Szamos, 1908. július (40. évfolyam, 53-61. szám)
1908-07-09 / 55. szám
\ FÜGGETLEN POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. A „Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületéinek hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. XL. évfolyam55. í?i2, Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐS ÉG és KIADÓHIVATAL: Réfcóczi-utcza 8. sz. Telefon: 107. Hiií<Se>t,&e!&S aijai íwuuiot, * iap ti*déhív*iiuábaa fUetenöék HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosaJbb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között mindeD szó 4 fillér. Politikai kirek. A végrehajtási novella végtére is mindhárom olvasásban elfogadtatott. A legutóbbi tárgyalások során azonban egy régi közmondás módosításának szüksége merült fel. Eddig a közmondás aun/íbáu állott, bogy a „Vak tyuk is talál néha szemet.“ Ezután azt kell hozzá tennünk, hogy »d0 ha talál is, azonnal kiköpi.“ A képviselöbáz ugyanis, amely az emberbaráti intézmények nagyon kevés buzaszemecskéjót kaparta ki eddig, szombaton megszavazta Nagy György indítványára azt a módositát, hogy az özvegyek nyugdija mentes legyen a foglalás alól. Egy félóra múlva azonban ezt megbánták és ugyanabban a törvényben olyan szakaszt akartak elfogadtatni az igazságügyminiszter indítványára, amely az előbbi intézkedést lerontja. Szerencsére akadtak olyanok, akik a jogalkotás elemi követelményeit az igazságügyminiszterrel szemben megóvták és nem engedték, hogy ugyanabban a törvényben egyik szakasz ellentmondjon a másiknak. A többség ezután ugv határozott, hogy bizzák a főrendiházra a humánus intézkedés törlését Bízunk benne, hogy ennek a feladatnak a főrendiház derekasan meg fog felelni. A hétfői ülésen letárgyalták a birtokrendezési javaslatot, amelyet a Ház ellenveté* nélkül fogadott el. * WeiSZ Zoltán modern könyv-, zenemű- és papirkereskedését a Gut- man-palota sarokhelyiségében, fényesen berendezve, megnyitotta! Mozaik. MezŐssy államtikár azt mondta a hétfői ülésen, hogy Ariim Mihály néppárti képviselő erőnek-erejével akart közben járni egy állami parcellázásnál, de a kormány nem reflektált szolgálatára. A képviselő helyesen fogta fel hivatását. Aki képviselő, az járjon elől és közbe. Aki ehez nem ért, az legyen néptanító. Nem volna benne semmi ráció, hogy a képviselők se vegyék semmi hasznát az állami kormányzatnak, ha a nép már úgyis olyan kevés hasznát látja. Különösen helyesen teszi egy néppárti képviselő, akinek programmjában van, hogy közvetítésből és más jövedelmező foglalkozásokból ki kel! zárni a bevándorolt hitetleneket. Ezt csak úgy valósíthatja meg, ha személyesen vállalkozik a helyettesítésükre. Szintén államüzlettel kapcsolatos a népszínház ki- és a nemzeti színház betelepítése. A vitás kérdés az, hogyw mert a nemzeti színház épülete tűzveszélyes, a nemzeti szinház, vagy a népszínház működését ke:l-e egyidöre feiuiggfcs*v,eiú /-raüvószp. órde-^ az volna, ha mindakettőt beszüntetnék, de igaz az is, hogy a nemzeti színház működése kevésbbé ártalmas, mert ismeretes dolog, hogy semmi sem megnyugtatóbb az idegekre, és semmi sincs kevesebb befolyással a művészet sorsára, mint a nemzeti szinház működése. Hogy ez a hideg- vizkura a haza javára tovább folyhasson, Apponyi megváltja a népszínházát a vállalkozóktól és oda telepíti a nemzetit. Erről a vállalkozóról mondatik, hogy amit vesztett a színházba való bemenetellel, azt a színházból való kijövetelen akarja megkeresni. Szóval ez a megváltás nincs egé- zen szagtalanítva és a nemzeti színház nevezetű szanatóriumot bárhová keltene inkább helyezni, semhogy a kormány révén egy spekuláns feigaz- dagodjon, aki egyébként a színészeit az utcára lökte ki. Mert, hogy ez az utóbbi tény áll, az nemcsak azzal van bizonyítva, boxy a kormány tagadja, hanem egvéhképpen is. __ _____________________Bff. Dr . Erdélyi Miksa fogorvos Rákóezi-ntca 24. sz. (saját házába) költözött. A tanácsból. Trachoma. Dr. Jéger Kálmán városi tiszti főorvos félévi jelentése szerint ez óv első feieben 9 trachoma eset fordult .».it a város területén. E betegek kö- 2 meggyógyult, 1 a-UévoZttt-t és 6 kezelés alatt áll. Az iskolás gyermekek egészsége. Az állami népiskoláknál fölmerült botrányos közegészségellenes állapotok megszüntetése körül több mint egy év óta folyó huza-vonának a városi tanács véget vetett. Érdekes, hogy az állam mennyire nem törődik a kis iskolás gyermekek egészségével s hogyan kezeii az iskolai egészségügyet. Az itteni állami iskolai telepeken a szeméttartók, klozettek valódi mesterséges bacillustenyésztőket képeztek s úgy a város, mint a kir. tanfelügyelőség hasztalanul sürgették a kormánynál a célszerűtlen építkezés folytán beállott türhetlen állapot megszüntetését. Végre a tanács inegso- kalta a dolgot s bár szerződésileg nem lett volna az ő feladata, elrendelte a szükséges átalakítási munkálatok sürgős végrehajtását az áíianőiskolái kölcsön terhére, nem akarván a felelősséget tovább viselni egy bekövetkezhető epidémia miatt. A németii határ felszabadulása. A németii birtokosság feiebbezessel lámadta meg a tanács határozatát, mellyel a fordulós rendszer megszüntetése tárgyában tartandó köz- gjrülést július 19-re kitűzte s arra a birtokosokat meghívta. A tanács a felebbezóst a közigazgatási bizottsághoz terjesztette be, előzőleg pedig a megszüntetést kérő birtokosok nyilatkozatát, mely szerint a nyomásos gazdálkodást csak 1910 januar 1-én ci- vánják végrehajtani, a gazdasági szi kbizottsághoz és a városi közgyűléshez beterjesztette. E hó 13-án úgy a közigazgatási bizottság, mint a kr gyűlés határoz a hozzájuk bet erjesztett kérdésekben s 19-ón a birtokosok közgyűlése fennakadás nélkül megtartható lesz. A forgalom korlátozása ellen. A prot. felső leányiskola igazgatósága a tanítás sikere érdeké&en kérte a Rákóczi utca deltájának iskola felőli ágát a kccsiforgalomból kirekeszteni. A városi tanács azonban a forgalom Rabszolga-ének. Állatok vagyunk mi, iromba barmok. Csak nyögni, csak bőgni tud a mi szánk. Kordéba fogott az Élet, a zsarnok, Istrángját hurokba göbözte ránk. Tomporunk’ rágja a szörnyű kötél, Hasítja hátunk’ és sebzi a hám. Kóvályog, hajlik és huhog a nyél, Kígyózva cikáz a szíj szaporán — S dördül az ostor az urunk kezében. S bősz diadallal, gőgös-kevéiyen Benne vad dallam ritmusa csattog. Ezer csapás hull. Buggyan alattok Ezer zord sebből a haragos vér. És roggyan a térdünk, és izzad a [képünk. De csattog a szíj, dübög a szekér — : S e kegyetlen hangszer ütemére lépünk. S hordjuk mi folyton a követ, a téglát; Gyű), gyűl a szikrázó arany, ezüst. S építjük gonosz bálványok hajlékát : Építjük egyre a pénz-piramist. A pénzpiramisnak villogó ormán, Ott székel a Dölyf, ott trónol a Gőg. Hallik is áltai az Örök tivornyán : Minket hogy’fitymálnak, gúnyolnak ők. Ó, hogy’ megvetnek, ó hogy’ lenéznek ! o, hogy’ nevetnek, hogy’ kacagnak [rajtunk ! Mert egyre nyöszörgünk, hörgünk, [sóhajtunk. Mert sohasem száll diesérő-ének Nyomorult szánkból a trónjuk felé, Hogy hieelgve csússzon a lábuk elé. Utálat már nekünk és undor és átok Ez önkezünk-csinálta istenek, Lelkűnkben irántok, mint izzó zsarátnok, A gyűlölet lobogva sistereg. Valahogy sejtjük: van még egy más hit: Csupa melegség, csupa vigasz. S érezzük : isten is van egy másik, Aki egyetlen, aki igaz. S egy ádáz ösztön bennünk mintha [forrna : Hazug bálványaink’ döntsük a porba ! De állatok vagyunk, iromba barmok. Kordéba fogott az Élet, a zsarnok —: Ostora tüz-záport zudit nyakunkba. Sajgat az istráng, éget a fiám. Ütemre perdül a lábunk s a munka Foly szaporán. Gyűl, gyűl a tégla, a homok, a mész, Gyűl, gyűl az ezüst, gyűl az arany is. Egymásra rakja ezt ezernyi kéz S épül, csak épül a pénzpiramis. (0, hogyha egyszer lehullana rólunk A gyeplő, a járom, a kötél, a szíj!) És a Kevélység, a Dölyf, meg a Gőg —: Egyre feljebb-feljebb szállanak ők Fölnyui a trónjuk büszke felhőkig S egyre kisebbek vagyunk mi nékik. S mert zengeni ódát nem tud az ajkunk, Mind gúnyosabban kacagnak rajtunk, Jajgató, hörgő parányokon. Oh, jönne csak egyszer a mi megváltónk ! Nem a Halál. Nem. Más valaki. Jönne a Tavasz s az Élet kezéből Az ostor, a szörnyű hullana ki! Ó, hogy pattogna le rólunk a járom, A gj'eplő, az istráng, & szíj, a kötél ! Életre támadna ezer holt álom, Gyors iramba’ futna mitőlünk & Tél, És jönne a Mámor, az izzó, a szent. E’dobnánk egyszerre mindent: mi épít, Ragadnánk kezünkbe: mi rom bei, [mi, dönt. Orgiát lakozó bálványínk képit Reszkető gyávaság sáppaszíaná fönt. Nem lennénk többé mi barmok, irombák : Nagyszerű héroszok, istenek volnánk. Bámulná az ég is tüzár-rohamaak’ —: Milliónyi lábunk egyszerre toppén, Nyög belé a föld: kö-gerinoe röppen ; Egyszerre lendülne rengeteg karunk. Villogó csákány kerengve szállóé, Jajongva, hördülve döugne a fal. Vakolat málna, kö-körü! vélne, Ujongna ajkunkon vad diadal. S diadal zajából. Bálványok lihegő, nyöszörgő jajából; Lábak dübejébül, csákány dörejébiil; Leomló köveknek zajgó hörejébül Haragos, zord ritmus kelne ki végre — S vad, szilaj győzelmi mámorban égve, Harsogva, kacagva törne az égre A Tavasz félelmetes himnusza. Kaczer Ignác. j^i RÓth Simon nagyválasztéku cipőraktárát ~ ,_r, W ajánljuk a f. vevő-közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási fofPásí, Közvetlen a .Pannónia1 szálloda mellett. — Suttó és Fidéke legnag/obb czipSraktira. Figyelmeztetés! az előrehaladott nyári idény miatt a még raktáron levő nyári árak az eddigi árnál jóval olcsóbban k apbatók !
