Szamos, 1908. június (40. évfolyam, 46-52. szám)

1908-06-21 / 50. szám

XL. évfolyam Szatmär, 18G8e Junius fee 21 (vasárnap) §0. %iám, FÜGGETLEN POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. A „Szatmárija egy ei Községi- és Körjegyzők Egyesületéinek hivatalos lapja. Megjelenik betenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. Előfizetési ár: Bgéea évié 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szán ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓBIVATAL: RéfeécAi-utcza 9. íz. Telefon :-k HindiJite-Eeif dijat i*»)srií.ion, a .av HIRDETÉSEK: Késspéűifizetés mellett a legjutánycsabb árban körötteinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden eső A fillér. A tanév végén. Pár nap még s a tanévnek vége van. A vizsgálatok lezajlanak s be­csukódnak az iskolák kapui. A tanulóifjúság pedig szerteszéled szorgalma gyümölcsével: a bizo­nyítvánnyal, a szélrózsa minden iránya leié, haza, az édes otthonba, kipihenni a tiz havi munka fára­dalmait, hogy azután megújult erő­vel láthassanak munkához megint. Az évzáró vizsgálatok s azok eredménye áll most az érdeklődés előterében. Felhangzik a kritika itt is, ott is, a vizsgák eredménye alapján egy-egy intézet által vég­zett munka s az intézet értékbeli színvonaláról. Régi dolog azonban s mind általánosabb véleménynyé válik, hogy ez a kritika — a leg­ritkább eseteket kivéve — nem fedi, a dolog természeténél fogva nem fedheti a teljes tárgyi igaz­ságot. Elfogadható biztos alapnak ugyanis az eredmény megitélésére nézve az évzáró vizsgálatok a szakemberek által nem tekinthetők, hanem csupán a szülők és társa­dalom érdeklődésének s támogatá­sának felköltését és fenntartását szolgáló vonzó és megnyerő isko­lai ünnepélynek. Tagadhatlan azon­ban ezzel szemben az is, hogy a s a társadalom érdeklődése az év­záró vizsgálatok iránt évről-évre csökken s igy a nyilvános évzáró vizsgálatok tartásának jogalapját maga a társadalom dönti meg. A vizsgálatok eredménye — már amennyire megítélhető abból az iljusag előhaladása — általában arról tanúskodik, hogy iskoláink a lefolyt tanévben is komoly és ala­pos munkát végeztek s közönsé­günk megnyugvására szolgálhat, hogy azok a kor színvonalán állanak. Más — és ez már országos jelentőségű — kérdés azonban az iskolák iaj és szám szerinti foly­tonos és nagymérvű szaporodása s ezzel kapcsolatban az intelligens elemek számának rohamos növe­kedése mellett az, hogy az isko­lák abban a tempóban s azzal a .fokozatos beosztással és kiszámí­tással létesittettek-e, mely a nem­zeti áliam és társadalom érdekei­nek valóban megfelel s hogy az iskolák által nyújtott szellemi fegy­verek s gyakorlati készségek kel­lőleg érvényesülnek s érvényesül- hetnek-é viszonyaink között az egyén s a köz, a haza javára í Ez ma nálunk a kérdések kérdése, nálunk jobban, mint bárhol. Ezen a téren, sajnos, mind több és több panaszra és aggodalomra van okunk. Mert bár e tekintetben a helyzet rendszeresen s kellő ala­possággal megvilágítva még nem is áll előttünk, az már mindjobban kitűnik, hogy iskoláink s az élet (kivált speciatiter hazai életviszo­nyaink) között nincs meg az a természetes, életteljes és szoros kapcsolat, mely nemzeti és szoci­ális viszonyaink szanálásának első­rendű feltétele s mely nélkül az iskolák által produkált eredmény nemzetépités helyett a nemzeti tár­sadalom megosztásának és gye . gitésének alapjává válik. E tekintetben elég rámutatnom arra a köztudomású körülményre, hogy egyes vidékek fölös szám­mal vannak ellátva oly intézetek­kel, melyeknek ott kellő talajuk nincs, sőt sok helyütt a nemzeti­ségek egyoldalú erősítése által a magyarság érdekeit veszélyeztetik, más — különben magyar — vi­dékek pedig iskolák tekintetében el vannak hanyagolva. Vannak iskola­fajok, amelyek már eddig is oly nagyszámú képzett növendéket bo­csátottak ki az életbe, hogy azok­nak igen nagy hányada viszonya­ink között állás nélkül kénytelen nyomorogni s ezzel szociális baja­inkat szaporítják. Viszont egyes, főleg gyakorlati irányú intézmé­nyekben nagy a hiány. A közoktatásügyi kormány az utóbbi időkben nagyobb arányú tanulmányokat végeztetett és alap­vető intézkedéseket tett folyamatba az iskolák kihatóságának megfi­gyelése és biztosítása érdekében. Legerősebb és kiterjedtebb akció indult meg e tekintetben « nép­oktatás terén. A múlt évben ho­zott népiskolai törvény végrehaj­tása céljából az elégtelen számú személyzettel biró királyi tan­felügyelőségek támogatására a köz- oktatásügyi kormány által kineve­zett szakértő iskolalátogatók a le­folyt tanévben végzett iskolaláto­gatásaik alapján a nemzetiségi is­koláknak nemzeti szempontból ál­talában elszomorító képét tárták az illetékes felsőbb fórumok elé. Még váratlanabb és megdöbben­tőbb volt azonban annak megálla­pítása, — ami eddig kikerülte a közfigyelmet, ma már azonban mind nagyobb figyelmet kezd kel­teni, — hogy t. i. a nemzetiségi viedékeken levő állami népiskolák möködese végeredményében nem felel meg kellőleg annak a feladat­nak, melyet a magyar nemzeti ál­iam érdekében szervezésükhöz fűz­tek. Mind jobban kiderülő valóság ugyanis, hogy az ezen iskolából kikerülő nemzedék a nemzetiségi befolyások alatt nyert szellemi kép­zettségét s nagyobb egyéni érté­két túlnyomó részben a nemzeti­ség: érdekek es irányzatok erősí­tésem használja íel. E téien a nem­zeti állam érdekeinek biztosítása szempontjából mélyreható és alap­vető intézkedések és alkotások tétettek, illetve készíttetnek elő a közoktatásügyi kormány által. Részben ebből e szempotból, részben az iskolák s az élet kö­zötti ür kitöltése céljából ál! elő­készítés alatt az iskolán kívüli köz­oktatás nagyarányú s a nemzeti társadalom egészet átfogó szerve­zetének kiépítésé. A közoktatásügyi kormány, mintegy első lépésül, e tekintetben pl. közelebb kötelezőleg elrendelte, hogy a jövő tanévtől kezdve minden állami népiskolával kapcsolatban ifjúsági egyesület lé­tesítendő. A népiskolák nemzeti és szociális kihatóságának fokozására fog szolgálni az ingyenes népok­tatásról s a gazdasági népiskolák reformjáról szóló törvények meg­alkotása es életbeléptetése. Az ál­lami intézkedésekkel párhuzamosan — mondhatni karöltve — a tár­sadalmi közművelődési egyesületek is az éleiteljesebb és eredménye­sebb munkásságot biztositó szerv- vezkedés terére léptek, amennyiben éppen a napokban alkotják meg a vállvetett és egyértelmű együttmű­ködést lehetőve tevő központi szer­vezetet. Sajnos, az egységes középiskola s ezzel kapcsolatban a polgári is­kolák reformjának ügye — a he­lyes pályaválasztás s az életrevaló iskolai képzés nagy kárara — a lefolyt tanévben semmi pozitív előhaladást sem mutathat fel. Egyéb tanügyi kérdések tekintetében kü­lönösen a középiskolai testi neve­lés reformja és a tanulók szellemi túlterhelésének kérdése foglalkoz­tatja ez idő szerint elsősorban a tanügyi vezető és szakköröket. Az előbbi szempontból a tornatanár- képzés reformját helyezte előtérbe a miniszter, mig az ut:bbi tekin­tetben nemzetközi megegyezés s a tanárképzés reformjának szükségét hangoztatta. Részint a szellemi túlterhelés szempontjából, részint általános pedagógiai és didaktikai szempontokból tért hódit újabban az a felfogás, hogy a gimnázium alsó két osztályából töröltessék a latin nyelv, sőt e felfogás a leg­utóv>bi buJgatvita.-folyamán a .kép­viselőházban is szószólóra talált. Hasonló indokok szolgáinak alap­jául annak a szintén legújabban fölmerült reformeszmének is, nogy t. i. a középiskola — az alsó két osztály megszüntetése melleit — emeltessék föl a tanköteles kor, illetve a VI. elemi osztály fölé. A szellemi túlterhelés megszüntetését célozza a kereskedelmi iskolák uj tanterve is, melylye! a napokban készültek el a kulturminiszterium- ban. Útban van ezenkívül a taní­tóképzés oly irányú reformja is, mely a tanítók gazdasági es szo­ciálpolitikai kiképzését szélesebb keretben megadni lesz hivatni. Végig tekintve igy, — ha nagy­jából és futólagosán is. — a most záródó időszak kulturális viszo­nyain, eseményein és törekvésein, mig egyrészt aggasztó nagyságban tornyosulnak elénk hazánk nemzeti, társadalmi és szociális bajai sza­nálásának érdeke által megkívánt kulturális szükségletek és felada­tok, addig másrészről megnyug­vással látjuk, hogy kultuszkormá­nyunk folyton gyorsabb és erőtel­jesebb tempóban halad előre az egységes és nemzetépitö kultúra megvalósitásának utján. Befejzésül még csupán azt a kedvező mozzanatot kívánom kié­Roth Simon nagy választékú cipőraktárát ajánljuk a t. vevő-közönségnek, mint lego1©»óbb teevásáplási forrást. Közvetlen a ,Pannónia' szálloda mellett. — Smtiaár és vidéke legnagyobb exipíntUnu M. tÁtífr ti re Ik at. ft.«* Ik a tavaszi és nyári idényre megrendelt valódi setaevraux és box bőrből készült legújabb üivatu fekete es barna szinü úri-, női- és gyermek-cipők !

Next

/
Thumbnails
Contents