Szamos, 1908. augusztus (40. évfolyam, 62-70. szám)

1908-08-13 / 65. szám

65 szál,

FÜGGETLEN POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP.

A „Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületéinek hivatalos lapja.

Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön.

Előfizetési ár:

SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL:

Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor.

Gékéczi-utcze 9. sz. Telefon: 107.

Egyes szán ára 10 fillér.

íSindenno'z.tt öijafe SzatosAron, a lap kiadóhivataléban ftzutecdók

HIRDETÉSEK:

Készpénzfizetés mellett a iegjutányosabb árban közöltéinek Nyitttér sora 20 fillér.

Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér.

Az Hj ipartörvény második része.

(L.) A március hó elején közrebocsátott ipartörvény-tervezettel már volt alkalmunk annak idején foglalkozni; most már előttünk áll a nem kisebb fontosságú második rész is, mely a munkabeszünteté sekre, kizárásokra, békéltető és választott birói eljárásra, döntő bíráskodásra, ipari szervezetekre, büntető határozatok, hatóságok és ezek eljárására, valamint vegyes határozatokra terjed ki. Szóval nagyobb részben olyan ügyekkel fogalkozik, melyek a régi törvényben vagy egyáltalán nem szerepeltek, vagy pedig igen hiányosak voltak.

A tervezet úgy szerepel, mint Szterényi államtitkár müve és azzal az intencióval bocsáttatott ki, hogy a bírálat tárgyává tétessék a szakkörök által. Hogy sokat változtatni fognak ezen az eredeti tervezeten, — amire pedig szükség volna — bajosan hisszük, mert egy ilyen előkelő születésű csecsemőt nem igen hagynak egykönnyen kicserélni.

Mielőtt áttérnénk a javaslat lényegesebb pontjaira, bátorkodunk kijelenteni, hogy már maga a forma, amibe az beleöntetett, igen elhibázott. Szterényi államtitkár ur, úgy gondoljuk, nemcsak jog- és nyelvtudósoknak szánta ezt a tervezetet, hanem iparosoknak is. Már pedig az első elengedhetetlen feltétele: a világosság és a könnyen érthetőség hiányzik belőle. 10—15 soros mondatok, melyekben a mondattan összes variációi feltalálhatok, ékesitik a paragrafusokat egészen az érthetetlenségig. Hogy foglalkozhasson tehát ezzel az a szegény iparos, aki bizonyára az Akadémia nyelvészeti osztályának még sem levelező, sem más tagja.

Áttérve a fontosabb pontokra, első helyen a munkabeszüntetéseket, kizárásokat, békéltetést és bíráskodást találjuk. Ez az úgynevezett „sztrájktörvény.“ Az ipartörvény keretébe lett beszorítva, bár nagyon jól tudjuk, hogy mai napság nemcsak ipari munkások, de még az orvosok is sztrájkolnak. Megérdemelte volna, hogy vele is önálló törvény keretében foglalkozzanak

ügy a sztrájktörvény, mint a munkából való kizárási javaslat e kompromisszum terén mozog, eleget akar — de csak akar — tenni mindkettőnek és végül egyiket sem elégíti ki. Elismeri a munkabeszüntetést, valamint a munkából való kizárást is, ha törvénybe, vagy a jó erkölcsökbe nem ütközik. A német azt mondaná erre: „da liegt der Hund begraben.“ Ez aztán teret nyit a sztrájkok erőszakos rneggátlására, mert ha nincsenek tiltó törvények, úgy azok köny- nyen gyárthatók, a jó erkölcs pedig igen tág fogalom.

Ilyen törvényes tilalom például

egyik §., mely azt mondja: sztrájkolni szabad, de arra előkészíteni, agitálni nem. A sztrájkokat és munkából kizárást békéltető eljárásnak ill, bíráskodásnak kell követni. Eltekintve a szövevényes tervezettől ez nem fog békét eredményezni, az létre jön magától, vagy sehogy.

Az eljárás késése és a megalakítás íormaságai. Különösen homályos ezen pontnak azon része, hogy mikor alakul át a békéltetőtanács választott bírósággá, mely bizonyos esetekben Ítéletet sem hozhat. Az Ítélet is csak akkor válik kötelezővé, ha mindkét fél elfogadja. Micsoda bíróság akkor ez, ha ítéletet nem hozhat. Tetőzés ennek az, hogy az ítélet bizonyos esetekben ketesettel megtámadható. A íelebbezést hosszú per fogja követni, de mit csinálnak addig a sztrájkolok, bevárják a hetekig esetleg hónapokig tartó végítéletet ?

A döntő (?) bíráskodás vonatkozik a világítás, vízvezeték, hajózás, komp, forgalmi intézmények, kórházi alkalmazottakra, hivatásos tűzoltókra, szóval olyanokra, kiknek nem szabad sztrájkolni. Itt a döntő bíráskodás lép életbe, mely a kir. Ítélőtáblák székhelyén alakítandók és 7 tagból állanak; 2—2 tagot a munkaadók és munkások küldenek ki. Élén egy* Ítélő táblai biró áll. A döntő bíróság Ítéletét szintén meglehet támadni keresettel, mely felebbezés az ötös tanács elé, az iparbiróság elé kerül, melynek a feje egy aljárásbiró is lehet. Tehát az ítélőtáblái biró ítéletét egy kevésbbé magas színvonalú bíróság eldobhatja.

Számos intézkedést rendeleti útra terel ez a törvényjavaslat, mellyel olyan khaoszt fognak előidézni, amelyből körömfont fiskálisnak is nehéz lesz kigabalyodni.

Városi közgyűlés.

Hétfőn délután tartotta a városi törvényhatósági bizottság augusztus havi rendes közgyűlését dr. Falnssy Árpád főispán elnöklete alatt. A közgyűlés érdekessége ezúttal a Pázmány- konviktus építési segélye volt, amely ügy érdekében sok bizottsági tagot mozgósítottak. Az eredmény természetesen nem maradt el, a többség megszavazta a 12.000 korona segélyt 2000 koronás évi részletekben.

Polgármesteri jelentés

A közgyűlés dr. Yajay Károly polgármester havi jelentésének felolvasásával kezdődött. A jelentés néhány megnyugtató szóval emlékezik meg a tifuszos megbetegülések csökkenéséről s közegészségügyi viszonyaink általános ismertetésével vezeti be aeon jelentését, hogy a vízvezeték és csatornázás nagy müvéhez a szabályrendelet tervezetét elkészítette s az alapvető munkálatok megkezdésére javaslatát a közgyűléshez külön beterjesztette. Megemlíti továbbá a polgár- mester, hogy a fcldmivelésügyi minisztériumban sikerrel járt közben a Szacsvay-féle erdövétel s az avasi erdő kitermelése ügyében s a felsőbb

Akik néznek, és akik iátnaK.

Jó régen volt, mikor egyszer falon nyaraltam, és ebédután a méhesben olvastam. A falusi nyaralásnak ez az édessége, mint ahogy a kis magyar fürdőkben a jobb körökbe való bejutás gyógyítja a gyöngélkedő honfiszer- vezetet.

Tehát mondom a falusi nyaralás lényegét, élveztem egy osöndes ebód- után, mikor odakint szunyókáltak az almafák és halkan zizegtek a füvek.

Egy északi költőnek a regéit olvastam, szép egyszerű és jó indulatu meséket, amikhez jól illett a méhdon- gás, hiszen az is olyanféle nyugalomba, minden változatosság nélküli érzésbe ringatja az embert, mint a jó becsületes lelkű nők őszinte szerelme.

Talán utoljára lehettem ebben a kezdetleges lelki állapotban (úgy látszik fogynak a méhesek) hogy olyan

jól megrögződött bennem, és nem akadt hozzá hasonló, hogy elmossa a nyomát.

Ma is előttem áll, az egyik elbeszélésnek a hőse. mint akkor elibém rajzolódott.

Kis alacsony, torz alakú ember volt, színházi komikus. Hajszón-nak hívták, ha jól emlékszem. Valami remek színész volt, aki egyetlen hangsúlyával kipattantotta a dolgok belsejének lonák szomorúságát és evvel zúgó nevetésre keltette a közönséget, Pedig Hajszón szomorú ember volt és a szive szerelmes. A gyönyörű szép primadonnát szerette, aki az egész kaszinónak viszonozta Hajszón sze relmót, osak neki nem jutott abból vissza egy csöpp sem ; pedig a szegény kis primadonna egy bajjal már neki is viszonozta volna, ha eltudta volna vele komolyan hitetni, hogy szereti. De ez nem sikerült neki.

Mikor Hajszónn&k minden forró vágya a szemébe gyűlt és fájó szenvedélye zokogva feltört, a kis primadonna harsányan fekacagot:

— Bravó, Hajszón, remek voltál, ilyen jól még egyszer sem sikerült.

Azt hitte, hogy a hősszerelmest akarja Hajszón parodizálni.

Az meg épen nagy mulatság volt, mikor egyszer az öltözőjében a lábaihoz borult, térdét átkarolta és eltorzult arcát hozzáemelve alig hallhatóan suttogra el, hogy mennyire szereti.

Olyan jól még egyszer sem mulatott rajta. Hajszón ezt szánta a nagy és döntő szerelmi jelenetnek.

Csakhogy a virág elhervad és hervadni kezdett a kis primadonna vékony, meleg ajka, amely olyan édesen tudott tapadni.

Beteg lett; elhagyta mindenki, csak Hajszón maradt mellette.

Ő ápolta és fogta a kezét hosszú éjszakákon át; a kis primadonna rávetette néha aléló tekintetét és el- : moso'yodott; Hajszón annyira élethűen utánozta az aggodalmat és kétségbeesést és olyan komikus volt.

Úgy meredt meg az arca. amint utoljára megnevettette, mikor a végső tusáját feldúlt ábrázattal nézte.

Hajszón eltemettette, szép sirkövet állíttatott neki és egy szép holdvilágos este elsírta a sírnál minden fájdalmát.

Egyszerre csak óriási hahota és taps zúgott fel; egy kiránduló társaság vonult el a temető mellett és harsányan mulatott a kis komikus gesztusain.

így szólott a naiv északi mese és én ennek ment régiben bámulatos ellentétére akadtam, vagy basonmá- mására. ha úgy tetszik.

Az ellentét ott kezdődik, hogy nem

M^RÓth Simon nagyválasztéku cipőraktárát

ajánljuk a t. vevő-közdnségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrist.

Közvetlen a ,Pannónia' szálloda mellett. — Uümir és vidéke leguag/obb czipDraiülra.

Figyelmeztetés ! az előrehaladott nyári idény miatt a még raktárom levő nyári áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók