontján őszinte örömmel tolmácsoljuk mi is jó kívánságainkat. * Személyi hir. To'csvai Nagy Gábor m. kir. csendőrezredes, a deb- reczeni VIII. csendőrkerület parancs­noka tegnap a helybeli városi csen­dőrség felett szemlét tartott és az őrsöt megvizsgálta. A tapasztaltak fölött az ezredes megelégedésének adott kifejezést. * Esküdtbirósági elnökök. A deb­receni kir. ítélőtábla elnöke, a szat- már-nómetii kir. tszók, mint esküdt- biróságuál, elnökül a jövő évre dr. Papolczy Gyula Ítélőtáblái bírót, helyetteséül Szabó József kir. tszóki bírót nevezte ki Esküvők: Dr. Bakó Ferencz kir. törvényszéki jegyző f. hó 14-én kelt egybe Jászkis- kéren Beretvás Emilia urleánynyal, Be- retvás István és neje leányával. A vő­legény városi főmérnökünk unokaöccse és a menyasszoy ugyanannak unoka- huga. KtfUrhetctlen oksí árai;! Elsőrendű gyapjúszövetek WEISZ GYULÁNÁL kaphatók Szatmár, Deák-tér 21. sz. Női costüm szövetek nagy választékban! = UtíUrhdctlen olcsí áralj! kedvező részletfizetésre kaphatók Wertheimer Lipótnál Szatmár, Kazincy-u. 17. .......— = A zárdával szemben. —

Next

/
Thumbnails
Contents