Szamos, 1908. július (40. évfolyam, 53-61. szám)
1908-07-19 / 58. szám
XL Molyait. 58, szél, FÜGGETLEN POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. A „Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületéinek hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. , julios H 19 (vasárnap) Előfizetési ár: Bgéss évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákéczi-utcza S. sz. Te;efon: t07. Mindéi nemű dijck Szatmäron, & lap krsdóbiva tálában fiAtleccofe ____________ ___ __s___________ HI RDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden ezó 4 fillér. A magyar városok ügyei a parlamentben. (P. M.) A képviselőház ezidei rövid költségvetési vitájában is szokatlanul sok szó esett a magyar városokról, jelezve, hogy köztudomásúlag évtizedek óta elhagyott városaink ügyei végre a közérdeklődés homlokterébe jutottak. A következőkben röviden megállapítani kívánjuk a keretét a városi vitának, melyben gr. Andrássy Gyula belügyminiszteren kivül Batthyányi Tivadar gr., Búza Barna, Halász Lajos, Kmetty Károly, Mezőfi Vilmos Pethő Sándor orsz. képviselők vettek részt. Maguknak a tárgyalt kérdéseknek taglalásába belemennünk íelesleges, mert azoknak minden részlete a városi körökben jól ismeretes és a képviselőházi vita jelentősége nem abban áll, mintha uj kérdések, vagy uj szempontok vetődtek volna fel, hanem abban, hogy a városok bajai és szükségletei a vitában annyit szerepeltek. A legtöbb szó jutott természetesen városaink régi súlyos bajának : az állami közigazgatási feladatokkal való túlterheltségnek és ebből, megfelelő rekompenzáció hiányában, előállott súlyos pénzügyi helyzetnek; a városok pénzügyei orvoslásának módjául a bor- és husíogyasztási adók átengedése és közvetlen állami dotációk, a vármegyék mintájára, hozattak javaslatba. — Általános volt a városi törvénynek sürgetése is és pedig úgy az általánosé, mint a fővárosé. A városi törvény körébe tartozó részletek közül különösen hang- sulyoztattak: az önkormányzati önállóságnak, pénzügyi tekintetben is, fokozása; a községi választói jognak kiterjesztése, bár e kérdésben némelyek, különösen a vidéki városokat illetőleg, óvatoskodó álláspontot foglaltak ; a virilizmus eltörlése, vagy legalább is tompítása ; az összeférhetetlenség szigo- tása; a bürokratizmus csökkentése és a műszaki, közegészségi és a közgazdasági szakembereknek a közigazgatásban nagyobb szerep biztosítása. Továbbá a figyelmébe ajánlták a kormánynak a városi közszolgáltatásokat (viz, világítás, közúti vasút) nyújtó és egyedáru- sági természetű üzemek házi kezelésének elősegítését. Kívánták a városi tisztviselők javadalmazásának rendezését is. Végre sürgettek városi életünk legaktuálisabb problémájának : a lakás- és élelmiszerdrágaság kérdésének megoldását. A belügyminiszter válaszában a városokkal szemben első feladatnak a városok anyagi helyzetén való segítést jelentette ki; ennek mikéntjére azt mondván, hogy egyelőre a kormány csak azt tervezi, hogy bizonyos összegeket bocsásson előre megállapított kulcsok szerint a városok rendelkezésére ; nem egyes adókat, mert átok igen különbözően hatnak és többnyire éppen a gazdag városok előnyére szolgálnak, a szegényeken pedig nem igen segítenek ; ez azonban csak ideiglenes módja a rendezésnek, mert szerinte elvégre is csak az lehet egyetlen törekvése azoknak, akik önkormányzatot akarnak, hogy a városok bizonyos anyagi önállóságra tegyenek szert, mert enélkül komoly önkormányzatról beszélni sem lehet. Kilátásba helyezte a miniszter az általános városi és a fővárosi tői vény elkészítését is, kijelentven, hogy a fővárosi virilizmus eltörlése és az összeférhetetlenség szigorítása mellett van. Végül kifejezte a kormánynak készségét a lakásviszonyok javítására, mire a legcélravezetőbbnek a hatóságok által való házépítést tartja. Ha mindezeken a kérdéseken vériig tekintünk, akkor már nagy- jáDan megláttuk a városok életének alapvető problémáit. Ezeknek a fontos szempontoknak a végleges megoldása törvényhozási feladat., de javarészük önkormányzati utón is megvalósítható. Éppen azért fontosnak és szükségesnek taiálnók, hogy a mi városunkban is a hivatottak ankét- szerüleg foglalkozzanak az egyes kiválóbb jelentőségű városfejlesztési kérdésekkel. A városi intézmények és jogszabályok jósága érdekében nagyon kívánatosnak tartanok, hogy ezeken az ankéteken a hivatalos város minél csekélyebb számmal és suly- lyal vegyen részt Köztudomású dolog, hogy akiknek a szemében a legnagyobb koncepciójú dolgok is aktává asznak össze a hivatalos megszokás következtében, azok valami nagyobb lélekzetü dolog foganatosításához nem alkalmas tenyész- anyagok. Talán már a közel jövőben lesz alkalmunk konkrét példán, — ha vázlatosan is, — bemutatni azt, hogy egy valamire való intézményi beavatkozás a város természeti életében milyen képét kell, hogy mutasson. A tanácsból. Básthy megerősítése. A nagyváradi gór. kaik. püspök tudatta városi tanácsosa!, bogy a Básthy megválasztását tudomásul veszi és állásában megerősíti. A tanács ennek folytán Básthy részére a fizetést utalványozni renciLte^ Adomány a Kossuth-szoborra. Zentán felállítandó Kossuth-szobor költségeire a városi tanács 20 koronát adományozott. Uj lakóházak. A városi tanács Űottiieb Herman- nak Szentvérben egyemeletes szállodára, Szabó Sándornak Teleky u. 31 , Schrott Mihálynak Kinizsi n. 17. sz. alatt lakóházra, Vajnay Lajosnak a Dinnyéskertben nyaralóra és Mnhy Zsigmondnak István-íér 13. sz. alatt bérházra építési engedélyt adott. Fürdői levél. (A Keleti tengerről.) Heeringsdorf, 908. julius hó. Itt ülök a tengerparton, a bérelt kis viskómban, az ugyuevezett Straud korbban, körülöttem száz meg száz ilyen házikó, mind homokon építve. Zajos az élet, mert apraja-nagyja a homokban hencsereg és mint az igaz- hivö moslim, kelet felé tekint, úgy mindannyian a tenger zajlását, hullámzását bámuljuk. Az a temérdek hajó, motor, bárka, vitorlás csőinak- közlekedés folyton változó panorámája nem fárasztja ki a szemet, a látvány csak andalitólag hat az agyra, amely alig képes egyéb gondolkozásra és a teljes elbutulástól egyedül a hullámzásból eredő szellös levegő ment meg minket, szárazföldi patkányokat. Ennyi tenger viz látása önkéntelen eszembe juttatja a szatmári vízvezeték jövő zenéjét. Polgármesterünk kegyes engedőimével bátorkodom messze a pátriától arról az ő nebántsvirágjárói is elmélkedni, hisz remélem, hogy az ö bölcs kijelentése, amely szerint újságcikkel nem lehet vízvezetéket csiuálni, csak vezércikkre vonatkozhatott és igy természetesen nem képezhet crimeut a vonal alatti tárcacikk, kivált ha az lőtávolból merészkedik a podesta szine elé. A hullámos tenger virágnyelven is tud beszélni. Ma azt dörögte felém: „szógyelje magát szatmári cívis, nézzen körül ám minálunk, minden község, amely egy város díszes nevét viseli, okvetlen bir vízvezetékkel.“ Konciliáns ember létemre behunytam a szememet és szégyeltem magamat. Szundikáltam volna, de mert a hajók is dübörögnek, a S'rand népe és gyermekei is zajonganak, csakhamar fölébredtem szendergésemböl és kezdtem olvasgatni a máramarosszigeti és a sátoraljaújhelyi szabályrendeleteket az ott mostanában létesült vízvezetékről. Mindkét helyen, de különösen az utóbbin, igen drága vizihasználat terheli a házakat, de érthető is, mert e városkának alig van valami közvagyona és ebből kombinálva, hogy Szatmár város — becslésem szerint 15 millió korona közvagyonával — mennyivel olcsóbban nyújthatna a közönségnek tiszta, egészséges vizet, mint ezek a szegény városok, melyek az egész terhet a lakosságra kénytelenek hárítani. Számolgatás közben elálmosodtam és álmodtam szépet, nagyot. Álmomban egy sörös üvegbe zártam a két vízvezeték szabályrendeletét és azokat a mi polgármesterünkhöz címezve a tengerbe dobtam; úszott a sörös üveg, úszott és meg sem állott a Szamos folyóig. Ott a mi derék regattistáink kihalászták és fáklyásmenet kíséretében oda eveztek a polgármesterhez s díszoklevél kíséretében átadták neki a drága leletet. A mi polgármesterünk kegyesen fogadta a deputációt, a leletet pedig a tanács elé terjesztette, kijelentvén, hogy most is szent meggyőződése, miszerint sem vezércikke], sem tárcacikkel nem lehet vízvezetéket csinálni, de tekintettel arra, hogy közeleg a tisztikar álta ános restaurációja, a tanács kiadta ezen leletet az összes eddig halomra gyűjtött vizezetéki aktákkal tanulmányozás végett a gazdasági tanácsosnak, aki a KossuthÄftRoth Simon nagyválasztéku cipőraktárát ^ j ajánljuk a t. vevő-közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia' szálloda mellett. — Szatmár és fixáké legnagyobb czipkarara. Figyelmeztetés ! az előrehaladott nyári idény miatt a még raktáron levő nyári áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók !
