Szamos, 1908. május (40. évfolyam, 36-44. szám)

1908-05-10 / 38. szám

XL évfolyam. ”?aísTiar. 1B08 május író 10 (vasárnap) 38. szál, 4 r*tt ■■7 -c"f *4tJ FÜGGETLEN POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. A „Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületé“-nek hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. Előfizetési ár: Bgész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczi-utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű dijak Siatmáron, a lap kiadéhivataiafcsn fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. A Polonyi—Lengyel-féle rágal- mazási per a maga érdekességénél és politikai jelentőségénél fogva mindenképen kiemelkedik a rendes rágalmazási és becsületsértési pe­rek keretei közül. Ennél a pernél mindenekelőtt azt a megfigyelést tehetjük, hogy itt már jóval a bi­zonyítási eljárás előtt kialakult a közönség véleménye s az mindkét részről oly erővel nyilatkozott meg, hogy maga az ítélet aligha lesz megnyugtató. Hiszen a per folya­mata alatt a rokon- és ellenszenv tartózkodás nélkül való megnyilat­kozása annyira ment, hogy egye­nesen a bírói függetlenség elleni támadássá fajult, amikor egyes képviselők az igazságügyminiszter közvetlen beavatkozását követelték a tárgyalás vezetésébe. Ez ugyan a kormány tagjainak erélyes tilta­kozása folytán nem sikerült, de közviszonyainkra maga a kísérlet is eléggé jellemző. Most, amikor már a bírói Ítélet elhangzott, meg vagyunk róla győ­ződve, hogy a dolog felett nem fog a közvélemény napirendre térni. A vesztes fél ezer és egy szabályta­lanságot fog felhozni az ítélet ellen, úgy, hogy ezen odiozus ügy nem egyhamar lesz végleg befejezve. A másik megfigyelésünk ennél a bünpernél az a rettenetes gyű­lölet és izzó szenvedély esség, ami­vel csak magyar ember tud tá­madni magyar ellen. Más nemze­teknél ezt az utálatos gyűlölködést nem igen találjuk. Talán csak a szerencsétlen lengyel nemzet volt képes ilyesmire, amit mi olyan veszedelmesen tudunk utánozni. Ez a gyűlölködés, ez a testvér­harc ásta meg a sírját Lengyelor­szágnak és nekünk magyaroknak is ez a legnagyobb átkunk. S ez a gyülölség oly elemi erővel, oly tartózkodás nélkül tört utat magá­nak a budapesti büntető törvény­szék tárgyaló termében, hogy an­nak megfigyelése még psychoiogiai szempontból is érdekes, habár ta­gadhatatlanul nagyon is szomorú dolog. A harmadik kétségtelen tény, amit e pernél konstatálhat­tunk, az, hogy maguk a közérde­keket képviselő szervek: ügyész, esküdtek és birák, sem voltak ké­pesek magukat emancipálni e szen­zációs ügy politikai befolyása alól. Maga a bíróság nagytekintélyű ve­zetője, bárminő szigorú tárgyilagos­sággal igyekezett is vezetni a tár­gyalást, legalább is szokatlan dol­gokat csinált a bírói székben. A szenzációs békéltetési kísérlet előtt az ügyész szokatlan viselkedése, az esküdteknek a felekkel és az ügyészszel való érintkezése, mind azt a benyomást teszi, mintha itt mesterségesen kellene semmiségi okokról gondoskodni, épen azért, hogy az ítélet ne legyen megsem­misítő a vesztes félre. Ami pedig a lapoknak egymással homlokegyenest ellenkező tudósítá­sait és kommentálását illeti, ezek világosan mutatják, hogy itt két nagy tábor küzd egymással s hogy ez a küzdelem az Ítélettel sem nyert teljes befejezést. A másik szenzációs bünperből, a dánosi rablógyilkos cigányok ügyé­nek tárgyalásából már egészen másnemű megfigyelésekre jutha­tunk. Ez a bünper nagyon sokban hasonlít a nem régen olyan nagy izgalmat keltett Húsz Ábrahám-féle rablógyilkossági bünperhez. A vádlott cigányok tagadnak makacsul és következetesen, akár­csak annak idején Húsz Ábrahám. A közvélemény pedig a tagadás dacára bűnösnek tartja a vádlot­takat és elitéltetétésüket követeli, akárcsak Húsznál és Mihálkánál. S a közvélemény e követelése oly erős nyomást gyakorol magára a pártatlan bíróságra is, hogy itt is a bírói székben egészen szokatlan Rigóknak lehetünk tanúi. Az elnök nem engedi meg a csendőri kihall­gatások feszegetését, ami pedig rendes körülmények közt jogát ké­pezi a vádlottnak. A védők hely­zete nemcsak népszerűtlen, de valósággal kínos, mert a közönség­nek nem is titkolt nagy ellenszen­vével állanak szemben, ami meg­köti kezüket a védelemnél is. Ha az ember elolvassa a múlt évi júliusi lapokból a rémes gyil­kosság lefolyását, oly nagy felhá­borodás vesz erőt a lelkén, hogy az a kötélnél kevesebbel be nem éri. Ezért hisszük mi feltétlenül, hogy a közvetett bizonyítékoknak ebben a perben is nagy jelentősé­gük lesz a vádlottak tagadása da­cára is. A dánosi rablógyilkosok peréTHT" különben valószinüleg egy nagy­jelentőségű szociálpolitikai követ­kezése is lesz, akár elitélik a val­lottakat, akár nem. Ez a cigá ügy országos rendezése, amirs a belügyminisztériumban már foly­nak is az előkészületek s aminek a most folyó bűnügy hatalmas lö­kést fog adni. Kétségtelen, hogy ez a kérdés is megérett immár a megoldásra. Civilizált állam nem tűrheti azt a helyzetet, hogy a vándorló cigánykaravánok egy da­rab nomád kort képviseljenek a modern államban, kivételes joggal, kivételes társadalmi helyzettel a közbiztonság nagyfokú v lyeztetésével. Ha jól sejtjük, a ci­gány romantika napjai Magyaror­szágon immár meg vannak szám­lálva. A városi tisztviselők congressusa. Versecz város kezdeményezésére a törvényhatósági és rendezett tanácsú városok tisztviselői ma tartják cong- ressusukat a fővárosban. Városunk tanácsa nem tartotta szükségesnek a congressuson való részvételt s igy tőllünk a városi tisztviselők közül senki sem vesz részt azon a ragy gyűlésen, mely épen a városi tiszt­viselők sérelmeit volna hivatva fel­írta és az április 14-iki tanitótestületi gyűlésen felolvasta: Paládi Lajos. (Vége.) Aktuális lenne a feminismusról való megny (atkozós is, de nem nyúlok hozzá evatfttlan kezekkel. Tudomá­som sprint egyik kartársam igazga­tójával egyetemben e tanulmánnyal már elkészült és legközelebb e deli­kéit dolgot fel is tálalják. Nem volna érdektelen az sem, ha tantervűnkről, mely sokak véleménye szerint ma szűk mederben csörgedez, egy kis eszmét cserélnénk és közös megegyezéssel odáig dagasztanánk, hogy aztán, mint tisztes folyó höm­pölyöghetne s fodrain a deklináció és conjugació játszanék. Nem mon­dom, hogy a tanárok közül egyesek, amint most nincsenek, akkor mind­járt megvolnának velünk elégve s némely tárgynak pl. egy kis geomet­riának a tanítását nem akasztanák a tanitó nyakába; de talán egyelőre és legalább úgy látszólag az illetők ki­békülnének. A többek közt hálás tárgyuk kí­nálkozik a közös konyha is, de ezt se reszkírozom meg, mert is szólna az itt főzető nagyságos asszonyokról, kik a főzésbe való kontárkodásomért méltóan háborodnának fel — félek, ha nem a főkapitány szája ize szerint kotyfasztanék, hát valamelyik késő estve, mikor egészségi kiránduláson vagyok — azon venném észre ma­gam, hogy a gólya viszi a fiát és még csak nem is rugkapálózhatnám, mert a csendőr bácsi nem ösmeri a tréfát. Persze, hogy reggel szemembe vicsogna az én főkapitányom s ilyen formán szólana : ejnye, ejnye lásd ez malörö8 tévedés, de hát már nem le­het reparálni — pardon érte! Ellocsoghatnék, fecseghetnék arról a divatos szokásról is, hogy ma a polgár emberek is felső-páholyba jár­nak s kugler bonbonnal traktálóznak, pedig nem is olyan régen ide még feltekinteni sem mertek, de nem is tudtak, mivel az állandó s az őket megillető hely a magasban a kakas üilőn volt és csemegének egy kis alma vagy kakas (pattogatott ten­geri) is megjárta. Azt is megemlíthetném, hogy olyan világban élünk, melyben mindenki többet költ, mint amennyit szabad volna, de minek vesztegessem erre a szót, hiszen mi ezt ngy sem tesszük, mert hitelünk is fizetésünkhöz van mérve. Visszatérek tehát oda ahol meg- bicsaklodtam, mint valami sima par­ketten. De ha már minden áron a bálról akarok beszélni, engedjék meg különösen kedves kartársnőim, hogy itt egy kis pihenőt tartsak. Nem azért, mintha a bál izgalmai már is kifárasztottak volna, oh dehogy ! En ezzel úgy vagyok, mint a cigányok a nyárral, kik csak a közeledtére is boldog örömmel kiáltanak fel: áldott a szent Gyurka! a végezetével pedig elógikus sőt keserű hangon zokog­ják : átkozott a szent Mihály ! Engem is valami sajátságos izga­lom fog el a bál szó hallattára. Visz- sza varázslóm a múltat, látom lelki szemeimmel a bájos Hébéket, érzem isteni illatukat és melegségüket, gyö­nyörködöm kacér pillantásaikban, köl­tői és fejedelmi mozdulataikban és e gondolatoktól is csaknem megifjo- dom. És ha már e vallomást megtettem, nem restellem azt az őszinte nyilat­kozatot is megtenni, hogy: beh sze­retném az ón kedves kar társnőimet legalább egyszer amúgy magyar mó­kásan megforgatni s közbe dalolni : hadd repüljön a szoknyája s végül oda zúgni az iáőnek : bárcsak ez az éjszaka szent György napig tartana ! Gondolják meg tehát akiket illet és ne késlekedjenek legkevésbbé se. Én kimondtam az A-t s igy a B-től sem riadok vissza. De egyet kikötök azt t. i., hogy ebben a divatos világban mi is diva­tozzunk ez úttal. Minket se gólya költött a végül is. Aztán ami sza­bad Péternek, szabad az Pálnak is. Ha ma az elegáns fiatalság a bá­jos táncosnőknek olyan virágcsokrot köttet, hogy akinek szánva van gör­nyed alatta és a kedves mamáknak kell azt a közszemle helyére cipelni, mi sem maradunk hátul. MmRóth Simon nagyválasztéku cipóraktárát ajánljuk a t. vevő-közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a «Pannónia' szálloda mellett. — Siaímár és vidéke legnagyobb. eiipüraktára. MU&ífH&nJfeAttfcalfe a tavaszi és nyári idényre megrendelt valódi schevraux és box bőrből készült legújabb divata fekete es barna szinü úri-, női- és gyermek-cipők !

Next

/
Thumbnails
Contents