Szamos, 1908. szeptember (40. évfolyam, 71-78. szám)
1908-09-24 / 77. szám
9öX lx XL évfolysiíi. Szatmär, 1908, szeptember hé 24. (cföWrtök) 77. szám, FÜGGETLEN POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. A „Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületé"-nek hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. ■- — £ I i I i i < I é i i ér: Bgési évre 8 kor, — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szán ira 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczi-utczs 5. sz. Telefon: 107. Mindennemű dijak Sxatmáron, a lep kiadóhivatalaién fí/etenoók HIRDETÉSEK: Készpémfiretés mellett a legjut&nyosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. A Deák-téri vásár elhelyezése. (L) Szatmár város piacra járó közönsége és a kereskedők egy saép őszi napon arra virradtak, hogy a szokásos zsivaj, vásári-élet hiányzik a Deák-térről. Eltűnt, — nincs. A kereskedők legnagyobb részének sejtelme sem volt a változás okáról. Végre kitudódott, hogy a hatóság a szokásos 10 óráig tartó vásárt áttette az Iskolaközbe. Eltekintve attól, hogy ezen áthelyezés talán a piac szépészeti szempontjából, vagy rendészeti okokból egészen helyes lehet,, helytelennek találjuk, hogy áz érdekeltek: elsősorban a kereskedők és iparosok megkérdezése nélkül a hatóság ilyenekre vállalkozik. Egy kissé lassabban, uraim! Ehhez talán azoknak is van közök elsősorban, kik a város terheit főképpen viselik. Ezt nem lehet egyszerű ukázzal elintézni. Hogy mennyire meggondolatlan lépés, sőt merénylet volna ez a a kereskedők és iparosaink létérdeke ellen, az alábbiakban vagyunk bátrak bővebben kifejteni. Mihelyt a vásárt, a forgalmat a Deák-térről elhelyezik, megosztják, attól a perctől kezdve megszűnt az összforgalom központja lenni. Az eddig megerősödött üzletek elveszítik biztos megélhetési forrásukat, melyet tagadhatatlanul a hely kölcsönzött. A közönség, különösen a vidék, már nem ott fogja szükségletét beszerezni, hanem ott ahol azt közelebb találja és ez a hely a vásártér, hol különben is dolga van. Ott fognak természetszerűleg uj üzletek létesülni, melyek mind a már meglevőket ingatják meg. Erre pedig nincsen szüksége a városnak. Van itt krízis anélkül is. Még az az eset sem lehetséges, hogy átköltözzenek, miután hosszabb lejáratú szerződéshez, helyhez vannak kötve. Csak az idén is az adó, a házbér azon az alapon szaba- tott, illetve emeltetett a Deák-téri üzletek után oly magasra, mert a Deák-téren a legforgalmasabb helyen vannak. Egy ilyen intézkedéssel tehát az adó-alap is igazságtalanná válnék. A másik szintén fontos érv, ami ellene szól ezen intézkedésnek az, hogy a vásárló közönség kényelmét nem tartja szem előtt Már eziránt sokan, a háziasszonyok kifejezték panaszukat, különösen a Deák-térröl távolabb esők. Még zavarosabb volna a helyzet, ha az István-tér is kapna piacot. A vidékről jövők, kiknek, különösen a téli időben, rövid idejük van ide-oda szaladgálni, elhanyagolnák piacunkat és valószínűleg csak részben szereznék be szükségletüket. Hiszen Szatmáron kivül is van más piac. Ez jelentéktelennek látszik, de minden körülmények között figyelembe veendő eshetőség. A régebbi kereskedők mondják, mint nem érdektelen dolgot, hogy 25 évvel ezelőtt, mikor a vásár n ég teljes egészében benn volt, oly forgalom uralkodott, hogy d. u. 5—6 óra tájban még tömve voltak az üzletek. És ma már d. u. ‘2 órakor üresek! Mi volna tehát ükkor, ha ez a széttagolás megtörténne ? Igazán nem tételezzük fel a városi hatóságról, hogy az aditerhe- ket főképpen viselő iparos és kereskedő elem létérdekét támadná céltudatosan; ez egy ballépés, vagy mondjuk, kísérlet, — mint a polgármester ur mondotta, —mely azonban nem sült el és reméljük, hogy nem is fog! A családalapítás nehézségei. Manapság már ritkaság számba négy az olyan köz- és magánhivatal, műhely, vagy gyártelep, ahol női munkaerővel ne dolgoznának. De nem is ez a legnagyobb baj, hanem az, hogy nap-nap után szaporodik a házon kivül kenyérkereső asszonyok száma, ami mindenképpen a családi boldogság megfogyatkozását jelenti. A kenyérkereső munka tekintetében a nő-emancipáció soha sem sejtett rekordot ért el. Hazudnánk, ha azt mondanánk, hogy örvendünk ennek a modern irányzatú haladásnak. Hazudnánk, ha azt állitanók, hogy szívesen látjuk a nőt az Íróasztalnál, üzleti könyvek fölé hajolva, az Írógép mellett, a gyárban és a műhelyben. S valótlanságot mondanánk akkor is, ha azt állitanók, hogy a nők szívesen vesznek részt a kenyérért való harcban. Hasztalan szavalnak nekünk a feministák a nők egyenjogositásáról, a nőknek a férfiakkal jogok és kötelességek tekintetében való egyenlőségéről. Legalaposabb cáfolat erre maga a női természet és szervezet, nemkülönben a nők szellemi képessége,' amelyek a leghatározottabban a kevesebb szellemi munkát igénylő háziteendőkre, a gyermekszülésre és gyermeknevelésre utalja őket. Kérdezzünk meg bármely öntudatos leányt vagy asszonyt, aki a kenyérért dolgozik, hogy nem mennének- e szivesebben férjhez, vagy nem dolgoznának-e szivesebben odahaza ? Még a legfeministább nő is, ha csak bele nem zavarodott a kusza feminista tanokba, azt válaszolja erre a kérdésre, hogy bizony szivesebben élnének női hivatásuknak úgy, ahogy azt már az ótestamentum is előírta. S itt jövünk rá arra, hogy tulajdonképpen a lérfiak az okai annak, hogy a nők sem szellemi képességeiknek, sem természetüknek és szervezetüknek meg nem felelő pályákon mozognak. A férfiak, akik nem házasodnak, illetve későn házasodnak. Az általános szociális nyomroruság, a nehéz A tengeri tündér. Az ebéd már bevégzödött és az utasok friss tengeri levegőt szívni a fedélzetre igyekeztek. — Még bárom nap! — sóhajtott a ltibecki pap — és az újvilágban vagyunk! — Bárcsak ott volnánk, Alwin! — mondá a pap kövér felesége, akinek sehogy sem tetszett a zajos hajóélet. Férje karján sétált fel és alá, csipö- sen kritizálva a közönséget. — Ki adja ? — kórdó a kártyákat keverő Hiller nagykereskedő. Egy összecsukható széken ült, szem ben utazó társaival, Schmied ttel és Plettennel. Schmiedt képviselője volt egy berlini cipőgyárnak. Hogy Plet ten mi volt, arról senki sem tudott semmit. Tippelgették : talán valami szélhámos, akit köröznek! A fő az volt, hogy skatot nagyszerűen játszott és oly sok szemtelen viccet tudott, amiből azt lehetett következtetni, hogy Európában legjobb körökben fordul meg. A játszó csoporttól nem messze néhány angol és amerikai az üzletről csevegett. Longfield miss vőlegényével udvarolta'ott magának, miközben a szőke bajóorvossal kokettirozott. Egy fiatal német a fedélzet korlátjához támaszkodott, s & tengerbe belebámult. Gondolatban bizonyára valami filozófiai könyvet irt. A többi utas pedig egyeukint vagy párosán unatkozott. — Holla! — kiált hirtelen egy hang. — Mi történt ? — Itt úszik valami! Mindnyájan a korláthoz rohantak, hogy lássák, mi úszik. Vízbe esett valaki! A gőzhajó megállott. Mentő osol- nakot bocsátottak a vízre. — Jézus, Mária! — sipított Hil- lerné, égései testében remgeve, behunyta szemét, hogy semmit se lásson. — Damned! — szólt mister Grant. Bosszankodott, hogy senki sincs közeiében, akivel fogadhatna. — Edgar, Ágoston, Sophie, Albert, János! — számolta össze Schmiedtné gyermekeit. — Háia az égnek, egy sem hiányzik ! — Null ! Én kezdem! — mondá Pietten és kijátszotta az első ütést, amit azonnal elveszített. A szerencsétlenül járt teste oly közel jött a hajóhoz, hogy nem volt látható. A mentő csolnak utána evezett. — Mit sejt, ki lehet ? — Valószínűleg a fiatal Lehmann. O volt olyan szomorú, mikor Hamburgból elindultunk. Bizonyára boldogtalan szerelmes. — Oh, azok az átkozott asszonyok ! A mentő csolnak ismét látható lett. A közepén egy emberi test feküdt. A kiváncsi szemek elől egy nedves lepedővel volt betakarva. Nehány perc mnlva a csolnak a fedélzeten volt és a hajó tovább indáit. Egy hordágyon a szerencsétlenül jártat az orvos szobájába vitték. Senki sem láthatta az arcát. — A mindenét! — pattant fel az orvos, mikor felemelte a kendőt. Előtte egy fiatal vizitündér feküdt, kinek karcsú testét a görcs összehúzta. A halalku farka csapkodott ide-oda. A szemei bevollak csukva és a karjai lecsüngőitek. A reszkető ajkén fekete vércsöpp függött. Mm'RÓth Simon nagyválasztéku cipóraktárát ajánljuk a t. vevő-közönségnek, mint legolesöbb bevásiHáai Közvetlen a ,Pannónia' szálloda mellett — Szatmár és yidéke legaag/obb czipfraxUra. J /. f>c\ v a*:* s-' t f r * - -r ■ , ■ , Figyelmeztetés ! az előrehaladott nyári idény miatt a még raktáron levő nyári áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók I
