Szamos, 1908. augusztus (40. évfolyam, 62-70. szám)

1908-08-20 / 67. szám

SZAMOS (1903. aug. 20 ) 67. szám. 2-ik oldal bánya, Szatmár. A szervezésre külön gyűlést fognak összehívni. Verseny gyakorlatok. A I)9ák-téri versenypályán és a ki vül fekvő helyeken már a jókor dél­utáni órákban hullámzott a kiváncsi nép, mert valami nagyon érdekeset várt. A hatalmas tribün teljesen meg­telt, a piac olyan volt mint egy nagy ampkitiieatrurn, mert a körös­körül levő emeletes házak ablakai egy-egy páholy számba mentek. A pályán felállított kétemelet magas ságu deszka alkotmány egy ház falát markirozta ; ez szolgált a verseny tár­gyául. Az iskola és versenygyakor- latban részt vettek a következő tes­tületek : battonyai. szegedi, kisvárdai, óbecsei, seim.eczbányai és váczi. Már ezen gyakorlatnál kitűntek a szege­diek, vácziak óbecseiek és kisvárdaiak. Gyorsszerelés. Érdekesebb látványt nyújtott a há­rom tömlővel és gráci dugólétrával való gyorsszerelés. Az eredmény a következő volt : Szerelés. Visszaszerelés. Nagylak P31 p. 1'36 p. Battonya 1*15 p. 147 p. Szeged 0-47 p. l-29 p. Kisvárda 1.— p. 1'34 p. Óbecse 1— p. 126 p. Selmeczbánya l-6 p. 1'28 p. Vácz 0-57 p. 117 p. A szatmári tűzoltóság által kiké­pezett közös hadseregbeli katonák is bemutatták versenyen kívül gyakor­latukat és oly biztonságot, gyorsasá­got tanúsítottak, mellyel zajos tapsra ragadtatták a nagy közönséget; 0 44 perc alatt szereltek és 0'65 perc alatt visszaszereltek. A jury Ítélete. Augusztus 16. Délelőtt 8—10-ig a jury tartott ülést a Pannóniában. A dijak kiosztása te­kintetében a következően ítélt: Szatmár város ezüst koszorúját, mint I-sö dijat a váczi tűzoltóság; a szatmári hölgyek diját egy ezüst thea-servicet, mint Il-ik dijat a sze­gediek ; az országos szövetség diját egy bronz kakast, mint III-ik dijat az óbecsiek ; a szövetségi ezüst serleget a kis­várdaiak. Gróf Széchenyi Viktor elnök diját a selmeczbányaiak nyerték el. Battonya oklevelet kapott. 15 jutalmat osztottak ki ezenkívül a különböző testületek szerelő tag­jainak. ■Az magyar országos tűzoltó szövetség nagygyűlése. A magyar országos tűzoltó szövet­ség vasárnap délelőtt 10 órakor tar­totta Széchenyi Viktor gróf főispán szövetségi elnök elnöklete alatt XVII. évi nagygyűlését, melyen 280 tűzoltó testület jelent meg képviseletileg és mintegy 800 tűzoltó vett részt. Á gyűlés olyan heves vitákra adott al­kalmat, melyhez hasonló rég nem volt. Nagy vitát keltettek ugyanis dr. Szily József tiszti orvos, budapesti tűzoltó szövetség elnökének felebbezései, me­lyeket a nagygyűlés nem fogadott el, ami különben Széchenyi Viktor köz­benjárásának tulajdonítható. Az iga­zoló bizottság jelentését vita nélkül fogadták el. Az elnökség jelentésénél Jászberényi Miklós felszólalására fel­írnak a képviselőházhoz s kérik, hogy a tűzrendészet]' kihágásokból befolyt bírságot, ne a szegényalap, hanem a tűzoltói célokra fordítsák, fele rész­ben az országos tűzoltó szövetség, fele részben a tűzoltó testületek ja­vára. Az alapszabályokban a minisz­ter módosításokat kíván, mit a nagy­gyűlés nem fogadott el, hanem Va3s József dr. indítványára leveszik az egészet a napirendről és igy a régi alapszabályok maradnak érvényben. A tűzoltó kongresszusnak országos választmánya elhatározta, Logy a kö­telezett tűzoltóság részére is kiadja a szolgálati érmet, ezt dr. Szily meg- felebbezte, de nem akarták tárgya­lás alá bocsátani. Felebbezásének azonban a közgyűlés nagy többsé­gének kívánatéra helyt adtak. A választmány határozatát megsem­misítették és kötelezett tűzoltók ré­szére külön érmet rendelnek készít­tetni. Heves vitát képezett a várme­gye járási tüzfelügyelők rang jelzési ügye, melyet Szily dr. adott be fe- lebbezés alakjában. A nagygyűlés vi­harosan követelte az arany és ezüst galérok eltörlését és Szily dr. feleb- bezése mellé álltak. Széchenyi gróf kétszer is felfüg-' gesztette a gyűlést és a szavazattal nem bírókat kiküldte a helyiségből. A vármegyei és járási felügyelők egy része kijelentette, hogy azon esetben, ha elveszik az arany vagy ezüst ga­leri, kilépnek az országos szövetség­ből. A nagygyűlés Széchenyi gróf kérésére a béke kedvéért Szily feleb- bezést elutasította. Szóval az ezüst és arany gallérok megmaradnak. Ez­után a győri önkéntes tűzoltó testület nevében Erdélyi Ernő indítványozta, hogy keresse meg az országos tűzoltó szövetség nagygyűlése a belügymi­nisztert az iránt, hogy sürgősen uta­sítsa a vármegyék alispánjait és fő- szolgabiráit, hogy a tüzrendészeti kormányrendelet 34. § ában megjelölt felügyeleti jogot gyakorolják, még ez év folyamán vizsgálják meg a szak­közegek bevonásával a tűzoltó-testü­leteket, azok felszereléseit, szertárait és ennek eredményéről kimerítő je­lentést tegyenek. Az igy egybegyült anyagot tanulmányozás végett adják ki az országos tűzoltó-szövetség el­nökségének. A nagygyűlés Erdélyi indítványát elfogadta egyhangúlag. Az iuditvá nyozó egy kis statisztikával is szol­gált, mely kimutatta, hogy Magyar- országon mily óriási vagyon s ember élet pusztul el a tűzoltóság hiányában és a tüzrendészeti szabályok be nem tartása miatt. A meg nem térült ká­rok tizedrészével mindazok a közsé­gek elláthatók lennének tüzőrséggel, (egyenként 5000 koronát számítva) melyek azt most nélkülözik. Ováry Ferencz dr. indítványára a nagygyűlés a választmány javaslatát, hogy t. i. a jövő kongresszus Vesz­prémben tartassák, elfogadta. A napirend letárgyalása után az elnökség lemondott, azonban Hellen- bront képviselő indítványára azt újra lelkesedéssel megválasztották. Gróf Széchenyiért küldöttség ment, a nagy­gyűlés zugó éljenzéssel fogadta kije­lentését, hogy az elnökséget elfogadja, azonban, ha még egyszer ilyen gán- csoskodások és belbékét megbontó dolgok fordulnak elő, még megbízá­sának lejárta előtt elnöki tisztéről lemond. Délután választmányi ülés volt, mely a régi tisztikarral alakult meg, osupáu dr. Szily Józsefet hagyták ki a ve­zetőségből. A szatmári önkéntes tűzoltók támadása. Az ősi Fehérház, mely minden más csak nem fehér, sok szép gyakorlatot látott, de a vasárnapit valljuk meg az igazat, nem nevezhette a legjobb­nak. Pech-eí kezdődött. Mindjárt el­törött egy gép és két vizeshordó útközben; úgy dőltek ki, mint sok jókedvű kongresszusi vendég. Pedig szépen szereltek a mieink Ferencz Ágoston parancsnok vezénylete mel­lett, de mit ért mindez, viz nélkül. Annyival inkább nem tehettek erről a balesetről, miután a két hordó mondhatni uj volt, legfeljebb gyárost szidhatják. Incidens a gyakorlaton. A Fehérház oldalához támasztott létráról a csővezető a megjelölt tűz irányában eresztette a hatalmas viz- sugarakat. A szomszédos épület tete­jén egy pár emberből álló nézőközön­ség is kidugta a fejét valamivel tá­volabb. Ezeknek is kijutott egy kis viz, ami szinte elkerülhetetlen volt. így történt meg azután, hogy a szom­szédos ház erkélyének is, ahol dr. Borgida Lajos ügyvéd tartózkodott a családjával, kijutott a kósza vizsugár ból. Ez a váratlan zuhany ebben a hűvös időben annyira haragra lobban- totta dr. Bopgida ügyvédet, hogy revolverrel megfenyegette a kedé- lyeskedö csövezetöt. A közönség, melynek jórészét a tűzoltók képezték, nagyon megbotráukozott a fegyver­rel fenyegetőző ügyvéd eljárása felett. „Meg kell linchelui !“ Le kell ütni 1“ hangzott a tömeg ajkáról. S ha csa­kugyan el nem tűnik az erkélyről, csinos kis botrány keletkezett volna. Csendőrfedezet alatt bekísért ügye véd. Ezután jött egy eljárás, amit szin­tén csak a szenvedéiyesség rovására lehet írni. És pedig az, hogy mint egy gonosztevőt csendöri fedezet alatt szállították be kihallgatásra dr. Borgidát, városi polgárt, köz- és váltóügyvédet. Hogy ez helyes volt, azt kevesen fogják állítani, valamint azt is, hogy dr. Borgidának mindjárt fegyvert, vagy mint ő mondja, revol­ver-tokot kellett huzni. Népünnepély. Ingyen koszt és ivás a sárgaföldig. A Kossut-kertben volt a vig élet. A terített asztaloknál a viruló leány­sereg szolgálta ki a kitűnő hideg fel­vágottal, sörrel és borral a nap hő­seit, a tűzoltókat és azokat, akik 2 koronáért ezt az élvezetet megvásá­rolták. A város gavallér volt, fizette a cechet, nem is panaszkodtak a ven­dégek. Olyan jó étvágya volt ott mindenkinek, hogy órák hosszat el- ozsonnáztak. És a tamburások ! Ezek teljesen meghódították a várost. A mulatságnak a legszínesebb ré­szét a nagyszabású tűzijáték képezte. Nem vagyunk barátai az ilyen pénz- fecsérlósnek, mert sokkal hasznosabb dolgokra lehetett volna fordítani ennek az árát, de valljuk be, igen szép volt és a népnek a mulattatásá ról is kell gondoskodni. A teremben az uzsonna végével kezdetét vette a tánc, persze minden talpalatnyi helyért ha nemis élet- halál-harc, de küzdelem folyt. Kirándulások. Augusztus 17. Három irányban mentek a tűzoltó és dalár vendégeink szórakozni. Nagy­bányára, Bikszádra és Székelyhidra. Nagybányára mintegy 90 en a reg­geli órákban, borús időben, de jó hangulattal. Megtekintették a várost, a ferne- zelyi kohókat és elfogyasztották az obiigáit ebéd és vacsorákat. A tűzoltó vendégek egy kisebb csapata Bikszádnak vette az útirányt. A kedvezőtlen időjárás miatt azonban már a délutáni vonattal visszajöttek városunkba, pedig a szatmáriak épp akkor indultak ki a fürdőbe. így történt meg azután, hogy az esti hangversenyen csak két szál tűzoltó képviselte a kongresszust. A Szatmár - Németi Dalegyesület mondhatni teljes számban vonult ki és a szereplő mű­vész hölgyekkel oly pompás prog­ramtant nyújtottak, ami a legkénye­sebb igényeket is kielégíthette. A nagyterem pódiumára bevezetésül a dalegyesület vonult fel, Faust-ból előadva egy kitünően betanult részt. Natter Elsa k. a., akinek szép, terje­delmes hangját alig győztük csodálni, nagyon sokat haladt a múlt óv óta. Kedves darabokat énekelt. — Benkö Miksa zenetanár bájos kis leánya, ki már kész művésznő számba megy, Wiemausky Valse Caprice-jét Polo­naise D dur-t játszotta hegedűn, per­cekig tartó tapsokra ragadva a telje- ten megtelt terem közönségét. A hangversenyen részt vett dr. Borom issza Tibor püspök is, ki jelen­leg a fürdőben tartózkodik. A műsor után tánc volt az éjféli órákig A fürdöigazgatóság nagy fi­gyelmet tanúsított a vendégekkel szemben. Az Iparos Dalegyesület 25 éves jubileuma. Szatmár-Németi, 1908. aug. 17. A jelen évben töltötte be az emlí­tett egyesület negyedszázados létét. Ebből az alkalomból ünnepélyt ren­dezett, melyen a maramarosszigeti dalkör 28, a nagykárolyi 27, a nagy­bányai 37 taggal vett részt. Képvi­selve voltak a kisújszállásiak és a hajduszoboszlóiak. Az érkezés folyó hó 15-én szom­baton történt. A pályaudvaron cigány zenekar és a helybeli dalegyesület énekkel fogadta vendégeit. Biki K - roly esperes pedig beszédet intézett a daltestvérekhez. Még ezen este gróf Széchenyi Vik­tornak és a zászló anyának Uray Gé- záné úrnőnek szerenádot rendeztek a szigeti, nagykárolyi és szatmári dalárdák. Az „Iparos Otthon“-ban ismerke­désre gyűltek egybe. Vasárnap az ev. ref. templomban isteni tisztelet volt, mit a Vigadóban disz-közgyülés követett. A dalárda nemzeti dala után Biki Károly elnök tartott megnyitót, majd Gachal János igen tartalmas szavakban méltatta a dalárda 25 éves működését. 11 órakor a színházban fényes hangversenyt tartottak a dalárok. A prologot Ke­rekes Erzsiké szavalta igen helyesen, mit a honvédzenekar nyitánya köve­tett. A Hymnust a dalárdák együtte­sen énekelték. A nagybányaiak Nemo operából adtak elő jó készültséggel. Igen szép volt a máramarosszigeti dalkör „Esti csillag“ c. száma. Gál Ferenc „Epilógját“ a dal- és zene­egyesület énekelte. Az Iparos énekegylet zászlóját Gaál Ferenc „Szent hamvak“ darabjának eléneklése után a helybeli hölgyek babér, a szigeti polgári dalkör ezüst koszorúval tüntették ki Végül a közönség az összes dalár­dák által előadott „Magyar király induló“ hangjai mellett osztott szét. 17-én Nagybányára rándultak a dalosok és csak az esti órákban tér­tek vissza. A tanácsból. Fertőtlenítő gőzgép. A városi tanács nem régiben a köz­egészségügyi bizottság felhívására megkereste dr. Bukovszky Györgyöt, a fővárosi gőzfertőtlenitö intézet igaz­gatóját, hogy adjon véleményt egy fertőtlenítő gőzgép beszerzésére vo­natkozólag. Dr. Bukovszky most ajánja, hogy a város igényeinek meg­felelően egy II. tipusu gép szereztes­sék be. Miért is a tanács ezen gép belekerülési árának, valamint a többi szükséges kellékeknek informálására és jelentésére a gazdasági tanácsost bízta meg. MIT IGYUNK? hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. Minden külföldit fölül­múl hazánk természe­tes szénsavas vizek — királya : a mohai forrás. Millenniumi nagy érem­mel kitüntetve. Kitűnő asztali bor és gyógyvíz a gyomorégést rögtön megszünteti, páratlan étvágygerjesztő, használata valódi áldás gyomorbajosoknak. Kedvelt borviz ! = Olcsóbb a szódavíznél! === Mindenütt kapható!

Next

/
Thumbnails
Contents