Szamos, 1908. október (40. évfolyam, 79-87. szám)
1908-10-11 / 82. szám
FÜGGETLEN POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. A „Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületéinek hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. Előfizetési ár: SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjut&nyosabb árban közölte!rJeí Bgész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Rákóc2i-utcza 9. sz. Telefon: 107. Nyilttér sora 20 fillér. Egyes szán ára 10 fillér. 2&inde&ncmä dijak Saatmásron, a lap kiadóhivatalában fí«srtentío& Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. A választói jog madártávlatból. irta: Dr. Tanódy Endre. XL évfolyamJzatotór. 1908, október hó 11 (vasárnap) 82. szál. Birtokosok Birtoknk területe száma %holdakban »/„-ban 1—30 holdas 2.350.000 94-18 15.030.000 30% 31 — 200 holdaB 118.981 5.10 9.000.000 20% 201 —1000 holdas 13.748 0.60 6.650.000 13% Még nagyobb 5.426 0.22 18.350.000 37»/. Ez a kis táblázat Magyarország területének a megoszlását jelenti és mutatja, birtokonként és területenként. Nem agitátorok csinálták statisztikának, hanem statisztikusok agitációnak. A magyar állam statisztikai hivatala készítette és bizony nem volna tanácsos a családi képek helyett ezt függeszteni oda a magyar nép ágyai mellé mindennapi megszivlelésre. Ez a táblázat azt mutatja, hogy az áldott hazai rögből hét és fél millió embernek jut 15 millió hold és ötezer embernek jut 18 és fél millió hold; ha pedig a két és fél millió kisgazdához hozzászámítjuk a teljesen vagyontalan mezőgazda- sági munkások két millióra rugó tömegét, akkor kétségtelen, hogy 6 és fél millió ember 5 és fél ezer emberrel áll szemben. Szemben ? Ki mondja azt? A magyar kormány mondja, mert a 6 és fél millió emberből egyiknek-másiknak akar adni egy szavazatot, az 5 és fél ezer ember mindegyikének akar adni három szavazatot, de hozzájuk sorozza az ország lakosságának 6 százalékát kitevő középbirtokosságnak (132 ezer ember) kettős és hármas szavazatait is. A magyar kormány jelenti ki ezzel, hogy két pártnak van itt igazolása a hazai viszonyokban: az egyes szavazatok pártjának és a többes szavazatok pártjánek. A magyar kormány beismeri ezzel, hogy mesterséges pártalakulás volt és nem a nemzet életéből fakadó eltagolódás volt a 48-as és 67-es jelszavak körül való tömörülés. Hiszen nincsen magyar ember, aki hazája függetlenségét ne kívánná, de nincs olyan magyar alattvaló sem, aki ezt a nemzet jólétének, felhalmozódott kultur- tőkéjének kockáztatásával akarja kivívni. Igaza van a magyar kormánynak. Nem képzelhető komoly érdekközösség azok között, akiket a gazdasági és társadalmi kiválasztás a nemzeti élet két ellentétes oldalára szórt el egymástól és nem képzelhető komoly ellentét azok között, kiket közös soruk átka le- tepert, vagy akiket egy szerencsés születés vagy üzlet közös csillaga ragyog be földöntúli fénnyel. Azok az intézkedések, amelyek az ország törvényhozásában erednek és amelyeket az ország végrehajtó szervei életben tartanak, csak a legritkább esetben szólhatnak az összesség javára, más valakiknek a megterhelése nélkül. A legt bb országvezető, nemzeti és gazdasági életet szabályozó intézkedés elosztja az együtt élés terheit; fogyasztási adót létesít, amely a szegényeket sújtja, vagy olyan adókat hoz be, amely a vagyonosok terhét növeli; demokratizáló szabályokat hoz, amely a szegénynek befolyást enged a közügyekre, vagy reáksió- san jár el és a hatalmasok hatalmát növeli. Gazdagok és szegények, hatalmasok és hatalom nélküliek, müveitek és műveletlenek: ez a két igazi párt van a világon, kezdettől fogva is csak ez a kettő volt és minden más pártalakulás hazugság. Már most nem lehet kétséges az, II. hogy egyenlő szavazati joggal a szegények, a műveletlenek, a jelenleg hatalomnélküliek jelentékenyen nagyobb befolyáshoz jutnának a közéletben. Ha távolról és nagy körvonalakban vizsgáljuk a magyar „kis emberek“ „a magyar demokraták“ szóval a magyar nemzet számbelileg óriás többségének elterjedését az ország társadalmi térképén, akkor körülbelől ugyanazokra az eredményekre jutunk, mint az agrártársadalom arányviszonyait mutató táblázatnál. A gazda társadalomra, mint a nemzet gerincére arányosan rakodnak le a népélet szövetei s körülbelől az egész ország lakosságának alsó és felső rétegei ugyanolyan arányban állanak egymáshoz, mint a hivatalos statisztika adatai szerint az agrártársadalom két fő osztálya. Ezeknek a megállapitása után rövid bizonyossággal lehet fslelni arra a kérdésre, hogy mi történne akkor, ha a paktumban tervezett egyenlő választói jogosultság életbe lépne ; hogy mitörtánne, ha még a szükséges határok és korlátok betartásával terjesztené ki az uj törvény a választói jogosultságot ? Az történne, hogy az országban a hatalmi viszonyok eltolódnának. Az ország lakosságának jelenleg teljesen súlytalan 94 százaléka bizonyos ellentállásra és politikai jelentőségre tenne szert az ország lakosságának jelenleg minden befolyás kizárólagosság birtokában lévő 6 százalékával szemben. És azután as az aránytalanság bizonyára csökkenésnek indulna. Az ész és a hivatal nincsenek teljes viszonosságban, mert a hivatalhoz ész is jár de az észhez még nem jár hivatal. A hatalom és a vagyon azonban teljesen viszonosak. Nemcsak a vagyon ád hatalmat, de az egyesülés a többség hatalma vágyóit is ád; azok az osztályok, amelyek jogokhoz jutnak úgy használják a jogaikat, hogy hasznát lássák, amire fényes példa a történelmi nevezetességű vagyonok nagy része. Ezeket is részben jogok gyakorlásáért részben nem gyakorlásáért kapták a köztéren üzérkedő elődök. Ezzel az ellentétes érdekű hatalmas tömeggel szemben az a nehány ezer ember szövetségesre szorul; ez a szövetséges pedig a korona és Ausztria. Ha a korona, amelynek az ösz- szes belügyekbe is alkotmányos joga van, sorsára engedné a mai uralom kicsiny, de mindenre elszánt lelkes csapatát a hatalmas néptö- gekkel szemben, amelyeknek jogait bitorolja: akkor előbb a hata- lom> azután a gazdasági fölény morzsolódna fel ebben a küzdelemben, amelyben végtére is az erő igazsága győzne, mert azt még tisztességes eszközökkel soha le nem győzték. A tízezreknek a milliók elleni küzdelemben szükségük van az állam haderejére, közigazgatására, pénzügyére és hivatalnokaira. Ezt a hadi készséget a koronától kapja azokért a koncessziókért, amelyeket mindig hajlandó megtenni az ország minden vágyának, az állami függetlenség felé való törekvés minden mozdulásának a rovására. Ilyen koncesszió a katonai létszám felemelése, amelyet ugyanez a többség — akár most, akár később — keresztül fog vinni. A választói jog ára az ország függetlensége felé vezető útról való számos letérés, amelyek a mai uralmat gondolkodók és hazafiak eiőtt egyaránt diszkreditálták és úgy hiszem, hogy madártávlatból nézve, ez a szempont adja meg a választói jog problémájának egységét és ez jelöli meg a helyét a legújabb történelem fejlődésében. Ne feledje senki, hogy mindebből egy tanulság meríthető, mely természettudományos következetességgel és bizonyossággal álija meg Rótta Simon nagyválasztéku cipőraktárát ajánljuk a t. vevő-közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia' szálloda mellett. — Szatmár és vidéke legaag/oöb czipőralíta. Figyelmeztetés! az előrehaladott nyári idény miatt a még raktáron levő nyári árak az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók !
