Szamos, 1908. november (40. évfolyam, 88-96. szám)

1908-11-08 / 90. szám

2-ik «'dal. SZAMOS (1908. nov. 8. 90. szám. A gazdasági szakbizottságból. A gazdasági szakbizottság pénte­ken délután ülést tartott Vajay Ká­roly dr polgármester elnöklete alatt. A bizottság kimondotta, hogy a köz­úti Szamos híd és gőzmalom közötti területet megtartja városi közcélra. A fépfene elleni kőtelező védő oltás­ról alkotott szabályrendeletet elfo­gadta, melynek lényege az, hogy minden szarvasmarha legelőre hajtás előtt beoltandó a tulajdonos költsé­gén. A postapalota építéséhez a köz­ponti fűtést és eterint palával való fedést a bizottság megszavazta. Göb! Ferencnek a régi honvéd laktanya megvételére vonatkozó 26 000 koro­nás ajánlatát elutasította. Az ágostai evangélikus egyház segélyezését a bizottság visszaadta a tanácsnak, hogy állapítsa meg a segélyezés arányát a többi felekezetekhez ké­pest. Végül hozzájárul az avasi erdő kitermelése ügyében kiküldött bizottság véleményéhez azon hozzá­adással, hogy a város közönsége igyekezzék az avasi erdő szomszéd­ságában további erdő területeket biz­tosítani s intenzivebb erdő gazdasá­got folytatni. Kazinczy-utca 16. sz. alatti üzletem­ben a magyar irodalom régi és leg­újabb jeles íróinak müvei olcsó dij mellett kölcsön vehetők. Cseplák Bálint. Színház. Heti műsor: „ 8-án, vasárnap d. u.: Piros bugye- láris, népszínmű. Zóna. 8-án, vasárnap este: Csók király, operette. Páros. „ 9-ón, hétfőn: Nebántsvirág. ope­retté. Zóna. Páros. Figyelőit, amelyet 1863-ban a „Ko- S7oru“-vá alakit át. Eme lapjainak munkatársául, mint alább következő levelei tanúsítják, siet megnyerni a beszély-irás terén már szép névvel dicsekedhető Abonyi Lajost is, ki több dolgozatával emeli is a folyóiratok színvonalát. Abonyi Lajos, mint vidéki földbirtokos s szenvedélyes kertész, kertjének ter­méseiből- is többször kedveskedik a nagy költőnek. Abonyi Lajosnak Ágai Adolfhoz Írott, egyik leveléből (1881. szept. 26.) tudjuk, hogy egy alkalommal kitűnő dinyékec küldött Aranynak, amit Arany tréfásan e sorokban köszönt meg: „ Cikkeit vettük, „Jóízűen ettük." A két iró viszonyának jellemzésére talán nem lesz érdektelen, ha Arany­nak Abonyi Lajoshoz intézett leve­leit, melyek szétszórtan először az „Irodalomtörténeti Közleményekében kerültek nyilvánosságra s amelyek közül kettő eredetiben birtokomban van, itt egybegyűjtve megismertetjük. E levelek annál érdekesebbek, mert mindegyike szerkesztői tevékenysége közepette mutatja be a nagy költőt. De beszéljenek helyettük a leveiek : (Folyt, köv.) „ 10-ón, kedden: Nincs elvámolni valója? bohózat. Páratlan. „ 11-ón, szerdán: Gyermek, színmű. Páros. „ 12-én, csütörtökön: Aranyvirág, operette. Páratlan. „ 13-án, pénteken: János vitéz, ope­rette. Zóna. Páros. „ 14-én, szombaton: Szobalány, vig játék. Páratlan. „ 15-én, vasárnap d. u.: Méltóságos csizmadia, bohózat. Zóna. „ 15-én, este: Bohémszerelem, ope­rette Páros. Bérlet eredmény. A színházi bérlök még mindig jelentkeznek, az igazgató formálisan meg van rőkönyödve, — mint mondja — ha ez igy tart nem sokára nem lesz lefoglalatlan hely a színházban. Újabban következők bé­reltek : 37. Dr. Fekete Antal, támlásszék bal­közép 11. 38. Csendőrség oldalpáholy jobb 4. 39. „Gazdák Lapja“ jobb 3 támlás­szék. 40. Szathmáry József I. em. oldalpá­holy jobb 5. páratlan. Premiere volt szerdán. Vörös este. A Vígszínház müsordarabját, egy ki­próbált francia bohózatiró-cégnek: Hennequin és Weber-nek bohózatát játszották, amely ezt a kérdést viseli címül: „Nincs elvámoini valója?“ A bohózatirás routinja, a lehetetlenebb­nél lehetetlenebb helyzeteknek egy­másra halmozása, a ki’cajíakaszt,ásnak szellemes frivolitással, igazi francia espric-vel való elérése teszik ennek a darabnak rendkívüli hatását. Már nem is a gj-omrát fogja az ember a nevetéstől, hanem a lüktető halánté­kát félti a paralizistől, ha az Őrül­ten nevetséges helyzetek tovább ta­lálnának bonyolódni, amit már csaku gyan bajos volna figyelemmel kisérni végig. Meleg dicséret a társulatnak, hogy pompás együttesben hozta sziure a különben nehéz darabot, amelynek sikerét egy vontatott előadás képes megölni, Áitner Ilka, Kondi Boriska, a folyton haladó Gömöri Vilma, Haj­nal Ilonka. Rónai, Fodor, Paterdy, Somogyi. Herezeg, Sípos, v&lameny- nyien sok gonddal, igyekezettel, sze- reptudássai játszottál!. Mindegyik hozzájárult a sikerhez. A siker pedig zajos volt. Telt ház kacagott a dara­bon és tapsolt az e őadásnak eleitől végig. n. v. C itttör lökön jó gördülékeny előadás­ban „Nincs-e elvámoini valója?* cí­mű darab ment másodszor. Pénteken Rajna Ferencz Rab Má­tyás görögtüz és estifényes, kiszinesi- fcett különben tartalmatlan daljátéka került színre zónában, természetesen telt ház előtt. A csinos dallamok tar­kítják a darabot, melyet Cobor Ká­roly szerzett valószínűleg innen-on- nan. Az előadás eltekintve a darab gyenge mivoltától igen jól ment, ami sikere volt az csakis Bállá Mariska és Tibor Lórinak tulajdonítható. Bállá Mariska és Boda a vén diák igen kedves duettet énekeltek. So­mogyi Károly Eysik szerepében, ott­hon volt Rónait, jóízű játéka uapról- napra kedveltebbé teszi. Hajnal Ilonka az ifjúságot hódította meg teljesen, igen ügyesen mozog a színpadon. A díszletek elhelyezésénél felhivjuk a figyelmet arra, hogy ne rakják a dekorációk szinte egymásra, mint az első felvonásban megtörtént, egy kiosit a távlatra is figyelemmel kell lenni. L. HÍRROVAT. Zsuzsi, isten veled! Egy szegény leány története. Neked ugyan befütyöltek! , — Nekrológ. — A Szatmár-Erdődi h. é. va­sút „Zsuzsi“ nevű gőz­mozdonyát kivonják a for­galomból, mert a város utcáin sok füstöt és egész­ségtelen szagot terjesztett. Oh jaj néked leányzó, kit „Zsuzsi“ névre keresztelt a Ganz-gyár rab­bija. Temetésre, a te temetésedre kon- dult meg a szatmárhegyi öreg tem­plom nagy harangja. Oh irgalom atyja, ne hagyj el! A te napod lejárt. Perceid immáron megszámlálvák. Mivelhogy az Ur, a magasságbéli Máv. imigyen határo­zott te felőled. Oh nagy ami kebelbéli fájdalmunk. Mint a fiát vesztett csalogány, kő- szénfüstödtö) könnyes szemekkel hal­latjuk mi bus zokogásunk elmúlásod uak szomoritó gondolatán. Elhull a virág, eliramlik az élet .. . Te pedig Zsuzsi, elmégy a sárga fenébe. Oh Sors, oh Sorsharag! Úgy lát­szik, te nem a költővel, hanem az üzletvezetőséggel születtél egy anya­méhből. Hogy épen Zsuzsi kelleti* áldozatul ? . . . Zsuzsi, ez a kedves, humoros, ciuikus, sokszor boszantó, de mindig derűt keltő utcai leány. Oh irgalom atyja, ne hagy el! Itt futkosott köztünk. Egyik sa­roktól a másikig. És vissza. És legin­kább éjjel. És rendesen feltűnő hosz szu, sleppes uszályt húzott maga után. Szegény jó barátnőnk ! Éjszakázó fiuk, korhelyek, lumpok, búcsúzzatok tőle. Ti szerettétek, becsültétek. Mert kollégátok volt. Noha ő mindig jó­zanon verte fel az éjszaka csendjét. Nem úgy, mint ti. Az álmából felri­adó nyárspolgár persze nem értette meg, sőt haragudott reá. Most elmegy közülünk. Még egy­szer szikrázik egyet tüzes tekintete. Sípoló hörgósbe fül utolsó sóhajtása. S elszáll belőle örökre a haldoklónak fáradt gőze. Oh irgalom atyja, ne hagyj el! Zsuzsi! Zsuzsi . . . Nem voltál mai csirke, — és mégis szerettünk. Már mint kipróbált erő kerültél hozzánk idegenből. Ki tudja, hány vioinális részvénytársaságot boldogítottál kés kény vágány u szerel meddel, még mielőtt a szatmárhegyi vasúttal jegyezted el magad ? Ez a derék ifjú orrfiutorgatás nélkül keb­lére ölelt téged, a mások megunta szeretőt. S te hü maradtál hozzá. Becsülettel szolgáltál Rózsa és Bakó Náci alatt. Meg azóta is. Robotban me’egitettél, dolgoztál, fütöttél, — na és füstöltél egy kicsit nagyon is — éj­jel. nappal. És most elküldenek. El az elmú­lásba. Nem kellesz többé. Van már uj asszony. Csinosabb, modernebb, bár nem sokkal tisztább nálad. Mo­torka asszony az uj nő. Ő miatta mégy el. Koszorút fonunk néked, holdsuga­rakból, köszénillatból, mustból szálló gázból, hazafelé térő szüreti vendé­gek kurjongatásából; szőlővenyigéből, cigánymuzsikából, az öreg Sosolynak garzon műsorából. Kicsordul a könnyünk . . . Sira­tunk, siratunk . . . Te elmegy és mi itt maradunk. De emléked is itt marad közöttünk. Nagy- szakálu öreg emberek s pápaszemes vén assszonyok leszünk és még min­dig vissza fogunk emlékezni reád. Sőt unokáink is emlegetni fognak téged, Zsuzsi . . . Még az ö orrukban is benne lesz átöröklés folytán az a penetráns szag, amit nekünk hagytál. Zsuzsi, isten veled ! (n. v.) * Törvényhatósági közgyűlés. Vá­rosunk törvényhatósága holnap dél­után rendes havi közgyűlést tart a következő tárgysorozattal. Igazoló választmány előterjesztése a III. ke­rületben megüresedett bizottsági tag­ság választás utján való betöltése tárgyában. Tanácsi előterjesztések. Szeptember havi adó elő- és leirás. A postapalota építéséért járó első kereseti összeg kiutalása. A rom. kath. leikészi földből a szatmár- máfészalkai h. ó. vasút céljára kisa­játított terület szerződése. Az avasi erdő értékesítése. Egy kultúrmérnöki hivatalnak városunkban való elhelye­zése. A vadászati jog bérbeadására vonatkozó szerződés ügye. A vashid- és gőzmalom közötti terület értékesí­tése. Szabályrendelet a lépfene elleni kötelező védoltásról. A postapalota építése, csereszerződés jóváhagyása. Háromszék vármegye átirata a közép­birtokosok védelme tárgyában. Sop­ron város átirata a községi gyógy- tárak felállítása tárgyában. Bars vár­megye átirata az önálló magyar jegybank felállítása tárgyában. * Uj doktor. Stern (Barta) Móric az elmúlt napokban a jogtudományi doktorátust a budapesti egyetemen sikerrel tette le. A Polonyi Lengyel pör. A kúria a Polonyi—Lengyel per­ben a törvényszék Ítéletét meg­semmisítette. Az Ítélet indokolása a B. P. 384. §. 9. és 427. 2. pontja alapján nyugszik. A törvényszék ugyanis nem vette figyelembe Vá- zsonyinak a tárgyalás alkalmával tett egyik indítványát, továbbá azért, mert esküdtek egyike (Beer) nem volt jelen a tárgyalás egész folyamata alatt. * Fenntartótestületi gyűlés, A ref. tanitónöképzö fenntartótestülete 1908 nov. 7-ón d. e. 10 órakor gyűlést tartott, melyen megjelent György Endre is, máramaros-ugocsai egyház­megye főgondnoka, ki a jelen nem H Elsőrendű porosz kőszén és brikett, REITER és ROTH elsőrendű ear egregvölgyi im kőszén, csobban ez.éanél . Upn„prp7 Szatmár, Árpád-utca 13, elsőrendű osztraui kétszer mosott kovács-szén hetők = Telefon-szám 183. = A kolozsvári „K R I S T Á L Y“ Gözmosó és Vegytisztító Gyár: mos, tisztit fehérnemüeket és felsőruhákat a legszebb kivitelben, gyorsan előnyös árak ellenében. TÍZ koronát meghaladó megbízások bérmentve küldetnek vissza. ‘"ffiflj MF* Csomagolás díjtalan. Cím: „Kristály" Gőzmosó Gyár Kolozsvár, Pályaudvar. ­..

Next

/
Thumbnails
Contents