Szamos, 1908. június (40. évfolyam, 46-52. szám)

1908-06-18 / 49. szám

4-ik oldal SZAMOS (1908, junius 18.) 49. Bzám. * Az uj 20 koronás bankó. Az uj 20 koronás bankó a napokban lett kibocsátva, azonban csak junius hó 23-ától hozható forgalomba. Az uj bankjegy hasonlít a tiz koronás pa­pírpénzhez, de annál nagyobb. Színei is egyeznek, ami azért van, mert mig a mostani huszkoronás bankjegyet nagyon hamisították, addig a tizko- ronás papírpénzből egyetlen egy ha­misítvány sem jött eddig forgalomba Ea pedig csakis a színeknek köszön­hető. Szatir a kutnál. (A szatmári Carussó.) Az elmúlt hetek egyik vasárnap délelőttjén az Árpád utcai közkutnál egy bomlott idegzetű heteslegóny az tinnepies hangulatban levő közön­ség nagy megbotránkozására, Kontrás Ida Hunyadi-utcában lakó vizmeritő cselédleányuyal szemben á la Carusso viselkedett. A neki hevült szatir da­cára annak, hogy a leány védekezé seben egy bádogkorsó vízzel nyakon öntötte, csak akkor hagyta félbe a heves ostromot, mikor a járókelők figyelmeztetésére az Árpád-utcán posz­tóié csendörőrszem igazolásra szólí­totta fel. A csendörség feljelentése folytáu a napokban tárgyalta a helybeli kir. járásbíróság a szemérem elleni vét »éggel terhelt szatir, Vancsa József heteslegóny dolgát. Vancsa azzal vé­dekezett, hogy felhevült lelki álla pótban és s ellenállhatatlan kényszer hatása alatt cselekedett s nem tudta, hogy ez által büutetendő cselekményt követ el. A törvényt, alkalmazó kir. járásbiró úgy látszik, nem méltányolta eléggé a legény érveit, mert szemérem elleui kihágás miatt 5 napi fogházra Ítélte. Vancsa megnyugodott s fáradt ideg­zetére a gyógy kúrát már meg is kez­dette a Verbőczy-utcai „szanatórium“ hűvös falai között. Egy-egy ilyen szigorú büntetés alkalmazását nagyon helyénvalónak találjuk, a gyakran tapasztalható el­fajult állapotok némi javítására. — Azonban nem ártana, ha a csendőr­ség kiterjesztené a figyelmét a leg­trágárabb kifejezéseket hangosan hasz­náló mosdatlan szájú emberekre is, akik különösen a hölgyközönséget a nyílt utcán gyakran megbotránkoz­tatják. * Gindl Antal cukrázdája Deák­tér 5. sz (saját ház) Weisz Béla es­és kir. udvari cukrász, csokoládé gyá­ros csokoládé-különlegességeinek egye. dűli árusítója nagyban és kicsinyben. Saját készitményü, füszerszagtól men­tes bonbonok mindenkor frissen kap­hatók. Mozgófényképek. Ax a gyümölcsJtereskedés / A k . , ,-i atyafiakon van a sor. Beleizzadnak a hitsorsosok a taga­dásba. A bizottsági előadó egymásután négy rendezetlen felekezeti viszonyok között levő adóalanyt kér gyümölcskereskedés­sel megadóztatni. „ügy éljek én, meg a kedves csalá­dom, hogy soha életemben nem vásá­roltam és nem fogok vásárolni gyümöl­csöt. Bár a mindennapi kenyeremre valóm meg volna, nemhogy még annyi pénzem lenne, hogy én gyümölcsöt is vásárolhassak tekintetes bizottság ! Én nem tudom honnan veszi a tek. kincs­tári eladó uraság, hogy én gyümöles- kereskedő volnék! Mboh!“ És a bizottság hisz az atyafinak és nem állapítja meg a kért adót. Megtudják azonban az atyafiak, hogy a bizottság elnökének gyönyörű gyü­mölcstermése van, amely már is eladó. És . . . No és a tárgyalás végén csak előáll a négy atyafi s a vezérszónok egy vörös fejű, sasorru igazhivő kéri az előadót: „Tekintetes kincstár! ügy éljünk, mint ahog/ mi nem vagyunk gyümölcs­kereskedők ! De tessék bennünket mégis megadóztatni, mert nem érdemes azért a pár koronáért a kegyelmes, Wekerle oresággal perbe szállani. — Hátha mégis fogok egy kis gyümölcsöt vásá­rolni.“ Én is! Én is! Én is! És a bizottság megállapít egyenkint 5—5 koronát. Ekkor a vöröshaju odalép büszkén az elnökhöz és szól: „Nagyságos elnök őri Aztán én is reflektálok arra a kis gyümölcsre. Én is 1 Én is ! Én is! A felebbexés. Beállít az Écsedi-lápról egy ur, aki szintén nem tagadhatja meg, hogy a recepiáltak közé tartozik és jelentkezik az. elnöknél. Kérdi az elnök, hogy mit akar ? — Nagyságos elnök ór! Apellálni akarok! — Hát mi ellen akar maga apellálni ? — A reám kirótt adó ellen. — Hová való maga? — Tyúkodra. — De hiszen barátom még Tyukodot nem is tárgyaltuk csak ma fogjuk tár­gyalni, hát legalább várjon addig amig megtudja, hogy mennyi lesz az adója. Hátha megnyugszik a bizottság határo­zatában ? — Már minthogy én várjak ? ügy éljek, mint a hogy oly sürgős dolgom van, hogy egy percig sem várhatok. — Már pedig barátom itt várnia kell, mig reá kerül a sor, mert ha nem lesz itt mikor a nevét kiáltják, akkor bizony megállapítjuk azt az adót, amit az elő­adó ur javasolni fog. Az atyafi leül és vár. Végig letárgyalják Tyukodot, de csak nem kerül reá az atyafira a vallatás sora. Már az utolsó adózó is elhagyja a termet és gz előadó kijelenti, hogy nincs több tétel. Ekkor megkérdezi az elnök az atyafit, hogy miféle üzlete van neki, ami adó alá esnék? — Nagyságos ór! Nincsen én ne­kem semmiféle üzletem. — Hát akkor miért jött ide és mi ellen akar apellálni, ha egyszer nem is volt a lajstromba bevezetve? — Hát nagyságos ór én nem tud­tam, hogy be vagyok-e vezetve vagy nem, de hallottam, hogy valamennyi tyukodi zsidót mind behívták a tárgya­lásra. Hát gondoltam magamban, hogy csak egyedül én maradjak itthon, Mit mondana az a tyukodi paraszt, hogy csak a Mózsinak nem kell bemenni. Pedig hát mégis csak a Mózsi vásárolja tőlők a búzát, meg a tengerit! És talán még most sem tudja sze­gény Mózsi, hogy miér fizet ő most már csakugyan adót — terménykeres­kedésért 1 X. Apró komédiák. Borközi logika. Porcsalmán történt, hogy a falu határábau dolgozó kubikmunkások szombat este beültek a korcsmába, a heti bérnek torkukon való leeresztése céljából. Ittak, ittak és újra csak ittak. Les sankint kivirradtak. Ahogy a világos­ság kezdett beszűrődni az ablakon, az egyik kubikos odaszól a másiknak: — Mondja má’ komám, mi süt most, a nap-ó, vagy a hódvilág ? — Nem tudom ón, — felel a kér­dezett, — hiszen nem vagyok én idevalósi. Nomen est omen. Nagy társaság volt együtt egy hely­beli úri háznál, uinikor megérkezik egy fiatal ügyvéd, akinek ifjúsági hitelpapírjairól a bankok hosszasan tudnának csevegni. A házigazda igy mutatta be újon­nan érkezett vedégót az idegeneknek : — Dr. X. Y. köz- és váUóügyvéd. De különösen váltó. Két szamár meg a harmadik. Van a mi városunknak többek közt két szamara. Nem képletes, hanem valódi. Két hosszufüíü, buksi csacsi, akik — no lám, rámegy a toliunk az „akikw-re, mert hiszen ma már any- nyira megszoktuk a szamarak szemé- lyesitését, hogy idestova nem lehet tudni, melyik szamár nem személy és melyik személy nem szamár — akik, mondom, a Kossuth-kertben teljesí­tenek közrendószeti szolgálatot: egy kordóba fogva, homokot, szemetet és más ilyesmiket hordanak csöndesen, bután, a fizetésemé'és minden reménye és vágya nélkül. A minap megszólítja egy idegen úri ember a szamarakat nógató ker- tészlegónyt, aki, úgy látszik, frissebb eszü az állatainál: — Te fiú, ezek városi szamarak ? A fiú tisztességtudóan köpött és azt mondta : — Az ur pedig tán vidéki ? fn. v.) Vidék. Zsarolyán. * öngyilkosság Özv. Cséke Ká rolyué zsarolyáui 80 éves öreg asz- szouy felakasztotta magát. (Május hó 31 iki szánunkban az említett név helyett tévedésből Jeuei Károlyné neve került be.) Szamosdob. * Táncmulatság. A szamosdobi ref. egyház junius 28-án, saját pénztára javára jótókonycéln táncmulatságot rendez. Szerkesztői üzenet. — Antonius. Névtelenül beküldött verseire válaszul saját szerzeményét citáljuk: Az én bus dalaim: szerény, gyönge [versek. Mint öreg gazdájuk: kopottak, sze­gények. Nincs úri lakásuk, fényesen csillogó, A szerény hajlékuk: nádfödeles kunyhó. Nem is tolonganak kényes, büszke [nép közt, Itt bolyongnak velem, egyszerű nép [között. Nem állják a pompát, fényes palotákba, Méltó helyük csak a tulipános láda. Vagyis helyesebben : a papírkosár ! Főszerkesztő: Dr. Tanódy Endre Felelős szerkesztő: Ifj. Litteczky Endre. Főmuukatárs: Dr. Veréczy Ernő Nyilttér. B rovat alatt közlőitekért nem felelős a Szerk. („Éjjeli mulató.“) Tisztelettel hozom a nagyérdemű közönség becses tudomására, miszerint a „Fehérház“-kávéházat éjjeli mulatóvá alakítottam át. Kávóbázamban a társasjátékokat kártyázásokat beszüntettem s estén kint ezutáu kizárólag eddig még sehol le nem játszott, eredeti mozgófónykópeket mutatok be a csodaszép északi sark­ról, ezenkívül Francia- és Németor­szágban készült felvételeket. — Min­dennap változatos, uj műsor. Belépő­díj nincs. Kitűnő minőségű fajborokat, pezs gőt és sört mérsékelt áron szolgálok ki. A nagyérdemű közönség becses látogatását kérve, vagyok 7629-1908. tksz. Árverési hirdetményi kivonat. A szatmárnémeti kir. törvényszék, mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Stein- berger Éliás és fiai szatmári cég végre­hajts tónak Ilonczay Józsefné sz. Biró Mária végrehajtást szenvedő elleni 150 kor. tőkekövetelés és jár. iránti végre­hajtási ügyében a szatmárnémeti kir. tör­vényszék (szatmárnémeti kir. jbiróságj területén levő : Mikola község határában fekvő a mikolai 150. számú betétben A I. 1—4. r. 241., 242., 243., 244. hrsz. alatt felvett ingatlanra tehát az 1881. LX. t.-c. 156. §-a alapján a társtulajdo­nosok illetőségére is, és pedig C. 1. alatt az özv. Biró Józsefné sz. Dobos Ágnes javára bekebelezett haszonélvezeti jog fentartásával 852 kor. a mikolai 153. sz. betétben A f 1. r. 1384. hrsz. alatt felvett ingatlanra tehát az 1881. LX. t.-c. 156. §-a alapján a társtulajdonosok ille­tőségére is és pedig C. 1.,alatt az özv. Biró Józsefné sz. Dobos Ágnes javára bekebelezett haszonélvezeti jog fentar­tásával 84 koronában ezennel megálla­pított kikiáltási árban az árverést elren­delte és hogy a fentebb megjelölt in­gatlanok az 1908. évi augusztus hó 21-ík napján délelőtt 10 órakor Mi- kóla község házánál megtartandó nyil­vános árverésen a megállapított kikiál­tási áron alul is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az in­gatlan becsárának 10%-át, készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t.-c. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi nov. hó 1-én 3333. sz. a. kelt m. kir. igazságügyminiszteri rendelet 8. §-bau kijelölt óvadékképes értékpapírban a ki­küldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-c. 170. §-a értelmében a bánat­pénznek a bíróságnál előleges elhelyezé­séről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Szatmárnémeti, 1908. évi junius hó 3. napján. A kir. törvényszék, mint tkvi hatóság. Jeney Sáudor, kir. tszóki biró. Terményárak. Termény neme. K f. K if. Tiszta búza . . . 23 20 i 22:40 Kétszeres . . . 20 _ 1940 Rozs .... 18 40 18­Árpa.................... 16 40 16 — Zab .................... 16 15,40 I-ső rendű tengeri 14 20 14 ­li-od rendű tengeri —-- -­Ká sa .... 15 _ 14 70 Paszuly fehér 14 40 14 — Paszuly tarka 12 60 12 20 Szilva . _ — _1__ Kr umpli . . . 480 4 40 Szalonna . 1 40 lj36 Marhahús I. r. , 1 20 lí­r II. r. . . — 1-­Se rtéshús , . . . 1 28 1 20 Kiadta 1908. junius hó 17. Kiss Imre, könyvelő. * Óh mért ragyog a nap ? bájos zenójü dalkeringő Tihanyi Vilmos és Győri Emil szerzeménye Huszár Alá dár könyv- és papirkereskedésébeu kapható Szalmáron. * Magyar Otthon! Elsőrangú penzió. Családok, házaspárok és ma­gános urak részére. Elegáusau beren­dezett különbejáratu szobák, Réz­ágyak, fürdők, lift. Olcsó árak. Hol? Budapest, Főherceg Sándor-utea 30. kiváló tisztelettel Weisz Ignácz. Kérjen árjegyzéket a felkai kon- zervgyártói. — Világhírű tátrai különlegességek ! Az árjegyzék ingyen és bérmentve küldetik.

Next

/
Thumbnails
Contents